A moszkvai metró 85 állomását 136 olyan, kamerákkal kiegészített, multimédiás képernyőkkel fogják felszerelni, amelyek az arcfelismerés mellett képesek lesznek kiszűrni a biztonsági vonal túllépését, a gyors mozgást, sőt a "lődörgőket" is - közölte csütörtökön a Kommerszant című napilap. A lap közbeszerzési adatokra hivatkozva azt írta, hogy a beruházás 932 millió rubelbe (jelenlegi árfolyamon több mint 3,7 milliárd forintba) kerül. A tenderkiírásból kiderült, hogy a berendezések reklámok és a metró közleményeinek közvetítése mellett meg fogják figyelni az utasokat. A rendszer összes kamerája autófókuszos és Full HD felbontású lesz. Az általuk készített képen az intelligens modulok az arcok felismerése mellett számszerűsíteni tudják majd a tömeget és felismerni a csoportosulások kialakulását. Az adatfeldolgozást közvetlenül a 2 GB operatív memóriával és 4 GB kapacitású merevlemezzel rendelkező kamerák fogják elvégezni. Az új berendezéseket a metró IT-rendszerére csatlakoztatják majd, hogy "metaadatokat közvetítsenek a felismert objektumokról". A multimédiás képernyők hálózatához a metró alkalmazottjainak és a polgári védelemnek lesz hozzáférése. A tender győztesét március 4-én hirdetik ki, a kamerákat pedig idén decemberben fogják felszerelni. A metró szóvivője az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy a kamerákat nem fogják konkrét emberek követésére és az utánuk való nyomozásra felhasználni. A Kommerszant által megszólaltatott szakértők is úgy nyilatkoztak, hogy a metróban felszerelendő rendszer feladata elsősorban az emberek magatartásának megfigyelése és elemzése. Jogvédők azonban korábban is kifogásolták, hogy a térfigyelő kamerákat az ellenzék elleni fellépésre tudják felhasználni a hatóságok, és bírósági eljárásokat is kezdeményeztek ellenük. Moszkvában 2017 óta működik arcfelismerő biztonsági rendszer, abban az évben több mint háromezer kamerát csatlakoztattak hozzá. Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter 2019 októberében úgy nyilatkozott, hogy a fővárosban felszerelt 160 ezer kamerából mintegy háromezer volt alkalmas a felismerésre. A tárcavezető közölte akkor, hogy a rendőrség munkájának megkönnyítésére a metró összes kamerája ilyen lesz. 2019 novemberében a moszkvai polgármesteri hivatal 258 szervert, 105 komputert és egy 9 Petabájt (PB) kapacitású adattároló rendszert rendelt magának 1,2 milliárd rubelért (jelenlegi árfolyamon 4,8 milliárd forintért). Tavaly januárban a fővárosi önkormányzat 1,9 milliárd rubeles (csaknem 7,6 milliárd forintos) pályázatot írt ki a tömegközlekedésben felhasználandó arcfelismerő rendszerekre. Tavaly augusztusban vált ismertté, hogy a metró ingyenes wifi-hálózatát működtető Maxima Telecom nyerte el azt az 1,4 milliárd rubeles (mintegy 5,6 milliárd forintos) pályázatot, amelyet 16 ezer arcfelismerő kamerának a metrókocsikba való felszerelésére írtak ki. A rendszernek szeptemberben kellett volna működésbe lépnie, de a megvalósítás késedelmet szenvedett. Tavasztól újabb lépés várható a metróhálózat digitalizálásában: a Trojka feltölthető bérletkártya várhatóan személyhez kötött lesz. Ennek alapján az állomásokra való beléptetést várhatóan az arc biometriája alapján is lehetővé teszi majd az a rendszer, amelyet eddig a körözött bűnözők felismerésére használtak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A lítium-háromszög országaiban található található a Föld lítiumkészletének több, mint fele. Chile és Argentína már most is nagy termelők közé tartoznak (2. és 4. helyen), de Bolíviában találhatóak a legnagyobb készletek, amiket még nem termeltek ki. A lítium iránti kereslet az utóbbi években elképesztő növekedésnek indult. Kína 2015-ben jelentette be, hogy az elektromos autók terjedése kulcsfontosságú a kommunista vezetés számára. Ekkor indult be igazán a lítium