Tavaly ősszel röppent fel az a hír, hogy a Ryanair komoly változtatásokat tervez az utazások lebonyolításában. Az új politika hatással lesz az utasok bejelentkezésére, poggyászkezelésére, sőt a repülőtérre érkezésére is. A több, mint 400 repülőgépet üzemeltető, 1200 pilótát és 8500 légiutas-kísérőt foglalkoztató ír cég módosítási szándékai több millió embert érintenek. Online check-in Novemberben arról beszéltek, hogy idén teljesen megszüntetik a beszállókártyákat és a fizikai utasfelvételi pultokat a repülőtereken. Az akkori elképzelés mára határozott szándékká vált. 2025 májusától a Ryanair teljesen digitális lesz, megszünteti a papír beszállókártyákat - írja az euroweeklynews.com. Az utasoknak a Ryanair alkalmazást kell használniuk a mobil beszállókártyájuk eléréséhez. Jelenleg van lehetőség a beszállókártya kinyomtatására a reptéren (55 euróért), de hamarosan erre nem lesz mód. A légitársaság vezérigazgatója azzal indokolta a változást, hogy az utasoknak több mint a fele már ma is online csekkol. Michael O'Leary ezt egy simább, hatékonyabb utazási élmény felé tett lépésnek nevezte. Azonban azoknak, akik kevésbé értenek a technikához, itt az ideje, hogy elkezdjenek ismerkedni az alkalmazással, hogy elkerüljék a repülőtéri fejfájást. Szigorúbb szabályok a kézipoggyászra A kézipoggyászra vonatkozó szabályok szintén szigorúbb változásokon mennek keresztül. Az utasok továbbra is ingyenesen szállíthatnak egy kis személyes táskát (maximális méret: 40x20x25 cm). Ha azonban ennek a poggyásznak a mérete meghaladja a normát, akkor fennáll annak a kockázata, hogy a kapunál 70 euró bírságot kell fizetni. A későket szigorúan büntetik A Ryanair azt tanácsolja az utasoknak, hogy a rövid távú járatok esetében indulás előtt legalább két órával, a hosszú távú járatok esetében pedig három órával korábban érkezzenek, ne centizzék ki, hogy a kapuzárásra (a gép indulása előtt 40 perccel) essenek be a reptérre. Aki lekési a járatot és másikra foglal jegyet, az árkülönbözeten túl meg kell fizetnie a 120 eurós átírási díjat is. Azok számára tehát, akik többet utaznak, az előre tervezés kulcsfontosságú. Forrás: forumagricolturasociale.it    

A 2024-es év finoman szólva is borzasztóan sikerült az Audinak. Globális szinten 1 671 218 modellt adott át újdonsült tulajdonosoknak, ami önmagában nem hangzik olyan rosszul, de ez a 2023-as évhez képest 11,8 százalékos visszaesést jelent, ami viszont nem is egy, hanem két lépés hátrafelé. Emiatt a Tesla a történelemben először meg is előzte a  négykarikás gyártót a luxusmodellek piacán, a BMW és a Mercedes-Benz pedig szintén a hazai rivális előtt végezte az évet. Mindebből okulva az Audi teljesen új gondolkodásmóddal lépett az újévbe. Amellett, hogy gatyába rázta autóinak elnevezésrendszerét, az Audi azt jelentette, hogy drágábban fogja értékesíteni modelljeit, de jobb minőséget fog biztosítani még akkor is, ha a lépés kevesebb eladást jelent. A gyártó a testvér Porsche nyomdokaiba lép, viszont nem fogja megközelíteni, hogy ne essen szóba termékkannibalizmusról. Ehelyett el akar távolodni a Volkswagentől, és saját identitást igyekszik létrehozni. Jose Miguel Aparicio, akit nemrég neveztek ki a márka angliai vezetőjévé ezt mondta egy, az Auto Expressnek adott interjújában: Eggyel feljebb lépünk, már ami a prémiumbeliséget illeti, növeljük a márka presztízsét, kívánatát és ismeretét, és inkább a minőséget helyezzük előtérbe a mennyiség helyett. Az eladások visszaestek 2024-ben.  