Már annak idején a Bugatti Veyron is letaglózó volt az Ezeregyéjszaka meséit idéző 1001 lóerejével és 400 km/óra fölötti csúcssebességével. Mérnöki bravúrként hazánkfia, Hanula Barna fejlesztette ki W16-os, nyolcliteres motorját, de hiába a francia elitmárka olaszos hangzású nevének feltámasztása, mögötte a Volkswagen, azaz Népautó konszern áll. Ez így a felkapaszkodott, úrhatnám kispolgár históriáját juttatja eszembe, de szemlátomást nem zavarta az egymillió eurós vételárat kipengető dúsgazdag vevőket. Mire jó egy ilyen verda? Teljesítmény- és sebességpotenciálját nemcsak kihasználni, hanem megközelíteni is lehetetlen, sem a német Autobahn korlátozás nélküli szakaszai, sem versenypályák nem alkalmasak rá, részint a forgalom, másrészt a kellő hosszúságú egyenesek hiánya miatt. Talán a dél-olaszországi Nardo kissé emelt ívű körpályája felelne meg, de véletlenül sem a tulajdonos vezetésével, mert öngyilkosságba torkollhatna a kísérlet. Egy-egy bő gázadással, őrült gyorsítással a riviérai országúton, rossz tréfaként halálra lehet rémíteni, vagy tengeri beteggé lehet tenni az utast. Igazából csak nagyon komoly mértékben edzett izomzatú F1-es pilóta lenne képes elviselni a Veyron menetdinamikáját, bárki másnak fizikai gyötrelem, úgy érezné, hogy leszakad a feje. Akkor hát mire jó? A tehetősség fitogtatására, a tulaj egójának polírozására, férfiasságának felértékelésére, vagy, garázsban tartva, kamatozó befektetésnek. Meg is vették néhány százan. Tűnődjünk el egy pillanatra, hány lóerős is egy autó? Van ugye a névleges teljesítmény (hivatalosan már kilowattban, de a köznyelv kitart a lóerő mellett), amely a csúcs-fordulatszámnál, kellő terhelésnél elérhető maximum. Átlagos kocsival el lehet érni pillanatokra, például mikor előzéskor padlógázzal kihúzatjuk a fokozatokat, vagy emelkedőn vontatunk súlyos utánfutót. Általában csak részterhelésen dolgozik a motor, például vízszintes autópályán, szélcsendben, a limitet betartva, körülbelül 40-50 lóerőt fejt ki. Mindegyiké – csaknem egyformán! A világűrt jobban fűtő nagy prémiummodellé valamivel többet, egy kisautóé kevesebbet, ha ugyan nem rosszabb az aerodinamikája. Tehát akármennyi van beírva a forgalmi engedélybe, nagyjából (pillanatnyilag) ugyanannyi lóerős járgányokkal utazunk hétvégén a Balatonra, legyen akár Porsche, Mercedes AMG, vagy Dacia a márkájuk. Az e feletti teljesítmény csak elméleti, tartalékként áll készenlétben, szívesen ki is használná a pilóta, csakhogy előtte is visszafogottan ballagnak, és radarcsapdától is tartani kell. Minél nagyobb egy gépkocsi névleges teljesítménye, annál kisebb százalékát és annál ritkábban lehet kiaknázni. Ezért bizonyos határon túl némiképp ésszerűtlennek tűnik a lóerő-hajhászás. Mindössze mások túllicitálásának szándéka indokolhatja. Ez bizony, akárcsak a rekorddöntögetés, nagy motiváló erő, akár szuperautók létrehozása, akár megvásárlása mögött áll. A Bugatti Veyron már nem rekorder, hanem az abszolút skálán közelebb áll a Trabanthoz, mint a jelenlegi csúcstartóhoz… Milyen égés, mekkora ciki! Most sajnálhatnám vélhetőn bosszankodó, vagy savanyúan mosolygó gazdáit, de valahogy nem tudom ráhangolni magam. Mert mi is történt? Csaknem rádupláz a VW kirakatfigurájára a Pininfarina Battista, a maga 1900 lóerejével, nulláról százra két másodperces gyorsulási idejével, 350 km/órás csúcssebességével. Értelmetlen, értelmezhetetlen