Ez az anyag tudományos alapot szolgáltat ahhoz, hogy az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács hozzájáruljon a kétszámjegyű főutak sebességhatárainak 90-ről 80 km/órára való csökkentéséhez. Ezt a kemény intézkedést a Közúti Közlekedésbiztonsági Minisztérium vezetője 2018.január 9-én fogadta el. A változtatással a korábbi baleseti statisztikákból kalkulálva várhatóan több száz életet tudnak megmenteni az utakon. Lassabban autózhatunk majd a francia közutakon (forrás: French24) A vizsgálat során kiderült, hogy bár statisztikailag ezek az utak a legbiztonságosabbak, valójában mégis ezeken történik a legtöbb halálos balesetet. A tanulmány megerősíti, hogy a megengedett legnagyobb sebesség 90-ről 80km/órára való csökkentése jelentősen javítja a közlekedésbiztonság színvonalát. Forrás: Sécurité Routiére; nyitókép: French24  

Csámpai Attila, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-nek azt mondta, három kamion és egy teherautó ütközött össze, az egyik kamion vezetőfülkéje a becsapódástól az árokba repült, vezetője a helyszínen életét vesztette. Egy másik jármű vezetője beszorult a teherautóba, őt feszítővágóval szabadították ki, a mentők a helyszínen ápolják, sérülési fokáról egyelőre nincs információ. A rendőrség a police.hu honlapon azt közölte, hogy 5 tehergépjármű ütközött össze, a pályaszakaszon teljes útlezárás van, az aszódi lehajtónál terelik le a pályáról a forgalmat.

A LeasePlan átfogó riportja 21 európai országban vizsgálta a kis- és közepes méretű autók (B és C szegmens) fenntartási költségeit a vásárlást követő első 3 évben, évi 20 000 km megtétele mellett. A kutatás készítése során a vállalat minden olyan költségtételt számításba vett, amely a különböző országokban felmerülhet ezzel kapcsolatban, így az üzemanyagot, az adókat, a biztosítást, a karbantartást és az értékcsökkenést is. A Car Cost Index főbb megállapításai: • A gépkocsi-fenntartási költségek jelentősen eltérnek Európa különböző országaiban: Lengyelországban 448 euró, míg Olaszországban 761 euró havonta ez az összeg. Magyarországon 479 euró a havi átlag, egész Európában pedig 616 euró. • A GDP arányában vizsgálva az olasz, a finn és a belga autósoknak kerül a legtöbbe fenntartani az autót, míg ír, lengyel, magyar és svájci társaiknak a legkevesebbe. • Az elektromos autózás költségei jelentős szórást mutatnak Európában. Magyarországon a legalacsonyabbak, ahol a havi átlag 597 euró. Olaszországban ezzel szemben havonta 986 eurót kell erre fordítani, vagyis itt a legdrágább a villanyautó-használat. • Norvégia az egyetlen olyan ország, ahol az e-autók fenntartásának havi átlagköltsége (670 euró) mind a benzines, mind a dízelüzemű autókénál alacsonyabb (731 illetve 722 euró). Magyarországon az 597 eurós havi átlagos fenntartási költség – ami bár Európában a legalacsonyabbnak számít – a benzin (393 euró) és a dízel (405 euró) meghajtású járművekéhez képest is jelentősen magasabb. • Norvégiában a legdrágább hagyományos meghajtású járművet használni. A benzines autó fenntartása 731 euróba kerül havonta, míg a gázolajjal működőé 722 euróba. Ez mindkét esetben mintegy 200 euróval haladja meg az európai átlagot. A különbség elsősorban a benzin- és dízelüzemű gépkocsikat érintő magasabb adókból, illetve általában véve a magasabb megélhetési költségekből adódik. • Sok más európai országban az elektromos autók tulajdonosai többet adóznak. A villanyautó-tulajdonosok 131 eurónyi adót fizetnek havonta a magasabb beszerzési árak miatt. Ez jóval több, mint a benzines (104 euró) és a dízeles (108 euró) járművek használóinak átlagdíja. A magyar adatok szerint hazánkban azonban egyáltalán nem kell ezzel a tétellel számolni, ami az elemzésben résztvevő országok között egyedülálló. Ráadásul az elektromos járművek beszerzéséhez Magyarországon tavaly májusig maximum 1,5 millió forintos állami támogatást is lehetett igényelni. • Az e-autósok sokat spórolnak az üzemanyagon. Átlagosan 39 eurót költenek áramra havonta, szemben a benzines és dízeles autósokra jellemző havi 110 és 78 eurós üzemanyagköltséggel. • Romániában a legolcsóbb benzines autót használni. A benzinüzemű gépkocsik fenntartásának havi költsége mindössze 353 euró az országban. A benzines autók után fizetendő gépjárműadó átlagos havi összege mindössze 50 euró, ami az európai átlag 48 százaléka. Románia után közvetlenül hazánk a második a sorban: nálunk havonta 40 euróval kerül többe a benzines járművek fenntartása, az adó ugyanakkor több mint a kétszerese a román értékeknek. Amennyiben viszont lízingeljük a benzines vagy akár a dízeles autót, visszaigényelhetjük az ÁFA-t. "Jó hír, hogy a villanyautók már több európai országban versenyképesnek számítanak költségszempontból is. A Car Cost Index elemzésből azonban egyértelműen látszik, hogy több fontos területen, így például a gépjárműadózás és a töltési infrastruktúra terén is mielőbbi törvényhozói intézkedésre van szükség ahhoz, hogy az elektromos járművek Európa-szerte működőképes alternatívát jelentsenek. Használatuk a klímaváltozás elleni harc egyik leghatékonyabb módja, és fontos, hogy mindenki megengedhesse magának a zöldebb megoldást” – mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja.   A LeasePlan Car Cost Index elemzéséről: • A LeasePlan „Car Cost Index 2017” elemzése letölthető innen: https://www.leaseplan.com/corporate/news-and-media/newsroom • A Car Cost Index elemzésben részt vevő 21 ország: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Törökország. • Az elemzésben vizsgált gépkocsimodellek: BMW i3, Ford Focus/Focus Electric, Hyundai Ioniq, Nissan Leaf, Opel/Vauxhall Corsa, Renault Clio, Renault Zoe, Smart Fortwo, VW Golf/e-Golf és VW Polo. Az üzemanyagköltségek számítása a gyártók által megadott üzemanyag-fogyasztási adatok alapján történt. • A LeasePlan kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ra teljes flottájában nullára csökkenti a károsanyag-kibocsátást. A cég az EV100 nemzetközi üzleti kezdeményezés alapító partnere is, melynek célja, hogy felgyorsítsa az elektromos járművekre való átállást és a használatukhoz szükséges infrastruktúra kiépítését. A projektet a 2017 szeptemberében tartott ENSZ közgyűlés alkalmával a klímaváltozásért felelős csoport indította el.

