Nem éppen békés korszakban született a szovjet és német modellek leváltására kreált orosz luxusmárka, melynek fő célja, hogy a Csajkákat, ZIL-eket váltó Audikból és Mercedesekből hazaiba ültesse át a a hazai politikusokat. Az orosz elnököt több oligarcha is követte, miután felszabadították az értékesítési korlátozást, vagyis megszűnt a Kreml privilégiuma. Az Aurus Motors jelenleg két telephelyen gyárt luxusautókat: a tatárföldi Jelabuga az Alabuga Különleges Gazdasági Övezetben található, itt nagyobb mennyiségű a termelés. A moszkvai telephelyen az egyedi gyártású és páncélozott járművek a NAMI járműfejlesztő üzemében készülnek. Aurus márkájú orosz autókat összeszerelnek az Egyesült Arab Emírségekben, Abu Dhabiban is. Az Aurus az Oroszországi Föderáció hivatalos állami beszállítója, ilyen a minőségében a Senat Vlagyimir Putyin szolgálati autója, melynek különböző változatait 2021-től magánügyfelek is megvehetik. Szóval az elvtársak után az oligarchák is átülhettek a német prémiumokból a Made in Russia luxuslimuzinba. Követni kell a főnök példáját és az autókkal is kifejezni, hogy már hazai készítésű a XXI. századi orosz parádés kocsi. Így nem csak a Kremlben ért véget a Mercedes-korszak. Putyin elnök már 2019-ben hazai gyártásúba ült, igaz, a később bárki által megvásárolható Aurus Senat többszöri határidőmódosítás után készült el. Több kudarcos próbálkozást követően mutatták be a klasszikus szovjet ZIL-t váltó orosz Aurus márka első darabját, a Senatot, melynek páncélozott változata elsőként természetesen az orosz elnököt szolgálta, ahogy a konvoj Aurus mikrobusza. Az állami Kortezs (magyarul Kíséret) kollekció része lett egy terepjáró típus. A 2013-ban indult és 12,9 milliárd rubeles (ötvenmilliárd forint) program eredménye, hogy 2018-as májusi beiktatásakor már ebben parádézott Putyin elnök. Moszkva után egy évvel Genfben is bemutatták a piacra kerülő polgári változatot, ami 10 millió rubelbe (40 millió forintba) kerül. Az orosz NAMI Járműipar Kutatóintézet és a német Porsche Engineering által fejlesztett dupla turbós 4,4 literes, V8-as motor teljesítménye 598 lóerő, nyomatéka 880 Nm. Készült néhány a 6,6 literes, V12 hengeres 860 lóerős változat, melynek 1470 newtonméteres nyomatéka kilencfokozatú automata sebességváltón át jut a négy 20 colos kerékhez. A páncélozott Aurus Senat tömege 6,5 tonna., hossza 6,6 méter, szélessége 2 méter, magassága 1,7 méter. A beépített minibárban Aurus-logós kristálypoharak állnak a pezsgősüveg mellett. Az elegancia többek között a VW konszernhez tartozó Bentleytől származó kapcsolóknak és egyéb alkatrészeknek köszönhető. A prototípusokat Putyin elnök Szocsiban, a Forma 1-es versenypályán tesztelte. A Kreml-hírekben járatos Izvesztryija napilap szerint a kiemelt személyek védelméért felelős Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) elsőre húsz Senátot rendelt, az Aurus modelleket exportálják is, bár a 2020-ban gyártásra került 150 autó többsége már a hazai piacon elkelt. Az orosz Aurus márka terve 2021-ben 360 autó, 2022-re 1700, 2024-re 5 ezer autó volt, ám a legyártott darabszám messze elmarad ettől. A 2018-ban alapított Aurus Motors kínálatában hétféle karosszéria változat szerepelt (normál limuzin, kétféle hosszúságú nyújtott tengelytávú, nyitott parádés, kombi, terepjáró és kisbusz), ám ezek sorozatgyártása késik, ahogy a motorkerékpáré és a helikopteré is. A Senat kombiból és nyitott parádés változatból is csak három készült, a tavaly bemutatott Komendant terepjáróból is csak néhány nullszériás darab szolgál az orosz elnöki konvojban. A 2026-os Senat korábbinál szélesebb orra LED-mátrix technológiás