adatok, de asztaltársaságban, hatásszünet után elmesélve, előidézhet némi szájtátást. Ennél is gyorsabb a Super Super Car, egy dupla középmotorosra átépített Corvette, a két alaposan tuningolt V8-as ugyan összesen „csak” 1300 lóerőt produkál, de alkotói 480 km/órát várnak tőle. Fél óra alatt Budapestről Bécsbe? Naná, egy kis füvezés után, el lehet játszani a gondolattal… Ezeket a kisstílű pitiánereket mind megalázza a dubaji Devel Motors Sixteen modellje, amelynek neve mindjárt elárulja hengerszámát: 16. Lökettérfogata sem csekélység, 12 liter (hogy hány liter lehet a fogyasztás, azt nem tudjuk). A korszerű vadászrepülőgépek ihlette formájú csodagép teljesítményét 5000 lóerőben adják meg (egy ennyire kerek szám mindig gyanakvást, kételyt ébreszt). Álló helyzetből százra gyorsításban ráver két tized másodpercet a Pininfarina Battistára, el tudom képzelni, hogy Dubaj egy zöld lámpájára egymás mellett rajtol két ilyen kocsi, és a Battista gazdája felgyújtja a magáét, mert lemaradt néhány kocsihosszal. A Sixteen tulaja viszont büszkén húzhatja ki magát, jó helyre tette azt a 2,2 millió dollárt, hiszen ha nem is a sivatagban, de álmában 560 km/órával száguldhat. A Bugatti közben felismerhette, hogy csúfosan lemaradt, vissza is vágott, de mily enerváltan: friss Bolide modelljében 1800 lóerőt hoz ki a jó öreg 16-hengeresből, és 2,17 másodpercnek monda a nulla-százas sprint idejét. Ahhoz képest, hogy elmarad a vetélytársakhoz képest, nem igazán olcsó, hiszen négy millió eurót kell fizetni a negyven darabos széria minden egyes példányáért. Ismerjük az ipar és a kereskedelem egyik alapelvét: amit műszakilag lehetséges, azt megvalósítjuk és kínáljuk, ezzel rögtön igényt generálva valamire, ami addig eszébe se jutott senkinek. Amint híre megy, mohó vágyat kelt, és már cserél is gazdát egy csinos summa. Ezek a káprázatos kocsik nyilván nem a fenntarthatóságot szolgálják, sőt szöges ellentétben állnak vele, még sincs különösebb bajom velük. Oly kis darabszámról van szó, hogy se nem oszt, se nem szoroz. Ami igazán fáj, az a milliós darabszámban forgalomba hozott 200-400 és több lóerős, sokféle prémiumautó, mert azok összessége sokkal nagyobb mértékben pazarolja Földünk tartalékait, mint egy-egy egzotikus különlegesség.    További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Thomas Schmall és Frank Blome, a labor igazgatója Az akkumulátor-gyártás helyszíneként kijelölt Salzgitterben 70 millió eurós beruházással létesített kutatóintézet a konszern saját akkumulátor-gyártásának megindítása felé tett első lépés. A saját akkumulátor-gyártással a konszern az összes márkáját ki kívánja szolgálni annak érdekében, hogy függetlenítse magát az ázsiai beszállítóktól. A kisszériás akkumulátor-gyártás egy eredetileg motorgyártással foglalkozó üzemben kísérleti jelleggel már meg is indult. A salzgitteri telephely 2022-re már mintegy ezer főt foglalkoztat majd, ennek minegy a negyedét a kutatóintézetben. A jelenlegi mintegy 500 alkalmazottból körülbelül 160 dolgozik az akkumulátor cellák fejlesztésén. A nagyszériás akkumulátor-gyártás a tervek szerint 2025-ben veszi kezdetét, a költségek csökkentése érdekében a konszern tömegmodelljeiben is egységesen alkalmazható kivitelben. Az egységes akkumulátorokkal egyúttal a konszern az elektromos és hibrid járművek választékát is növelni tudja