A tárcavezető hangsúlyozta: az Amerikai Egyesült Államok a második legfontosabb befektető Magyarországon, mind az amerikai cégek leányvállalatainak hozzáadott értéke, mind pedig az általuk foglalkoztatottak száma alapján. A kormány további amerikai befektetéseket kíván ösztönözni - tette hozzá. Varga Mihály a megbeszélésen ismertette: a magyar autóiparban 177 ezer ember dolgozik, az ágazat tavaly 8000 milliárd forintot állított elő, így az ország ipari termelésének közel egyharmada innen származik. Magyarország az autóiparban elért erős pozícióit továbbra is szeretné megtartani, ezért abban érdekelt, hogy a jövőbe mutató technológiák érkezzenek az országba.  Mint mondta, 2012 és 2016 között az országban az autóipari kutatás-fejlesztésben résztvevők száma és a kutatásra fordított összeg is megduplázódott. A közép-európai térségben Magyarország az első ország, amely átfogó elektromobilitási koncepciót dolgozott ki, elősegítve ezzel a károsanyag-kibocsátás csökkentését, növelve az ország energiabiztonságát - tette hozzá.  Varga Mihály a Paccar cégcsoport vezetőivel is találkozott, amely cég a DAF teherautók gyártója. A DAF Hungary Kft. immár kilenc éve vezeti a magyarországi forgalomba helyezési statisztikákat a nehéz-tehergépjárművek kategóriájában, a Magyarországon eladott új járművek egyharmada ilyen típus. A cég nemcsak Magyarországon, hanem Európában is tudta bővíteni eladásait, a folyamatos fejlődéshez pedig a hazai gazdasági környezet is kedvező feltételeket biztosít a vállalatnak - olvasható a közleményben.