Skócia északi partjainál, Sutherland megyében épülhet meg az első brit űrrepülőtér - írta a BBC hírportálja. Az űrügynökség 2,5 millió fontot (912 millió forint) biztosít az űrkikötő építésére a Highlands and Islands Enterprise-nak. Minél hamarabb, már a 2020-as években el akarják indítani az első rakétákat - írja az MTI. "A brit földről induló első űrrakéta visszaszámlálása ezennel megkezdődött. Az Egyesült Királyság szándéka, hogy az ország űrszektora a világ űriparának 10 százalékát tegye ki 2030-ra. Büszkék vagyunk, hogy bennünket választottak, hogy segítsük a célt megvalósítani" - mondta Patrick Wood, az együttműködésben részt vevő amerikai repülőóriás, a Lockheed Martin képviseletében.

Röszkén, a hétvégén a kilépők száma meghaladta a 144 ezret, az országba belépők több mint 51 ezren voltak. Csanádpalotán kilépő irányban csaknem 72 ezren vették igénybe a határátkelőhelyet, Romániából Magyarország felé több mint 44 ezer utast regisztráltak. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a szerb és a román társszervekkel együttműködve az átkelőhelyeket teljes kapacitáson működtette. A megnövekedett forgalom oka, hogy a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások szabadságra, a turisták pedig nyaralni indulnak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legkritikusabb időszak kilépő irányban július második fele, amikor hétvégente jelentős torlódás alakulhat ki az átkelőhelyeken, majd augusztus utolsó két hetében már a belépő forgalom lesz erősebb - írja a police.hu. Egy átlagos nyári napon 15-20 ezer utas veszi igénybe a Röszke Autópálya-határátkelőhelyet, a nyári szabadságok időszakában ez a szám akár 60 ezerre is nőhet. Ezt az utóbbi években Csanádpalota is megközelítette. A határátkelőhelyek nyitva tartásáról és az ott várható várakozási időkről a http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo oldalon, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak az utazók. Szükség esetén a gyorsabb átlépés érdekében Szerbia felé célszerű Tompa, Tiszasziget vagy Ásotthalom felé kerülni. Utóbbi két átkelő naponta 7 és 19 óra között vehető igénybe. Akik Romániába szeretnének utazni, választhatják a 24 órás nyitva tartással működő kiszombori vagy battonyai határátkelőt.    

A rendőrség honlapja, a police.hu összesítése szerint péntek hajnaltól vasárnap éjfélig 180 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt. Ezek közül 5 halálos kimenetelű közlekedési balesetben 5 személy vesztette életét, továbbá 52 súlyos és 123 könnyű sérüléssel végződött.

Nagyjából megoszlottak a vélemények, a beszélgetésben résztvevők egy része válaszában amellett állt ki, hogy igen, mások pedig azt bizonygatták, hogy nem, mert a hátramenetre olyan előírások vonatkoznak, amely alapján nem is kerülhet valaki tolatás közben elsőbbségi viszonyba mással. Beszéljük meg, kinek van igaza… Előre bocsájtom, hogy a KRESZ nem mindenható jogszabály, és számtalan olyan helyzetet tudok felsorolni, amire a jogszabály egyáltalán nem ad pontos választ. Talán a legismertebb helyzet, amikor egy úton szemből érkezik két jármű, és mindkettő balra kíván kanyarodni úgy, hogy a nyomvonaluk összefonódik. Valamikor azt tanítottuk, hogy ebben a helyzetben a kölcsönös udvariasság dönt. Nem kötözködésképpen, de, ha a magyar nyelv értelmezését nézem, akkor az udvariasság valakitől valaki felé irányulhat, tehát semmiképpen nem lehet kölcsönös. Egyébként én magam a KRESZ órákon sokkal inkább preferáltam a megegyezés kifejezést. Sőt, ha a KRESZ bevezetőjét nézem, akkor ott megjelenik elvárható megatartásként az előzékenység. De az említett helyzetre egzakt módon leírt szabály nem létezik, hiszen a KRESZ csak annyit mond, hogy balra kanyarodás közben