termék-portfóliójában. Salzgitterben az akkumulátor-gyártás éves termelése eléri majd a 40 gigawattórás áramtárolási kapacitást. A legnagyobb európai autógyártó nemrégiben jelentette be, hogy hat akkumulátorgyárat tervez létesíteni Európában. Salzgitter mellett az észak-svédországi Skellefteĺ városában is eldöntött kérdés már az üzem megépítése. Egy harmadik helyszín Spanyolországban "nagyon esélyesnek tűnik" Thomas Schmall szerint, "de még nem született róla döntés". A tervezett üzemekről a részleteket legkésőbb novemberben nyilvánosságra hozzák. A konszern üzemi tanácsa legalább még egy németországi helyszín kijelölését reméli. Az akkumulátor-technológia fejlesztésében a Volkswagen együttműködik a svéd Northvolt vállalattal, a kínai Gotion vállalattal, valamint a kaliforniai Quantumscape céggel. Az akkumulátor-gyártás alapanyagainak a világpiacán az utóbbi hónapokban bekövetkezett ellátási nehézségekről szólva Thomas Schmall a dpa hírügynökségnek elmondta, hogy a Volkswagen szükségletei hosszú távú szerződésekkel fedezve vannak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Pál-Tóth Evelin elmondta: egy sofőr személygépkocsijával nekiütközött az út szélén parkoló autónak és elütötte az ott álló gyalogost, majd az út másik oldalán egy szemből érkező furgonnak csapódott járművével. Az elgázolt 44 éves férfi a helyszínen meghalt. A balesetet okozó sofőr súlyosan, a furgon vezetője könnyebben megsérült. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A holoride nevű start-up cég multimodális élménnyé kívánja tenni az autózást. A jövőben a hátsó ülésen utazók VR szemüvegen keresztül élvezhetik a filmeket, videójátékokat és interaktív tartalmakat minden eddiginél valóságosabb formában. Ezt egy új technológia teszi lehetővé, amely a virtuális tartalmakat valós időben hozzáigazítja a jármű mozgásához: ha a jármű jobbra kanyarodik, akkor például a képzeletbeli világban az űrhajó is jobbra repül. Ha a jármű gyorsul, az űrhajó is felgyorsul. Az Audi kezdeményezésére ezen innovatív VR vagy XR (kiterjesztett valóság) technológia fejlesztését a technológiai szórakoztatással foglalkozó start-up cég, a holoride tökéletesíti és forgalmazza a különböző gyártók számára. A mozgással szinkronizált utazás a virtuális világokon keresztül csökkenti a járműben előforduló rosszullét gyakori jelenségét is, amelyet az utasok gyakran tapasztalhatnak, amikor könyvet olvasnak, vagy elektronikus táblagépen elmerülnek az audiovizuális médiában. A holoride új médiakategóriát teremt: „Rugalmas tartalom” A holoride saját fejlesztésű és újonnan bevezetett holoride Creator Space platformján közzétette az úgynevezett Rugalmas Szoftverfejlesztő Készletet (Elastic Software Development Kit, SDK). A platform lehetővé teszi a tartalomfejlesztők számára további kiterjesztett valóság formátumok létrehozását. Az Elastic SDK-t a Unity játékmotorhoz fejlesztették ki, és lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy hozzáférjenek a megfelelő eszközökhöz annak érdekében, hogy magával ragadó játékélményt és szórakoztató formátumokat hozhassanak létre. A „rugalmas tartalom” egy teljesen újszerű, vezetéshez készült médiakategória, amely lehetővé teszi a tartalom létrehozásának új megközelítését. Az űrkalandoktól a legújabb nagy sikerű filmek közvetítésén át történelmi városokban tett városnéző túrákig – a lehetőségeknek