Ha kell baromi gyorsan tud az ember gondolkodni, és talán még ennek megfelelően cselekedni is. Most sikerült. A kifordítás megmentett, csak a kocsi jobb eleje (motorház, lámpák), és mivel kifordult a jobb tükör ripityára. Nos ennyi a kifejtés. Ja és több tíz éve vezetek aktívan. Kérdés(ek) 1. Mit jelent a "Vad veszély" tábla (mi az értelme, ha Rábafüzestől, Záhonyig végig ki van téve)? 2. Mit kell tennem, hogy a tábla utasításának, vagy annak az elvárásnak, amilyen cselekvést tőlem a tábla kihelyezője várt maradéktalanul eleget tegyek? 3. Mikor járok el helyesen? 4. Mit kell tennem annak érdekében, hogy ha egy vad 2 méterre elém ugrik, netán ráugrik a kocsira, vagy hátulról ráront a kocsira, akkor se én legyek a felelős? 5. Valaki aki a vadakért felelős a felsőséget azzal hárítja el magáról, "Volt Vadveszély tábla", és ezek után semmiért sem vállal felelősséget. Van-e olyan tábla, amit a kocsi oldalára kitehetek, "Gépkocsi veszély" ezzel én is mentesülök az alól, hogy nem megfelelő gondossággal jártam el? 6. Végül már csak érdekességből, mert az eset óta érzékeny vagyok a témára:   M7-es 170-es csomóponttól Pest felé egyszer csak "vadveszély" tábla alatta "10 km", egy km múlva,"vadveszély" tábla alatta "9 km", egy km múlva,"vadveszély" tábla alatta "8 km", egy km múlva .......... Kérdések: 1. Mi a francot keres egy vad az autópályán? 2. De ha az autópálya mégsem annyira autópálya, akkor mitől amortizálódnak le a táblák (Vadveszély + 10 km) egy km alatt úgy, hogy azt meg kell ismételni. 3. Jól értelmezem, ha azt gondolom, hogy ez az egész csak azért van, hogy ha valaki 130 km/o-val beleszáll egy szarvasba, vagy őzbe és belehal, akkor az autópálya kezelő azt mondhassa, "ki volt táblázva miért nem ment 30-al, akkor talán nem halt volna bele"?   Elnézést a kicsit hosszú leírásért, de a kérdés az eset előtt is érdekelt, most meg pláne. A választ várva üdvözlettel Lampert Sándor   AKI VÁLASZOL: A KRESZPROFESSZOR Sok-sok kérdést tettél fel, és bizony nem könnyű ezekre jól válaszolni. A KRESZ-ben a következő két gondolat áll: "Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni;" "A jármű sebességét úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell." Ezek nagyon komoly kritériumok, hiszen például városon belül a szélső sávban közlekedve számíthatunk arra, hogy egy óvatlan gyalogos a járdáról - azaz egy-két méterről - hirtelen elénk lép? Természetesen az a válasz, hogy nem, még akkor is, ha tudjuk, hogy bármikor előfordulhat ilyen eset. Hiszen alapvetően jogosan számíthatunk arra, hogy az úttesten való haladást ilyen helyzetek nem nehezítik, a gyalogosoknak is ismerniük kell a szabályt miszerint az úttestre akármikor, akárhogy nem léphetnek. Hasonló kérdés egy vidéki út alkalmával: számíthatok az útra tévedt vaddisznóra? A válasz ismét csak az, hogy nem, hiszen jelenleg Magyarországon a vadásztársaságok kötelezettsége mindent megtenni azért, hogy ne legyen vadkár. A gond csak az, hogy a disznó ezzel nincs pontosan tisztában, és szalad amerre csak lát, amerre számára a legrövidebb. És ha az útját egy közút keresztezi, akkor sem fog körülnézni és megállni. Ez a kockázat az autóvezetés velejárója, mintahogy - bár sokkal ritkább esemény - mi van, ha egy tornádó arrébb teszi a kocsinkat, ha belecsap a villám, ha legördül egy kő a hegyoldalból elénk, vagy ha például egy jókora madarat csapunk el, amely szintén komoly kárt tud tenni a járműben. Persze a gyakrabban várható veszélyekre táblákkal is felhívhatják a figyelmünket, de semmit nem lehet tenni, ha a vad (a gyalogos, vagy a kerékpáros) két méterre van előttünk, mi meg jó nagy sebességgel érkezünk. Tehát