Furcsának hangzik, de a háború mindig az iparfejlesztés és az innováció intenzív időszaka volt. Bár a hadieszközökre, fegyverkezésre, tankokra, repülőgépekre koncentráltak, fontos szerepe volt a teherautóknak és a gépkocsiknak is. Japán több évtizedes lemaradással szembesült. Gyakorlatilag nem létezett autóipar. Néhány évtized az amerikai kocsik koppintásával telt. Kényszerűen elsők között ismerték fel, hogy a tisztek és a vezérkar gyors utaztatásához nélkülözhetetlen egy terepjáró gépkocsi a háborúban. Japán első összkerékhajtású autója az 1934-es Mitsubishi PS 33-as prototípus volt. Egy lomha, 6.7 literes dízelmotorral hajtott jármű volt, ezért a projektet leállították. A Kínával vívott háború indokolta egy mozgékony, felderítő terepjáró fejlesztését a Japán Birodalmi Hadsereg utasítására. Így született meg, a Toyota, a Hatsoduki Seuzo, a Rikuo cégek együttműködésével 1936-ban az Európában szinte ismeretlen  Kurogane 75 a Nihon Nainenki gyárban, amikor a amerikai Willys MB Jeepnek még híre-hamva sem volt. A jármű korszerű első független felfüggesztést kapott, elöl tekercsrugókat, hátul laprugót alkalmaztak. Lenyűgöző üzemanyag-takarékosság jellemezte, egy tankolással 450 km megtételére volt képes. A nehéz terep leküzdése érdekében a felnikre speciális, durván bordázott gumi futófelületű abroncsokat szereltek. A Type 95 sebességváltója csúszó fogaskerekes volt, három előre és egy hátramenettel. A korai modellek csak két üléssel készültek, de a későbbi járművekben egy harmadik ülés is helyet kapott. A parányi, 3,6 méteres fürge jármű az északkelet-kínai mandzsúriai fronton kitűnően vizsgázott szélsőséges időjárási és terepviszonyok mellett. Kis mérete ellenére a gépkocsi 1100 kilogrammot nyomott, ami masszív konstrukcióra utal. 1944-ig 4775 autó készült. Az idő igazolta a japánok találékonyságát és előrelátását, hogy a katonai terepjáró nélkülözhetetlen a háborúk alkalmával és a modern hadviselésben. A grafika a cikk írójának a rajza. Szerző: Bánffi Tibor További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Sokan úgy tartják, hogy ez egy szimpatikus XXI. századi divat, pedig az autóipar történelme azt bizonyítja, hogy elődeink is előszeretettel használták az erdőültetés nemes célját a pozitív imázs kifejezésére. Ma már kevesen ismerik a Studebaker márkát, amely már jóval az autómobil feltalálása előtt, 1852-től kezdte meg a kocsigyártást, és már jónevű vállalatként tért át 1902-től az elektromos, majd a benzines autók gyártására. A Studebaker fivérek Henry, Clement, John, Peter és Jakob termékei rendkívül népszerűvé váltak az Egyesült Államokban. Jó minőségű, megbízható típusként kerültek be az amerikai köztudatba. Rendkívül széles termékpalettájukon praktikus és tetszetős tehergépjárművek is szerepeltek, talán ennek is köszönhető, hogy a harmincas évek elejének nagy világválságát is túlélve lett közkedvelt márkája az amerikai középosztálynak. Képre kattintva galéria nyílik! Sikereik csúcsán, 1926-ban - indianai gyáruktól nem messze - ők építették fel a világ első tesztpályáját, amelyen elsősorban saját prototípusaikat tökéletesítették a sorozatgyártás előtt. Ekkor még nyilván senki nem gondolta, hogy ennek a tesztpályának köszönheti a végül 1967-ben megszünt márka még a XXI. században is a hírnevet. Ugyanis 1937-ben a gyár vezetői úgy döntöttek, a "szabadtéri laboratóriumként" emlegetett tesztpálya mellett elkészítik a világ legnagyobb - levegőből, repülőkből is látható - autómárka reklámját, a több ezer amerikai fenyőfa elültetésével kiadott Studebaker formájú fenyőerdőt. Az erdő több mint 800 méter hosszú. Miközben a Studebaker a második világháború után nehéz gazdasági helyzetbe kerülve egyesült az azóta szintén megszünt és szinte elfeledett Packard-al, kiderült, hogy ez sem segít. Indianiai üzemükből 1963-ban gördült ki az utolsó Studebaker, végül egy elnyúló agóniát követően, 1967-ben zárult le végérvényesen Amerika egyik korábbi sikertörténete. Nem így az indianiai tesztpálya és az azóta óriásivá nőtt, és egy alapítvány gondozásába került Studebaker fenyőerdő, amely időközben elnyerte a legnagyobb élő hirdetés Guinness rekordját is. Míg a márka emlékét egy amerikai magánmúzeum, a Studebaker National Museum őrzi, a márka nevét formázó csodálatos erdőt ma már egy alapítvány és hozzáértő kertészek, erdészek gondozzák.  Képre kattintva galéria nyílik! Így esett meg az, hogy az egykor autók százezreit gyártó márka emlékét - több mint ötven évvel megszünése után - egy néhány ezer fából álló emlékerdő őrzi. Akkoriban ez még nem volt divat, de ma ökológusok és erdészek biztos ki tudnák számolni, hogy az annak idején legyártott  összes Studebaker jármű károsanyag kibocsátását kompenzálta-e mára a Studebaker fenyőerdő, de annyi bizonyos, hogy a 800 méter hosszú erdősáv nem csak marketing, de ökológiai szempontból is óriási értéket képvisel. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!     

