A járműveket november 27-én ünnepélyes keretek között adták át Debrecenben. A rendezvényen dr. Gyurosovics József r. dandártábornok, a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője köszönetét fejezte ki a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának, valamint a BMW Groupnak. Kiemelte, hogy a rendőrség legfontosabb feladata a közbiztonság fenntartása, a bűnmegelőzés, valamint az állampolgárok védelme. Ezek maradéktalan teljesítéséhez nagy segítséget fog nyújtani a négy, megkülönböztető fény- és hangjelzéssel ellátott gépkocsi. Az új járőrautók a Debreceni Rendőrkapitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szakterületein teljesítenek majd szolgálatot. – Ezek nem csupán járművek, hanem a biztonság szimbólumai, melyek lehetővé teszik, hogy még hatékonyabban végezzük a munkánkat – mondta a dandártábornok. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Képünk illusztráció Fotó: police.hu Budapest III. kerületében 2024 szeptemberében kezdték meg működésüket a traffiboxok. Az elmúlt 30 napban a telepített sebességmérő készülékek a több mint 470 ezer elhaladó gépjármű közül 703 gyorshajtót rögzítettek. Közülük ketten is 127 kilométer/órával közlekedtek a megengedett 70 helyett, amiért 100 ezer forint közigazgatási bírságra számíthatnak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Régészeti kutatások alapján a szekerek majd két évezrede az út baloldalán haladtak, ezt a rómaiak által az I. században használt délnyugat-angliai kőbánya bizonyította, mert a keréknyomok baloldalon mélyebbek voltak, tehát itt mentek a teli szekerek, a másikon meg az üresek. Nem mindenütt bizonyított a teória, mert a szűk utakon a kerekek csak középen hagytak nyomot és amikor kitértek egymás elől a kocsisok, nem mindig ugyanabba az irányba tették. Kocsi szekér ostoros hajtóval Az általános baloldali közlekedést az 1300-as évekre vezethető vissza: a kereskedelem fellendülésével, a teherhordó szekerek szaporodásával megnőtt a forgalom, akkoriban a kocsisok jobb oldalon ültek, hogy ostort tartó jobb kezük szabadabb legyen, és hogy jobban lássák a szembejövőket. A baloldali rendet erősítette VIII. Bonifác bullája, melyben a pápa azt tanácsolta a római zarándokoknak, hogy kardjukat jobb kezükben tartva utazzanak, mert így jobban tudják magukat védeni. A XVIII. században már általános volt a baloldali közlekedés. A francia forradalom idején a szegények a jobb, a forradalom ellenségei a baloldalon haladtak, elsőként Napóleon rendelte el a jobboldali rendszert, előírva katonáinak, hogy jobbra igazodásukkal is meglepjék az ellenséget. Ez később a gyarmatokon is általános lett, ám a felszabadult országok egy része a függetlenség jelképeként visszatért a baloldali közlekedésre. A magyarországi vasút kétpályás vonalain 1855-től működik jobboldali rend. A budapesti kis földalatti közlekedési iránya az 1973-as felújításáig baloldali volt, a gödöllői HÉV szerelvényei napjainkban is „fordítva” mennek. Oktogon, 1929                       Forrás: Fortepan A múlt század legjelentősebb közlekedési változásának keretében több országban is megváltoztatták a forgalmi rendet. Magyarországon két lépcsőben vezényelték le a baloldaliról jobboldali közlekedésre történő váltást, ami 1941-ben kilencszázezer pengőbe került, törvényalkotással indult, majd a közlekedési táblák gyártásával folytatódott. Már az országhatáron három nyelvű (magyar, német és olasz) feliratok figyelmeztették az érkezőket a megváltozott a forgalmi rendre, vagyis hogy Jobbra hajts! Mint minden váltást a budapestit is kampány előzte meg. A polgároknak volt gyakorlatuk, hiszen 1941. július 6-án Magyarország - a kontinensen utolsó-előttiként - tért át a jobboldali közlekedésre. Német nyomásra már korábban váltottak a szomszédok: 1938. szeptember 19-től Ausztria, 1939. május 1-től pedig a Cseh–Morva Protektorátus és a Szlovák Köztársaság tért át a jobboldali közlekedésre. Magyarországi országút                 Forrás: Négyesi Pál/Fortepan Az 1941. június 26-i keltezésű 