a tábla megléte esetén, ha a vezető mindent megtesz azért, hogy biztonságban legyen, például nem lépi túl a sebességet, egy kicsit az átlagosnál jobban figyel, mondjuk nem akkor telefonálgat éppen, akkor ennyi, ennél több nem várható el. Ütközéskor a kárt vagy van esélyünk rendezni egy vadásztársasággal, vagy nincs. Ez már egy másik kérdés, mint ahogy a madár vagy a tornádó esetében nincs is kihez fordulni. Tehát összegezve, röviden a kérdéseidre: A "Vadveszély" tábla arra figyelmeztet, hogy itt nagyobb az esély vaddal találkozni, mint máshol. A szabályokat betartva kell továbbra is közlekedned, valamivel nagyobb óvatosság elvárható, de ez nagyon relatív. Legalább a sebességet ne lépjük túl, és kerüljük az átlagosnál nagyobb figyelemelvonást. (telefon, beszélgetés, evés-ivás stb.) Nem te vagy a felelős, ilyet nem állít senki. Legfeljebb a károdat nem téríti meg senki. De ilyen vezetés közben számtalan ok miatt lehet. Mint mondtam, hivatalosan a vadásztársaságok kártalaníthatnak. Nem vagyok vadász, de tudtommal nincs mindenhol vadásztársaság. Ilyenkor nem lehet mit tenni. Az autópályákat ma már szabály írja elő, hogy be kell keríteni. Sajnos a vad - például a róka - elég ravasz, és ezeket a kerítéseket elég könnyen ki tudja játszani. Hát kb. ennyi...  

Szalóki Zoltán közleményében felidézte: a vádlott 2015 novemberében egy este Gyöngyösön a személygépkocsijával két utast szállított, előtte azonban kábítószernek, illetve új pszichoaktív anyagnak minősülő szert fogyasztott. Ezektől bódult állapotba került, óránkénti 95-110 kilométeres sebességgel hajtva az egyik útkanyarulatban átsodródott a szemközti forgalmi sávba, ahol járműve nekiütközött a szemből érkező személygépkocsinak. A baleset következtében a vétlen jármű sofőrje a helyszínen, két utasa a kórházba szállítás után meghalt. A harmadik utas életveszélyes sérüléseket szenvedett, esetében a maradandó fogyatékosság kialakulása sem zárható ki. A baleset után a vádlott kiszállt a járművéből és könnyebben megsebesült két utasával együtt egy közeli büféhez ment ásványvizet vásárolni. A vétlen autó sérültjeinek meg sem próbált segíteni, oda sem ment hozzájuk. Az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a házi őrizetben lévő vádlottat a bíróság ítélje végrehajtandó börtönbüntetésre és határozott időre tiltsa el a közúti járművezetéstől. MTI

Az idei év első felében több mint 32 ezer viharokkal kapcsolatos kárbejelentés érkezett a Generalihoz, melyek értéke meghaladja a 2 milliárd forintot. A számok évről évre nőnek, csak a viharkárokat tekintve (vihar, felhőszakadás, villámcsapás, jégverés – az egyéb természeti károk nélkül) például 2014-ről 2015-re a Generali Biztosító által regisztrált károk értéke közel megduplázódott, a tavalyi évben megközelítve a 7 milliárd forintot. A környezetvédelem talán sohasem volt ennyire égető kérdés, mint napjainkban, a számok ugyanis azt mutatják, hogy a klímaváltozás egyre komolyabb gondot jelent a bolygónk számára. Az elmúlt évtizedben a saját bőrünkön is tapasztalhattuk a globális felmelegedés hatásait: Magyarországon a nyár egyre melegebb, a kánikula intenzívebb, míg a tél hidegebb lett.*  A viharos időjárás pedig  egyre nagyobb károkat okoz országszerte. A NASA kutatásai sem túl biztatóak: ezek szerint ugyanis idén februárban a globális földfelszíni átlaghőmérséklet 1,35 °C-kal magasabb volt az 1951 és 1980 között mért átlagnál.*  Nem véletlen, hogy a World Economic Forum globális kockázatokat taglaló éves riportja is azt tartja a következő 10 év legnagyobb problémájának, hogy nem leszünk képesek mérsékelni a klímaváltozást, illetve megfelelően alkalmazkodni hozzá.