fényszórókat kapott,. A legújabb orosz protokoll kínai alapokra épü, mert az orosz-ukrán háború miatt a németek már nem segítettek egy újabb modell fejlesztésében, de ez nem is okozott gondot, mert a legújabb Seant egy komplett kínai modell átjelvényezése. A Senat 900-as legfeltűnőbb eleme a függőleges lamellákkal ellátott hűtőmaszk, a karosszéria pedig egy kínai Hongqi H9-es. Az 5137 milliméterest már nem az Aurus, hanem a márkává avanzsált Senat jelvénnyel szerelik össze. A korábbinál is barokkosabb új arcon nem csak a hűtőmaszk, változott, átszabták a ledes fényszóróakat. Az utastérben csak a kormánykerék közepén díszelgő embléma változott. Maradt a luxusérzet, melyet valódi fabetétek és minőségi bőrkárpitozás jeleznek, az ülések a hűtés/fűtés mellett masszázsfunkciót is kínálnak. A V6 hengeres 3,0 literes, turbófeltöltős benzinmotort a helyi üzemanyag minőségéhez programozták: a káros kopogás elkerülésére a szoftverben átírták a gyújtásprogramot és az motorvezérlő egységben) (ECU) változtattak az előgyújtáson.  Így 11 lóerővel 326-ra csökkent a teljesítmény, mely 8 fokozatú automata váltón át jut négy hajtott kerékhez. A Senat 900 álló helyzetből 6,5 másodperc alatt gyorsul százra. A maximális tempóról nem nyilatkozott a gyártó a szentpétervári premieren, ahol bemutatták nyújtott tengelytávú, 5,4 méteres Senat 1000-est is. Később lesz hibrid változat is.  A Senat 900-as ára 12 millió rubel, ami átszámítva 54 millió Ft. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

(Kép: DIESS E-Agrartechnik/Herbert Diess a LinkedInen keresztül) Herbert Diess, a VW korábbi vezérigazgatója azt tervezi, hogy jövőre egy új céggel közösen elektromos traktort dob ​​piacra. A 67 éves szakember bejelentette, hogy egy középkategóriás traktor lesz a gazdálkodók és az önkormányzati szolgáltatások számára. A mezőgazdasági gép cserélhető akkumulátorrendszerrel lesz felszerelve, amely lehetővé teszi a 24/7-es működést. Továbbá minden elterjedt munkagép, például fűnyírók és hóekék kompatibilisek lesznek a traktorral. Diess szerint a vállalat célja, hogy a 2027-es első szállításoktól kezdve versenyképes legyen a hasonló dízelüzemű járművekkel. „Gyorsan ki akarjuk terjeszteni versenyképességünket a lehető legtöbb gazdaságra” – írta. Ezt vonzó árakkal, kiváló minőséggel és a helyszínen termelt napenergia napi működéshez való felhasználásának lehetőségével érik el. „Teljesen a tervek szerint haladunk” A Diess E-Agrartechnik AG „teljesen a tervek szerint halad” a termékfejlesztéssel. A müncheni székhelyű vállalat állítólag egy már bevált németországi, ausztriai és svájci mezőgazdasági gépgyártó céggel, valamint beszállítókkal működik együtt. Diess nem hozta nyilvánosságra a partnercégek nevét. Diess cége még nem szerepel a német cégjegyzékben. A traktorok mellett a cég többek között töltőállomásokat és elektromos munkagépeket is kínálni tervez. A jövőben önvezető mezőgazdasági gépeket is terveznek. Diess a VW után: Felügyelőbizottsági elnök és szállodatulajdonos Diess 2018 és 2022 között volt a Volkswagen vezérigazgatója. Még elbocsátása után is több millió eurós vezetői fizetést kapott. 2025-ben, a nyugdíjjárulékokkal és a változó javadalmazással együtt, ez jó kilencmillió eurót tett ki – többet, mint utódja, Oliver Blume kapott. Diess végül 67. születésnapján, 2025 őszén vonult nyugdíjba a Volkswagentől. 2023 óta a müncheni születésű férfi az Infineon chipgyártó felügyelőbizottságának elnöke. Számos startupban is részt vesz, és korábbi nyilatkozatai szerint gyakran tölt időt Spanyolországban, ahol egy kis szállodát üzemeltet, szarvasmarha-tenyésztéssel és körteültetvénnyel.