187 000/1941. BM rendeletnek megfelelően az átállás két lépcsőben történt, mindkettő vasárnap. A törvény szerint továbbra is közlekedhettek jobbkormányos autók, de új forgalmi engedélyt és rendszámot ezután már csak balvolánosok kaphattak. Július 6-án hajnali 3-kor Budapestet és környékét kivéve az egész országban, november 9-én hajnali 3-kor pedig a székesfővárosban és körzetében tértek át a jobboldali rendre. Az eltérő időpont magyarázata, hogy az utóbbi területen több időt vette igénybe a felkészülés. A táblákon a rövid felszólítás alatt nyíl is mutatta az irányt, majd a székesfőváros polgármesterének figyelmeztetése következett: „Figyeljük a forgalomirányító táblákat! Óvatosan közlekedjünk!” A budapesti Közlekedési Múzeum gyűjteményében őrzött Hirdetményen a m. kir. belügyminiszter 186.100-1941. V. számú rendeletében az is szerepelt, hogy a szekerek (országos járművek), kerékpárok névjelző tábláit, valamint a megvilágítására szolgáló lámpákat a jármű bal oldalára kell átszerelni. A tömegközlekedési eszközökön és taxikon is táblák hirdették az oldalváltást. Kampányplakát a villamoson      Forrás: Lissák Tivadar/Fortepan Áprilistól rádióműsorokban, újságcikkeben figyelmeztették a lakosságot, az iskolás gyerekeknek pedig különórákon magyarázták az új rendet. November 6-án Éliássy Sándor főkapitány sajtóankéton ismertette a menetrendet. A váltás napján a teljes rendőri állományt, még a próbaidősöket is bevetették: hajnali 3 órakor az új jelzőtáblák takarójának eltávolítása után a forgalom irányítását segítették az egyenruhások. Az átmeneti időszakban az autók sebességét 40 km/órára korlátozták, az útkereszteződésekben és az iskolák környékén 6 km/órás tempóra kellett lassítani. Az átállási munkálatok második lépcsőjét a székesfőváros Közlekedési Ügyosztálya irányította. Idő hiányában a 107 autóbuszból csak 67-est sikerült átalakítani: a járművek jobb oldalára új ajtókat kellett vágni és lépcsőket építeni. Budapesti autóbusz              Forrás: Lissák Tivadar/Fortepan A székesfővárosi tömegközlekedés november 8-án 23 órakor leállt, hajnalig elvégezték a műszaki átalakításokat. Az átállás nem okozott gondot a BSzKRT villamosainál, ezeknek ugyanis mindkét oldalon volt ajtaja, de a buszok jobb oldalán nyílásokat kellett vágni. Az 1290 villamosmegállóból 590-et, a 822 buszmegállóból közel kétszázat áthelyeztek, a túl közelieket pedig megszüntették. Az átállás költsége csak a fővárosban elérte a 900 ezer pengőt, ebben már benne volt a járművek, megállók, váltók átépítése és a táblák cseréje. November 19-én a főkapitány nyugodt átállásról számolt be a sajtónak, ám ez csak az első napra volt igaz, mert a másodikon már halálos baleset is történt: figyelmetlensége miatt egy gyalogost elütött a villamos. Egy hét után az újságok már tíz halálos és kilencven súlyos közlekedési balesetről tudósítottak. Akkoriban 8500 személygépkocsi volt Budapesten, és 7400 pedig vidéken, ám 1941-ben ezek többsége gumihiány és üzemanyag-korlátozás miatt nem közlekedhetett, ezért az átállás idején mérsékelt volt a forgalom. Budapesti autó, 1941-ben           Forrás: Lissák Tivadar/Fortepan A budapesti Közlekedési Múzeumban kiállított rendelet: "M. kir. rendőrség dési kapitánysága Szám: 975-1941. Jobbra hajts, balra előzz!" Hirdetmény "A m. kir. belügyminiszter úr 186.100-1941. V. számú rendeletével értesített, hogy folyó évi július hó 6-tól kezdődően a bal oldali közlekedés helyett a JOBB OLDALI közlekedésre való áttérést vette az 1929. XXXII. t.-c. 3. paragrafusában kapott felhatalmazás alapján a kereskedelmi és a közlekedési miniszter úrral egyetértőleg tervbe. A fentiekkel kapcsolatosan tájékoztatásul az alábbiakat közlöm: 1. A fenti időponttól kezdődően a járművek, lovasok, vezetett vagy szabadon hajtott állatok csak az úttest jobb oldalán közlekedhetnek. 2. Előzni csak az úttest közepe, bal felé szabad. 3. Az egyik utcából a másikba történő befordulásnál a szabály a következő: a) jobbra fordulásnál kis ívben, a gyalogjáró mellett szabad befordulni, b) balra fordulásnál nagy ívben az ún. közlekedési négyszög középpontját megkerülve szabad. 