Az "erős árnövekedés" fontos abban, hogy az Audi hol fog elhelyezkedni a továbbiakban a Volkswagen Csoporton belül. Mivel a Porsche a legek legje, a Volkswagen a megfizethető autó, az Audi mindig is valahol a kettő között volt, de inkább az utóbbi, széleskörű vásárlóstratégia jellemezte. Most ez megváltozik. Aparicio elmondta, tisztában vannak vele, hogy ez nem csak azt jelenti, hogy árat emelnek és kész, megvan a prémium érzés. "Nagyon fontos, hogy létrehozzuk a márka meggyőző erejét és kívánalmát." Az Audi nemrég jelentette be, hogy legkisebb autóját és SUV-ját is kivezeti. Az A1 Sportback és a Q2 a két legolcsóbb modell, nem kapnak új generációt és ezzel az A3 lesz a belépőmodell. A paletta másik oldalán egy nagy zászlósmodell érkezhet, ami jelenleg egy koncepcióautó formájában jelent meg és az A8 szebb, luxusabb utódja lehet. A Grandsphere-ről egyelőre nem mondták el, hogy mikor várható belőle a tömeggyártott modell. Hasonló lesz az Uransphere is, ami a Q7 és Q8 fölé tervezett prémium SUV tanulmányautója. A Grandsphere koncepció. Az biztos, hogy az A8 még egy ideig megmarad. Tavaly év végén jelentette a cég, hogy a modell ráncfelvarrást kaphat a jövőben, mivel a kereslet továbbra is magas iránta. Így a BMW 7-es szériájának megmarad a riválisa, a Grandsphere pedig valószínűleg az évtized végén jelenhet majd meg. Mivel a tanulmányterveken kívül semmi mást nem közölt a koncepcióról a gyártó, így a feltételes módú A8 ráncfelvarrás már nem is tűnik annyira feltételesnek. A szintén riválisnak számító Jaguar is mozgolódik, bár érdekesnek nevezhető marketingjük nem sokakat győzött meg arról, hogy a brit luxusmárka képes lesz fenntartani a lépést a németekkel. Mivel a cég teljes egészében elektromosra akar váltani, elég képlékenyek, de ha sikerül, komoly kompetenciát jelenthetnek. Az Audi nemrég tolta el eredetileg 2033-ra tervezett teljes EV-terveit, "flexibilisnek" nevezve a a projektet. Mindezek mellé jön a Bentley, illetve a Stellantishoz tartozó DS Automobiles is még prémiumabb modelleket szeretne. Képek forrása: Audi

„Megosztani az adakozás örömét ügyfeleinkkel mindig különleges élmény számunkra” - mondta el Ján Hrivnák, az OMV Hungária ügyvezető igazgatója. „Ez a kampány nemcsak azt tette lehetővé, hogy támogassuk a Máltai Szeretetszolgálat felbecsülhetetlen értékű munkáját, de bemutatta a kollektív jóakarat erejét is. Minden egyes adományozott forint közvetlenül támogatja az önkéntesek önzetlen munkáját a szociális és civil mentőtevékenységben.” Fotó: OMV A mintegy 4600 alkalommal megvásárolt adománykártyából összegyűlt összeg megduplázásával a tavalyi évhez hasonlóan ez az adomány idén is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a Máltai Szeretetszolgálat megrendezze az Ifjúsági Mozgássérült Tábort, amely élethosszig tartó élményt nyújt a fogyatékkal élő fiatalok számára. A tábor lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy egy befogadó és támogató környezetben kikapcsolódjanak és új kapcsolatokat alakítsanak ki sorstársaikkal és az ép társadalom tagjaival is. A táborozókat speciálisan erre a célra kiképzett önkéntesek segítik a programok során, mindenki számára biztosítva, hogy teljes mértékben részt tudjanak venni minden közös eseményen. „Ez a tábor sokkal több, mint egy hét időtöltés” - mondta Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke. „Nemcsak a fizikai korlátokat bontjuk le, hanem a lelkieket is A fogyatékossággal élő fiatalok előtt kitárul egy teljesebb világ, amelyben kortárs segítőikkel