A gyerek véletlenül magára zárta a kocsit, és nem lehetett kinyitni – tájékoztatott a nagyszombati kerületi rendőrség. „A 158-as segélyhívó operátora bejelentést kapott arról, hogy Somorján egy parkolóban egy felforrósodott BMW-ben rekedt egy másfél éves kisgyermek. Az eset úgy történt, hogy miután az édesanya kiszállt az autóból, a gyerek belülről véletlenül bezárta a járművet, és már nem tudta kinyitni. A megrémült kisgyermek hangosan sírt” – közölte a rendőrség, hozzátéve, a rendőrök és a tűzoltók betörték az egyik oldalsó ablakot, és kiszabadították a kicsit.

Az európai felsőoktatás versenyképessége, a nemzetközi hallgatói mobilitás, az ipari-egyetemi együttműködések, a mesterséges intelligencia, az innováció, valamint az egyetemek társadalmi szerepe – csak néhány azon témák közül, amelyek a kontinens legfontosabb felsőoktatási konferenciája, a QS Higher Ed Europe Summit fókuszában álltak június 24-én és 25-én. A fórum házigazdája idén a Széchenyi István Egyetem volt, amely a június 23-i nyitónapon Győrben látta vendégül a résztvevőket. Fotó: SZE A konferencia második és harmadik napjának Budapest adott otthont. A több mint hatszáz felsőoktatási, vállalati és kormányzati szereplőt vonzó eseményen a világ mintegy hatvan országából érkezett szakértők mellett a Magyarországra akkreditált nagykövetségek képviselői is szép számban voltak jelen. A fővárosi programot Báló András, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Határon Átnyúló Felsőoktatási és Nemzetközi Ügyekért Felelős Osztályának vezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta: a nemzetközi rangsorok nemcsak listák, hanem lehetőségek is a fejlődésre, a tapasztalatcserére és a tanulásra. „A magyar egyetemek az elmúlt években jelentősen javítottak mind pozíciójukon, mind pedig globális láthatóságuk szempontjából. Ez jól mutatja intézményeink erős nemzetközi jelenlétét, szélesedő kutatási tevékenységét és folyamatos fejlődését” – jelentette ki. Hozzáfűzte: a rangsorok ugyanakkor önmagukban nem adnak teljes képet egy ország felsőoktatásáról – az intézmények mélyebb megismerésére azonban kiváló alkalmat ad például a QS európai csúcstalálkozója. Kifejtette: a kormányzat feladata napjainkban nemcsak az, hogy újra megnyissa az európai uniós forrásokat az összes hazai intézmény előtt, hanem az is, hogy a magyar felsőoktatás méltó szerepet kapjon a globális tudás-, tehetség- és innovációs transzferben. Dr. Lukács Eszter, a házigazda Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta: a QS június 18-án megjelent világranglistájának élmezőnyét olyan egyetemek alkotják, amelyek önmagukban is erős nemzetközi brandek, és sok esetben saját országuk felsőoktatásának legismertebb intézményei. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy közülük több is képviselteti itt magát, köztük a Harvard Egyetem, a Trinity College Dublin, a Politecnico di Milano és rengeteg további kiváló egyetem” – részletezte. Kiemelte: azért rendkívül fontos, hogy a Széchenyi-egyetem házigazdája lehet a konferenciának, mert a magyar felsőoktatásnak leginkább arra van szüksége, hogy láthatóvá váljon a nemzetközi térben. „A QS szakértőivel folytatott beszélgetések során két tanácsot kaptunk: erősítsük tovább