4. Szekerek (országos járművek), kerékpárok névjelző tábláit a jármű bal oldalára kell átszerelni. 5. A szekerek, kocsik megvilágítására szolgáló lámpákat a jármű bal oldalára kell az eddigi előírásoknak megfelelő módon elhelyezni. 6. Járművekkel a menetirány szerinti jobb oldalon szabad megállni, a fel- és leszállás a gyalogjáró felőli jobb oldalon történjék. 7. A gyalogközlekedésre vonatozó szabályok változatlanul maradnak. Kelt Désen, 1941. június hó 15-én. A kapitányság vezetője: Dr. Serény István s. k. m. kir. rendőrtanácsos" Győri közlekedés          Forrás: Nagy Isván /Fortepan Krónika a haladási irányról A jobboldali rendet Hollandia, Svájc, Német-, Olasz-, Lengyel-, Spanyolország és Egyiptom vette át, Ausztria-Magyarország, Oroszország, Portugália és Nagy-Britannia lakói baloldalt közlekedtek. 1902-ben vetődött fel a jobboldali rend általánossá tétele, ám a többségben lévő "baloldali" országok nem fogadták el azt. Az első világháború alatt egyes osztrák tartományok a jobb, mások a baloldali rendszert választották, az oroszok az I. világháború végén, a portugálok 1920-ban váltottak. Svédországi váltás balról jobbra Az 1967. szeptember 3-i Höger napot évekkel korábban meghirdették a svédek, hogy aki új autót vesz, már ennek megfelelőt válasszon. Svájc és Franciaország vasútjai ma is baloldalon futnak. A repülésben és a hajózásban egységesen jobb irányú kerülést alkalmaznak, egyes tanulmányok szerint a baloldali rend biztonságosabb, a legtöbb embernek a látásban is a jobb oldala domináns, amely baloldali forgalom esetén jobban becsül távolságot, sebességet. Ahol még balra hajts van Sok országokban ma sem váltottak a többszázéves közlekedési renden, és napjaink jobbvolános autói baloldalon közlekednek: Antilla, Antigua, Ausztrália, Bahama-szigetek, Banglades, Barbados, Bermuda, Bhután, Botswana, Brit Virgin-szigetek, Brunei, Ciprus, Csatorna-szigetek, Dél-Afrika, Dominikai Közösség, Falkland-szigetek, Fidzsii-szigetek, Gilbert szigetek, Grenada, Guyana, Hongkong, India, Indonézia, Jamaica, Japán, Kajmán-szigetek, Kenya, Lesotho, Makaó, Malawi, Malajzia, Málta, Mauritius, Montserrat, Mozambik, Nagy-Britannia, Namíbia, Nepál, Pakisztán, Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek, Seychelles-szigetek, Sri Lanka, Saint Kitts és Nevis, Saint Helena, Saint Lucia, Saint Vincent, Szomália, Suriname, Szingapúr, Szváziföld, Tanzánia, Thaiföld, Tonga, Trinidad és Tobago, Uganda, Új-Zéland, Venda, Virgin szigetek, Zambia és Zimbabwe. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

2020-ban rengetegen bemondták az all-int a villanyos átállásra, de azóta tudjuk, hogy csak kevesen gondolták komolyan. A Jaguar azonban mostanra tényleg teljesen leépítette belsőégésű palettáját és végigviszi a folyamatot, ami a gyár történetének eddigi legnagyobb arculatváltásával is jár. Az első autó, amin az új arculat meg fog jelenni december 3-án érkezik, a Jaguar Design Vision koncepció formájában. Ahogy a neve is mutatja, ez az autó fogja előrevetíteni a brit márka első új generációs modelljét, ami egy jövőre érkező luxus, elektromos szedán lesz. Ezen már meg fog jelenni a Jaguar új arany felirata, a kor szellemében modern, letisztult betűtípussal, amiben a legtöbb betű kicsi, ám a G mégis nagy, illetve a szó eleji J és R betűk egymás megfordított változatai. Utóbbi két betűt formázza az új, kör alakú márkajelvény is, de szerencsére az ugró jaguár motívum is folytatja útját, immáron 2D-ben, sűrű vonalazások közepette. Az új arculatot bemutató videó alapján az is biztos, hogy harsány színekkel fognak dolgozni, a betűk pedig domborítottak lesznek. Egy olyan arculat ez, ami már nem is elsősorban az autógyártásról szól, hanem egyfajta lifestyle stílus, divat megjelenés. A cél egyértelműen visszakerülni a luxus szegmensbe, ebben pedig három villanyautó lesz a segítségükre 2030-ig. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!