*  Hatalmas károk: árvíz, vihar, extrém hőmérséklet A környezetszennyezés következtében felgyorsult globális felmelegedés miatt egyre nagyobb méreteket öltő természeti katasztrófákkal kellett szembenéznie a világnak az elmúlt évtizedekben. Ezt jól mutatja, hogy 1980 és 2011 között 39-ről 154-re emelkedett az árvízhez kapcsolódó, 43-ról 84-re a viharhoz köthető, és 3-ról 15-re az extrém hőmérsékletből adódó természeti katasztrófák száma.  A váratlan időjárás okozta károk rendkívül sok területet érintenek, 2013-ban például a természeti katasztrófák által okozott kár a nemzetközi kutatóintézetek szerint 125 milliárd dollár körül volt a teljes világgazdaságban, ami megközelítőleg Magyarország teljes éves GDP-jének felel meg. A biztosítási szektornak is komoly kihívásokkal kell szembenéznie e téren. Itthon jellemzően az árvizek (53, 6%), emellett az extrém hőmérséklet (17,9%) és a viharok (17,9%) okoznak nagyobb gondokat.*  A MABISZ adatai szerint leginkább a május elejétől augusztus végéig tartó időszakban fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményt jelentenek, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, a tavalyi év ugyanezen időszakában pedig több mint 122 ezer bejelentés történt.  A vállalatok sem bújhatnak ki a felelősség alól A Generali számára éppen ezért kiemelten fontos, hogy a jövőben hogyan adhat megfelelő válaszokat a klímaváltozás okozta kockázatokra. A biztosítótársaság a fenntarthatóság iránt elkötelezett vállalatként 2015-ben csatlakozott az Action 2020 Magyarország Programhoz, amelynek keretében a foglalkoztatás, illetve a fenntartható életmód terén kíván aktívan tenni és előremutató gyakorlatokkal szolgálni. Szintén ennek a folyamatnak a része a kockázattudatosság-növelés és a papírmentes ügyfélkiszolgálási folyamatok fejlesztése. Ennek eredményeként 2015 óta biztosítási ajánlatainak 90%-a elektronikusan készül, A klímatudatosság jegyében ingatlanüzemeltetése során is arra törekszik, hogy minél kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményezve, korszerű világítással, szelektív hulladékgyűjtéssel és megfelelő hőszigeteléssel működtesse épületeit.  

Körtvélyessy Géza ügyvezető igazgató elmondta, a beruházás értéke 1,3 milliárd forint, a csarnok átadásával 50 új munkahelyet teremtettek. A fejlesztés forrásait negyven százalékban az Európai Unió biztosította. A létesítményhez egy 5200 négyzetméteres konténertároló kapcsolódik. A raktár anyagmozgató gépei naponta 110 kamion kiszolgálására képesek. A Kirchhoff Hungária Kft. itt valósítja meg késztermékeinek teljes logisztikáját. Fotó: archív Az ügyvezető igazgató emlékeztetett arra, hogy az üzem 2004-es alapítása óta a német tulajdonú társaság 100 millió eurót ruházott be Esztergomban. Dolgozóik száma megközelíti az ezer főt, a 2015-ös árbevétel elérte a 30 milliárd forintot. A Kirchhoff Hungária 2004-től 2010-ig kizárólag a Suzuki számára készített karosszériaelemeket, majd szélesítették vevőkörüket. A társaság 2017-ig további hét autógyártól kapott megrendeléseket, így a Mercedes és a General Motors magyarországi, a Peugeot, a Citroen és a Volkswagen szlovákiai, illetve a Skoda és Ford csehországi üzemeinek beszállítójává vált. A 227 éves Kirchhoff Gruppe német családi tulajdonban lévő cég, világszerte 10 ezer embert foglakoztat. A vállalkozás 4 divíziójában hulladékszállító és tisztító teherautó felépítményeket, precíziós kéziszerszámokat gyártanak, valamint személygépkocsikat alakítanak át mozgássérültek számára, illetve a Kirchhoff Automotive csoportban pedig fém karosszériaelemeket préselnek és szerelnek össze az autóipar részére. MTI