nemzetközi kutatási együttműködéseinket, és mutassuk meg bátrabban a világnak azt az oktatási és kutatási színvonalat, amellyel rendelkezünk. Ebben is rejlik a mostani konferencia értéke: lehetőség nyílik a közös gondolkodásra és együttműködések kialakítására azon intézmények között, amelyek hasonló célokat követnek” – szögezte le. Andrew Plant, a QS európai ügyvezető igazgatója előadásában rámutatott: a nemzetközi felsőoktatás helyzete egyre nehezebb lett az elmúlt években – a szabályozási környezet, valamint a hallgatói és technológiai igények is gyorsan változnak, amire az intézményeknek dinamikusan kell reagálniuk. Hangsúlyozta: a tehetség és az innováció előmozdításában a versenyelőny nem az egyéni kiválóságban rejlik, hanem a kollektív erőben. „Európának évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak az együttműködések terén, és a földrajzi adottságok miatt ez itt sokkal könnyebb, mint a világ többi részén. A kontinens kiemelkedő potenciállal rendelkezik az oktatók, a hallgatók és a már évtizedek óta fennálló partnerségek révén. Egyes intézmények azonban egyedül nem tudják meghódítani a világot – együtt, a partnerségekre építve viszont képesek lehetünk rá” – húzta alá. Nyitóelőadásban Ben Sowter, a QS alelnöke az európai felsőoktatás jelenlegi helyzetét és kihívásait mutatta be. Kiemelte: előrejelzéseik szerint 2100-ra több mint 315 millió európainak lesz majd diplomája, ami elengedhetetlenné teszi a tehetségek bevonzását és a minőségi utánpótlás képzését. Európára fókuszálva elárulta, hogy a kontinens továbbra is vezető pozícióban van, hiszen méretéhez képest itt található a legtöbb jól teljesítő intézmény. Ugyanakkor a nemzetközi toborzásához elengedhetetlen a jó megítélés – mind az ipar, mind pedig a potenciális hallgatók szempontjából. „Kutatásaink során 1890 különböző állástípust azonosítottunk, negyvenezer készséggel, ami alapján jobban megérthetjük a munkaerőpiacot annak érdekében, hogy segíthessük az intézményeket. Ezen adatok elemzése teljesen eltérő lehet iparágtól, országtól függően – hiszen vannak olyan területek, amelyek ipara meghatározza a szükséges kompetenciákat” – mondta el. Hozzáfűzte: a konferencia nyitónapján Győrben nagyon érdekes volt megtapasztalni a Széchenyi-egyetem és az Audi Hungaria közötti erős kapcsolatot. „A lokáció miatt kialakult partnerség mára szimbiotikus kooperációvá erősödött a két fél között, kölcsönösen hasznos és látványos értékeket teremtve” – vélekedett.A QS Higher Ed Europe Summit budapesti napjain a Széchenyi István Egyetem oktatói, munkatársai és hallgatói számos olyan témában vállaltak szerepet, amelyek az intézmény stratégiai fókuszterületei közé tartoznak. A szakmai programok egyebek mellett a felsőoktatás és az ipar együttműködésének lehetőségeit, a védelmi ipar és az innováció kapcsolatát, a mesterséges intelligencia felsőoktatásra gyakorolt hatásait, valamint az informatikai és digitális fejlesztések szerepét vizsgálták. Emellett kiemelt figyelmet kaptak a nemzetközi partnerségek, a tudománydiplomácia, a jövő munkaerőpiaci igényeihez igazodó készségfejlesztés, valamint azok a jógyakorlatok, amelyek elősegíthetik az egyetemek versenyképességének és társadalmi-gazdasági szerepvállalásának erősítését.