gyakorlatilag semmi nem szab határt. Virtuális időutazás az Audi e-tron* modellben Salzburgon keresztül A Salzburgi Fesztivál résztvevői első „kóstolót” kaphattak ezen játékos oktatóprogram (edutainment) formátumból. Az Audi e-tron* hátsó ülésén a vendégek több olyan helyszínt felkerestek, amelyek különleges szerepet játszottak a fesztivál fejlődéstörténetében. Az Audi e-tron-ban* az utasok VR szemüvegen keresztül élvezhették a fesztivál múltjának történelmi helyszíneit. Különösen a zenei mérföldkövek álltak a Salzburgon keresztül vezető háromdimenziós animált VR-utazás középpontjában. Roadshow Kalifornián keresztül A holoride alkalmazást először a Las Vegas-i CES 2019 kiállításon mutatták be. A Disney-vel együttműködve a holoride a Marvel „A galaxis őrzői” karakterét, Rocket Raccoont alapul véve teremtett járművön belüli, akciódús VR játékélményt. A Los Angelestől San Franciscóig Kalifornián átívelő roadshow alkalmával a holoride más gyártó- és játékstúdiókat is felkeresett, hogy bemutassa a technológiában rejlő lehetőségeket a potenciális partnereknek. A roadshow lehetőséget adott arra is, hogy megnyerje az újságírókat, akik kipróbálhatták az újfajta technológiát. Virtuális bemutató túrák Ingolstadtban és Münchenben Közvetlenül a roadshow-t követően az újságírók Ingolstadtban lehetőséget kaptak arra, hogy kipróbálják a VR szórakoztatásban rejlő legmodernebb lehetőségeket. A résztvevőket felkérték, hogy avatarral vegyenek részt egy misztikus akciójátékban. A 2021. évi müncheni Nemzetközi Autókiállítás látogatói, amelynek mottója idén: „Beszéljünk a haladásról”, az elsők között vehetnek részt a bemutató túrákon a holoride révén. Több lehetőség az önvezető gépjárműveknek köszönhetően A jövőben az autóval történő utazás progresszív automatizálása nemcsak új szórakozási formákat tesz lehetővé vezetés közben, hanem emellett kibővített tanulási és munkavégzési lehetőségeket is kínál. Amikor a jövőben a járművezetőknek sem kell többé a vezetésre koncentrálniuk, akkor más dolgokra is figyelhetnek: munkára, olvasásra, filmnézésre – vagy akár játékra. A holoride-ról A német holoride start-up cég teljesen új tartalomkategóriát fejleszt az utasok számára azáltal, hogy a kiterjesztett valóság (XR) tartalmat valós időben összekapcsolja a jármű adatpontjaival. Ezek az adatpontok olyan fizikai válaszokat tartalmaznak, mint a gyorsulás és kormányzás, a forgalmi adatok, valamint a vezetési útvonalak és időtartamok. A holoride technológia újszerű elmélyülést tesz lehetővé mindenféle XR tartalomban, lélegzetelállító módon magával ragadó élményt teremt, és ezen túlmenően jelentősen csökkenti a mozgás okozta rosszullét tüneteit. A szórakoztatótechnikai start-up céget 2018 végén Münchenben alapította Nils Wollny, Marcus Kühne, Daniel Profendiner és az Audi, amely kisebbségi részesedéssel rendelkezik a start-upban. A holoride elnyerte a „CES kiállítás legjobbja” díjat is (Las Vegas, 2019/01). Ezenkívül a holoride-ot a Time magazin felvette „a 2019-es év legjobb 100 találmánya” listára az említett év novemberében, a cég részese a Plug and Play által támogatott STARTUP AUTOBAHN globális innovációs platformnak, és 2021 tavaszán megnyerte a rangos SXSW Pitch díját, valamint a „Best in Show” címet. A holoride-ról további információt itt talál: www.holoride.com További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!