számos élményt élnek át közösen. Ez erősíti az önbizalmukat, bátorítja őket egy nyitottabb életre a későbbiekben is. De legalább ugyanennyivel gazdagodnak az önkénteseink is, akik ez után már másként tekintenek a kerekesszékben ülő társainkra, és ismeretségi körükben segítenek eloszlatni a fogyatékos emberekhez kapcsolódó sztereotípiákat. Ezek a pillanatok minden résztvevő számára életformálóak, mély kötődéseket és maradandó emlékeket teremtenek." A tábor előkészítése hosszú hónapokat vesz igénybe, a Máltai Szeretetszolgálat regionális kirendeltségei helyi képzéseket szerveznek az önkéntesek számára, hogy felkészítsék  őket a résztvevők éjjel-nappal történő támogatására. . A kampány során összegyűjtött adományok jelentős szerepet játszanak a felkészülés finanszírozásában, és biztosítják, hogy a tábor továbbra is a szervezet erőfeszítéseinek egyik sarokköve maradjon. Az OMV a kampányban további 1,5 millió forint értékben szemeskávét is ajándékozott a Szeretetszolgálat számára. A több mint 31 000 csésze italhoz elegendő kávébab a szervezet önkénteseit segíti majd a sokszor kimerítő munkájuk során. Bár a kampány hivatalosan lezárult, 200 és 500 forintos adománykártyák továbbra is kaphatók a kijelölt OMV töltőállomásokon, hogy a támogatások a Szeretetszolgálat közvetítésével eljuthassanak az egész év során a segítségre szorulók számára.  

A 14. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben megkérdezettek 1,8%-os GDP-növekedést és 415 forintos euróárfolyamot jósolnak 2025-re 4,8%-os infláció mellett. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos eddigi üzleti eredmények elmaradnak ugyan a tavaly mért várakozásoktól, de a vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a GenAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38%-a érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között. Gyorsuló gazdaság változatlan árbevétel mellett? Világszinten a vezérigazgatók 58%-a vár gyorsulást a világgazdaság növekedési ütemében, ötödük lassulásra számít. A magyar vállalatvezetők ennél jóval optimistábbak, hiszen 70% bízik a globális gyorsulásban és csak egytizedük készül lassulásra. Soha ekkora arányban eddig még nem mondták magyar vezetők, hogy a világ növekedési üteme gyorsulni fog. A magyar gazdasággal kapcsolatban a tavalyihoz hasonlóan a cégvezetők 60%-a gondolja úgy, hogy a növekedési ütem emelkedni fog 2025-ben. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elérte a mindenkori legalacsonyabb szintet azok aránya, akik a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban nagyon vagy rendkívül bizakodónak mondták magukat: 39% tartozik ide. „A gazdaság gyorsulásába vetett hit változása eddig mindig jelezte a GDP változásának irányát, és a most mért eredmények a tavalyi növekedési ütem gyorsulására engednek következtetni. A magyarországi vezérigazgatók minden eddiginél jobban bíznak a globális és a hazai gazdaság növekedésében, és minden eddiginél kevésbé bíznak a saját árbevételük emelkedésében. A kevesek növekedése könnyen a többség baja lehet. Kérdés, hogy mi a bizalom és a bizalomhiány forrása” - mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa. A kutatásban a vezetőket várakozásaikról is kérdeztük. Az előző felmérésben 2024-re 394 forintos éves euró-átlagárfolyamot jósoltak (395 volt a hivatalos jegybanki adat), a mostani felmérésben 2025-re 415 forintos eurót, 4,8%-os inflációs rátát és 1,8%-os GDP-növekedést prognosztizálnak. A vezetők 2026-ra számítanak az