az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű részére kell elsőbbséget adni. A balra kanyarodót nem említi meg. Természetesen az igazi gond akkor van, ha baleset történik egy ilyen esetben. Mert ilyenkor a jogalkalmazónak a feladata a felelőst megnevezni, ami persze lehet egy 50-50%-os döntés, amiben minden apró körülmény szerepet játszhat. Azért is hoztam fel ezt a példát, mert véleményem szerint a KRESZ, mint jogszabály nem ad teljes értékű és pontos választ arra, hogy mi van akkor, ha valaki egy jobbkezes kereszteződésben tolat. Ami biztos: „28. § (1) Az útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű részére.” Tehát ebben a meghatározásban külön kiemelésre kerül az, hogy „minden” jármű elsőbbséggel rendelkezik, és nem találkozunk azzal a megfogalmazással, hogy „minden szabályosan érkező” járműnek van előnye. Fontos ez? Úgy gondolom, igen! Bár a bizalmi elv konkrétan nem kerül meghatározásra a jogszabályban, de a KRESZ bevezetője említi meg, hogy „A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják.” Tehát alapesetben, ha valaki számára valamilyen tilalom, kötelezettség vagy feltétel kerül meghatározásra az adott közlekedési helyzete során, akkor mások joggal számíthatnak arra, hogy ezt be is tartják. Vegyünk példaként egy lámpás kereszteződést, amelyben a fényjelzőkészülékek működnek. A KRESZ szerint: „Ha a forgalmat fényjelző készülék irányítja, a „Főútvonal” jelzőtábla, valamint az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák jelzései nem irányadók.” Ami azt jelenti, hogy zöld jelzést látván a kereszteződésen át szabad hajtani, míg a piros a továbbhaladás tilalmát jelenti. A kérdés, hogy abban az esetben, ha zöld jelzést észlelek, és az áthajtás közben azt látom, hogy jobbról a piros időtartama alatt valaki mégis elindul, jár neki az elsőbbség, vagy sem? Ha csak a 28.§ (1)-t nézem, akkor igen, merthogy „Az útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű részére.” Ahogy már írtam, a szabály külön nem említi meg azt, hogy csak a szabályosan érkező járműveknek van elsőbbsége, hanem mindenkinek. Tudom, ez egy nagyon szélsőséges példa, de pont ezekből lehet igazán jól levezetni azt, hogy egy gyakrabban előforduló esetnél mi lehet a jó megoldás. Hasonlóan érdekes helyzet, amikor olyan egyenrangú kereszteződéshez érünk, ahol a keresztező út jobbra egyiárnyú. Ami azt jelenti, hogy jobbról elméletileg csak nagyon korlátozott azon járművek köre, akik szabályosan érkezhetnek. (pl. a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek, vagy egyes figyelmeztető jelzést használó járművek éjjel.) Mégis ebből az irányból érkezik egy szabálytalanul a behajtani tilos felől behajtó jármű. Egyébként ilyet kerékpárral nap mint nap lehet látni a főváros utcáin. Ismét csak idézek: „28. § (1) Az útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű részére.” Megint csak rákérdezek arra a nem szerepelő kitételre, hogy csak szabályosan közlekedő járműnek jár az elsőbbség? És ismét beidézném a KRESZ egyik alapvetését, hogy: „A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják.” Ez alapján határozottan kiállok azon vélemény mellett, hogy az elsőbbség, azaz a továbbhaladási jog csak azon járműveknek jár, akik adott helyzetben szabályosan érkeznek az elsőbbségadással érintett útszakaszhoz. Illetve, hogy egy ilyen baleset esetén alapvetően a felelősség azé, aki nem várt helyzetet teremtett szabálytalan, megtévesztő magatartásával. Mindamellett egyébként, hogy a KRESZ másik alapszabálya, miszerint mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse a fenti két esetben jóhiszeműen közlekedő részére is róhat kötelezettségeket, ha például időben észlelhető volt a szabálytalanul érkező jármű. Elérkeztünk az alapkérdésünkhöz, amihez feltétlenül szükségesnek láttam az előző példákat és azok tanulságait kielemezni. Kell-e elsőbbséget adni a jobbról érkező hátramenetet végző jármű részére?   