A kínai Dongfeng cég előállt új SUV-jával, amelyet Mengshi márkanév alatt gyártanak majd. Az M-Hero névre keresztelt jármű az M-Terrain koncepció szériaváltozata, és hamarosan forgalomba kerül. Külsőleg az autó a GMC Hummer EV-re hasonlít. Riválisához hasonlóan ez az autó is képes az úgynevezett „rákmozgásra”. Vagyis ennek az üzemmódnak az aktiválásakor a SUV mind a négy kereke ugyanabban az irányban, ugyanabban a szögben forog, aminek köszönhetően az autó átlósan képes leküzdeni a nehéz terepszakaszokat. Ráadásul ez a rendszer a városi közlekedésben is hasznos lehet: megkönnyíti a manőverezést és a parkolást szűk helyeken. A Dongfeng újdonságát harmadik szintű robotpilótával, valamint számos vezetőtámogató rendszerrel szerelték fel. A SUV az M-Tech platformra épült. Az összkerékhajtású autót egyszerre négy, 1000 LE összteljesítményű villanymotor hajtja. Mindössze 4,2 másodpercet vesz igénybe, hogy az autó 100 km/h-ra gyorsuljon. Hatótávolsága körülbelül 500 km. Az új modellt a Hubei tartományban található összeszerelő üzemben gyártják. Az autó árát még nem közölték. A Dongfeng a második legnagyobb autógyártó Kínában: több, mint 50 éves hagyománnyal rendelkezik az autóipari szegmensben és éves gyártása meghaladja a 3,5 milliós darabszámot. Különböző típusú személyi autókat, terepjárókat, kis teherautókat, nagy teherautókat és buszokat kínál belső égésű, illetve elektromos meghajtással. Az egyik vezető autógyártó a környezettudatos járművek között. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Egy Mercedesre évi közel 1,9 millió forint CASCO díjat fizet a tulajdonosa, a legidősebb kötelezővel rendelkező autó pedig 1923-ban készült - derül ki a Netrisk.hu összeállításából, amely a jelenleg is élő szerződések alapján mutatja be az idei biztosítási legeket. A lakásbiztosítások porondján egy 2,2 milliárd forint értékű ingatlan áll a toplista élén, a legtöbbet utazónak több mint 40 szerződése volt eddig, és a ritkán látogatott célpontok közé tartozik például a Kajmán-szigetek. Bár jellemzően az átlagdíjak állnak a biztosítási hírek középpontjában, az év vége apropóján a Netrisk a biztosítási legekről készített összeállítást, amely a még élő, vagy az idén megkötött szerződések alapján mutat be figyelemre méltó számokat a lakás-, autó- és utasbiztosítások piacáról. Autómárkák sorrendben A kötelező felelősségbiztosítások esetében a legrégebbi, élő kötelezővel rendelkező autót 1923-ban gyártották, azaz jövőre ünnepli a 100. születésnapját. A CASCO esetében pedig a legöregebb autó évjárata 1989-es, de egy 2021-es Mercedes is kiemelkedik a mezőnyből. Ennek az éves CASCO biztosítási díja majdnem 1,9 millió forint, ez havi átlagban több mint 158 ezer forintos tételt jelent. A legidősebb CASCO-s autótulajdonos 92 éves, a legfiatalabb pedig 18 éves, míg a KGFB szerződéseknél 16 és 97 év közöttiek a szerződéssel rendelkezők. A márkákat nézve, a KGFB-szerződéseknél az Opel áll a márkarangsor élén, majd a Suzuki, a Ford és a Volkswagen következik. A CASCO biztosításoknál pedig a Suzuki a listavezető, a második a Ford, megelőzve a Toyotát és az Opelt. „A ranglista eredménye nem meglepő, hiszen ezek a legelterjedtebb autómárkák Magyarországon. A hivatalos adatok szerint a tavalyi több mint 4 milliós autóállomány 52 százalékát adják ezek a márkák. Az autóárak és a szervizköltségek emelkedése, valamint a fokozódó autóforgalom miatt egyébként a személygépkocsik KGFB átlagdíja is emelkedett idén, 47 292 forintra a 2021-es 47 035 forintról” - mondta Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója. 2,2 milliárdtól a Kajmán-szigetekig A lakásbiztosítási számokból az látszik, hogy 2,2 milliárd forintos a legértékesebb, ma is élő szerződéssel rendelkező ingatlan, miközben a másik oldalon egy olyan ingatlan áll, amelynek mindössze 1,4 millió forint az értéke. Ingóság esetén volt, aki közel 224 millió forintra kötött biztosítást, míg a másik véglet 50 ezer forint volt a Netrisknél. Az utasbiztosítások esetében sem maradtak el a rekordok: a toplista tetején egy igazi világutazó áll több mint 40 szerződéssel. Érdekes továbbá az az országlista is, ahova mindössze egy-egy utasbitosítást kötöttek. Ilyen desztináció többek között Bissau-Guinea, Haiti, Libéria, a Marshall-szigetek, Suriname, a Kajmán-szigetek és Vanuatu. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!