orosz-ukrán háború végére - ezt minden évben eggyel későbbre teszik -, és az euró bevezetésére tett jóslatuk is elcsúszott egy évvel - a válaszadók 82%-a számít ennek a bekövetkeztére, és az időpont várhatóan 2034. Az önvezető autók elterjedésére és a zöld energiára történő átállásra 2040-ben számítanak a megkérdezettek. Felkészülés a jövőre szakemberhiány mellett A vállalatokra ható külső tényezőkkel kapcsolatban elmondható, hogy 2023 óta az átlagos aggodalmak szintje jelentősen csökkent a vezérigazgatók körében, de még így is jóval magasabb a globális társaiknál mértnél. A fenyegető tényezők között a szakemberhiány vezet, itthon 44%, globálisan „csak” 23% aggódik emiatt. Tavalyhoz képest szinte nem változott a geopolitikai konfliktusoknak és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség észlelt mértéke (36 és 38% érez nagy kitettséget), ugyanakkor jóval kevesebben aggódnak az infláció miatt, mint egy éve (tavaly 51, idén 39%). Mindeközben stabilan nő azok aránya, akik a kiberkockázatok általi fenyegetettséget látják magasnak (38%, szemben a tavalyi 35, és a tavalyelőtti 33%-kal). A magyar vállalatvezetők 60%-a úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a cége a jelenlegi pályán halad tovább, több mint tíz évig gazdaságilag életképes marad. Ugyanakkor a saját vezérigazgatói mandátumát tíz évnél hosszabb időre csak 12% becsüli. Azok, akik nem látják a vállalatukat életképesnek 10 év távlatában, külső tényezőket jelölnek meg legfőbb okokként: az erős iparági versenyt (48%), a szabályozási környezet változását (47%), a költségek emelkedését (46%) és a kereslet csökkenését (44%). Ezek mellett megjelenik a szervezeti hatékonyság hiánya is, ezt 35% látja kihívásnak. Aki vállalata gazdasági életképességében több mint tíz évre bízik, az leginkább belső tényezőknek tulajdonítja ezt, úgymint a helyes stratégiai döntések (64%), a szervezeti hatékonyság (42%) és a versenynek megfelelő felkészültség (37%) képzettség és készségek tekintetében. Ezeken túl a növekvő kereslet és a szabályozás változásai támogathatják kívülről a fennmaradást. „A magyar vállalatvezetők jellemzője, hogy cégük életképességének okaként magasabb arányban választják a külső tényezőket, mint társaik világszerte; ez arra utal, hogy a hazai vezérigazgatók a saját vállalatuk helyzetét relatíve kitettebbnek ítélik meg, ugyanakkor ezt a másik oldalon kompenzálják az elsősorban saját képességekre - köztük a vezérigazgató felkészültségére - vonatkozó magabiztossággal”- érvelt Mezei Szabolcs. Újratervezés különböző terepeken A változásra való képességet jelzi, hogy az elmúlt 5 évben a magyar cégek 55%-a fejlesztett innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat - szemben a világban kapott 38%-os eredménnyel, 40%-uk fogott stratégiai partnerségbe és 38% indult el új ügyfélkör felé. Az árbevételük 13%-a származott új termékcsoportok bevezetéséből vagy új piaci helyszínekről, 4%-a pedig új, különálló üzleti tevékenységekből. A magyarországi vállalatok 29%-a, a világ vállalatainak 55%-a tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat megvásárol. Ezzel a lépéssel az érintett cégek több mint fele (54%) nem evez át másik iparágba Magyarországon, a világban ez az arány 37%. Mezei Szabolcs kiemelte: „Míg a hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat kebeleznék be, addig világszerte a felvásárlás inkább az új iparágakba való belépést segíti elő.” Mesterséges intelligencia: hasznos és/vagy veszélyes? Noha a vállalatvezetők 