Ha az elsőbbségi alapszabályt nézem, miszerint „28. § (1) Az útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű részére.”, akkor igen. A nagy kérdés, hogy szabályosa-e az a jármű, amelyik egy kereszteződésbe tolat, miközben elsőbbségi viszonyba kerül egy érkezővel szemben. (Egyébként az alapkérdés táblával védett kereszteződésben is igaz, hiszen a főútvonalon tolató is kerülhet elsőbbségi helyzetbe az alárendelt útról érkezővel szemben.)   A hátramenetről a KRESZ ezt írja: „33. § (1) Járművel hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű közlekedését ne akadályozza.” Bár az akadályozás fogalma a KRESZ-ben külön nincs definiálva, de a valamikor értelemzésben ez szerepel: „ha valaki a közlekedés más résztvevőjét annak szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzottól eltérő közlekedési magatartásra (pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra) kényszeríti” (Egyébként a KRESZ-ben megemlített mintegy tucatnyi akadályozási meghatározásból tökéletesen összehozható a fenti mondat.)   Amennyiben a tolatás közben betartjuk az akadályoztatás tilalmát, akkor nem kerülhetünk mozgó járművel olyan kapcsolatban, ahol kérdésessé válhat a továbbhaladási jog. Mert, ha igen, akkor a hátramenetet azonnal abba kell hagyni, és mint forgalmi okból megálló jármű veszünk részt a folytatásban mindaddig, amig az akadályozás eshetősége fennáll. Mindebből az közlekedik, hogy útkereszteződés felé érkezve szabályosan nem keresztezhetjük olyan jármű útját, aki hátramenetben halad, mert számára él az akadályozás tilalma.   "A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban" című kiadványban ez a gondolat megerősítése áll: „Téves az az „álláspont, mely szerint a hátramenetre vonatkozó közlekedési szabályok csupán a hátramenetet végző jármű mögötti jármű- és gyalogosforgalom védelmét szolgálják és ebből következően a jármű vezetőjének csak a mögöttes forgalmat kell figyelnie, annak akadályozásától kell tartózkodnia. A KRESZ 33. § (1) bekezdésének helyes értelme szerint a hátramenetet végző jármű vezetőjének a jármű mozgásával érintett területen tilos más jármű, illetőleg az úttesten haladó gyalogosok közlekedését akadályozni”   Összességében az a meglátásom, hogy a hátramenetben a kereszteződés forgalmába behajtó jármű ugyanúgy szabálytalan, mint az első két példában említett tilos jelzés, illetve behajtási tilalom ellenére behajtó jármű. És bár a szó szerinti megfogalmazásban a 28.§. rögzíti jobbról érkezés esetén az elsőbbségüket, a bizalmi elv alapján az elsőbbség azoknak jár, akik szabályosan és nem megtévesztő módon közlekednek.   Egyébiránt én elgondolkoztatónak tartom azt az elképzelést, hogy útkereszteződében egyáltalán ne lehessen hátramenet végezni, ami egyébként a hatvanas évekig létező KRESZ-szabály volt.   Hangsúlyozom, amit a bevezetőben is kihangsúlyoztam, hogy a KRESZ nem minden esetben tud egzakt válaszokat adni. Ha csak az elsőbbségadás alapszabályát nézem, akkor az elsőbbség jár tolatás közben is, ha a hátramenet szabályát figyelem, akkor nem kerülhetnék elsőbbségi viszonyba mással. Ez alapján természetes a vita, hiszen mindenki megpróbálja a saját elképzelését védeni. Egy kedves oktatókollégám emiatt kérdezte kétségbeesetten, hogy a tanulónak ezekután mit tanítson? Erre két életszerű tanácsot tudok adni: Ha te tolatsz a kereszteződés felé, és érkező járműveket látsz, akkor állj meg, ne menj tovább! Ha kereszteződés felé közeledsz és jobbról kitolató járművet észlelsz, ha nem áll meg, akkor inkább engedd magad elé!