bányászata, méghozzá annyira, hogy a felhasználás nem tudta tartani az ütemet a termeléssel és a lítium ára kevesebb, mint felére esett vissza, bár azóta újra, nagy tempóban elindult felfelé. Könnyen gondolhatja az ember, hogy a három dél-amerikai ország számára óriási lítiumkészleteik azt jelentik, hogy néhány évtizeden belül úgy fognak felemelkedni, ahogy a nagy olajkészletekkel rendelkező országok jelentős része. A helyzet ugyanakkor ennél bonyolultabb és sok kihívás áll előttük, ha valóban profitálni akarnak természeti adottságaikból. A jelenben maradva nem meglepő, hogy a koronavírus-járvány sem volt jó hatással a termelésre, valamint a kereslet is jelentősen visszaesett. Emellett szintén jelentős probléma, hogy a lítium ára egyelőre nem túl stabil, ami szintén problémát okoz a lítium-háromszögben. Szintén megoldást kellene találniuk a lítium termelés környezeti hatásaira, amiről nemrég írtunk itt, az Autószektoron. A fő probléma a lítium bányászatának óriási vízigénye, ami különösen problémás Dél-Amerika ezen területén. A lítiumot eleve száraz helyeken bányásszák a régióban, a bányászat pedig tovább rontja a vízhiányt. Egyik fő problémájuk, hogy egyelőre csak a kitermelés zajlik ezekben az országokban, a feldolgozást nem itt végzik, az akkumulátorgyártás pedig elsősorban Kínában zajlik. Bár voltak már különböző kezdeményezéseik, hogy helyben történjen a kitermelt lítium feldolgozása, egyelőre ezek nem jártak sikerrel. Pedig sokan érdekeltek abban, hogy az elektromos autók gyártása ne függjön ilyen mértékben Kínától, de többek között az európai országok is elsősorban saját területükön szeretnének akkumulátorgyártást, nem áthelyezni annak egy részét Kínából a lítium-háromszögbe. Dél-Amerika ezen régiója egyébként sem a befektetők kedvence. Argentína, Bolívia és Peru infrastruktúrája és működése egyelőre nem igazán befektetésbarát, de a tervek szerint az országok kormányai prioritásként kezelik a lítiummal kapcsolatos befektetések ösztönzését.  A problémák és kihívások ellenére joggal feltételezhetjük, hogy a lítium-háromszög országai jelentős növekedésnek indulhatnak a jövőben, ha megfelelően kihasználják az előttük álló lehetőséget. De még ebben az esetben sem biztos, hogy ők lesznek az elektromos autógyártás nagy nyertesei. Bár jelenleg nincs jobb és hatékonyabb megoldás a lítiumot használó akkumulátoroknál, más technikák is fejlesztés alatt állnak, amik adott esetben megtörhetik a lítium dominanciáját.  Mindenesetre kétségtelen, hogy a nagy mennyiségű lítium komoly lehetőséget jelent a lítium-háromszög országainak. Az elektromos autók terjedése és ezzel együtt a lítium iránti kereslet még gyerekcipőben jár, de Chile, Bolívia és Argentína rá van kényszerítve, hogy mielőbb előnyére fordítsa adottságait, ha hosszú távon profitálni akar adottságaiból. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Vasúti hajtányt tolva tértek haza Észak-Koreából a phenjani orosz nagykövetség munkatársai - közölte csütörtök éjjel az orosz külügyminisztérium. A nyolc emberből álló csoport, köztük több gyerek a Covid-19-járvány nyomán leállított légiközlekedés miatt kénytelen volt előbb 32 órát vonatozni, majd további két órát buszozni. Az út utolsó szakaszát az orosz határig gyalogosan, a vasúti síneken tették meg, csomagjaikat egy hajtószerkezet nélküli drezinán több mint egy kilométeren át tolva. A hajtány "főhajtóműve" hazatérő csoport egyetlen férfi tagja, Vlagyiszlav Szorokin követségi harmadtitkár volt. A nagykövetségi alkalmazottak és a gyerekek végül a Tumannaja folyó hídján áthaladva elérték az orosz Haszan határátkelőt, ahová a Tengermellék régió kormányzata autóbuszt küldött értük. Az orosz diplomáciai tárca tájékoztatása szerint a hazatérők péntek reggel Vlagyivosztokból Moszkvába repültek - írja az MTI. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!