20%-a mondta azt, hogy cégénél nincs szerepe a generatív mesterséges intelligenciának (genAI), a többi 80% egyértelműen hatékonyságnövekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően. Emellett az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából. Ezek az eredmények ugyan világszinten és hazánkban is elmaradnak attól, amit tavaly prognosztizáltak a vezérigazgatók, a várakozások továbbra is nagyon pozitívak. A megkérdezettek kétötöde például a jövedelmezőség növekedését reméli a genAI-tól 2025-ben. Érdekes kérdés a bizalom az AI-jal kapcsolatban: általánosságban a magyar vezérigazgatók 38%-a bízik a mesterséges intelligenciában, ez az arány világszerte 33%, míg Közép-Kelet-Európában 19%. Mégis, a megkérdezett vállalatvezetők 49%-a számít rá, hogy cégénél az AI beépül a technológiai platformokba és a munkafolyamatokba (47%), illetve a munkavállalói készségek (31%) és a termék-/szolgáltatásinnováció terén (27%) is szerepet kap. „Minden sikeres vállalat működésének alapja a bizalom és az együttműködés. Elgondolkodtató adat, hogy a vezérigazgatók egy olyan technológiától várják vállalatuk jövőálló fejlődését több területen, amiben nem is bíznak igazán. Kérdés, hogy ez egy alapvető bizalomhiányos működésre utal, vagy pedig arra, hogy a munkatársaikba, és az ő mesterségesintelligencia-alkalmazási képességükbe vetett bizalom ellensúlyozza a technológiába vetett bizalom hiányát. A válasz valószínűleg az, hogy is-is, az azonban biztos, hogy a várt hasznokat csak azok a társaságok fogják érzékelni, ahol az AI bevezetése és használata növelni fogja a bizalmat és az együttműködést” - hívta fel a figyelmet Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója. Nem prioritás a fenntarthatóság A hazai vállalatvezetők kétharmadának (66%) személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a vállalata fenntartható működéséért vagy sem. Világszerte ez az arány 40%. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy 13% tartja a klímaváltozást a cége működését fenyegető veszélynek, nem lesz meglepő, hogy a fenntarthatósági célkitűzések nincsenek a vállalatvezetők prioritási listájának tetején. A vállalatok elmúlt 5 évben megvalósított klímabarát beruházásainak 49%-a költségcsökkenéssel járt, ami nem véletlen; korábbi kutatásainkból kiderült, hogy ezekre elsősorban az energiaválságra adott válaszként került sor. A klímabarát beruházások a cégek 21%-a számára hoztak bevételnövekedést, és 30% számolt be arról, hogy ezek az invesztíciók a kapott állami ösztönzők növekedésével jártak. Az elmúlt egy évben 56% vágott bele klímabarát beruházásba, de ezeknél csak az ő 41%-uk fogadott el alacsonyabb megtérülési rátát a többi beruházásnál minimálisan elvárthoz képest. A klímabarát beruházások legfőbb akadálya mégsem a kifizetődés hiánya, hanem elsősorban a szabályozás összetettsége. Ezt az alacsonyabb megtérülés és a finanszírozás hiánya követik. „Miközben a globális klímaváltozás tagadhatatlan jelei már komolyan érintik az értéklánc szereplőit, ez a vállalatvezetők időhorizontján még láthatóan nem jelenik meg veszélyként, így a fenntarthatóság nem jut kiemelt szerephez napirendjükön. A szabályozás intézményrendszerére nemcsak az a feladat vár, hogy elősegítse a klímabarát működéshez szükséges lépések megvalósulását, hanem szerepet kell játszania abban is, hogy az üzleti szereplők értékválasztásába normatív módon beépüljön a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés” - hangsúlyozta Radványi László.