Az AstraZero korszerű közlekedésbiztonsági tesztpályát több mint 70 millió dolláros befektetéssel hozták létre azért, hogy teret és lehetőséget biztosítson az innovatív közlekedésbiztonsági megoldások fejlesztésére és tesztelésére.  Az AstaZero az aktív biztonság teszt környezeteként a Svéd Parlament „Vision Zero” kampányának gyakorlati megtestesítője. A területet a Svéd Műszaki Kutatóintézet és a Chalmers Műszaki Egyetem közösen alakította ki. Boras adottságai egyedülállóak abból a szempontból, hogy képes valódi közúti körülményeket szimulálni, a területen ugyanis különböző típusú és jellemzőkkel megáldott útszakaszok váltják egymást. Ez kiváló lehetőséget biztosít a fejlesztőknek, hogy az általuk fejlesztett közúti biztonsági rendszereiket különböző, de a valódival gyakorlatilag megegyező körülmények között teszteljék. Az AstraZero-ban megtalálhatók a forgalmas városi szakaszok, a többsávos gyorsforgalmi utak, és a különböző típusú csomópontok egyaránt. A komplexum első vendégei között olyan cégek szerepelnek, mint például a Volvo, Autoliv, Test Site Sweden vagy a Scania, emellett a közlekedésbiztonsági centrum természetesen mindenki számára nyitva áll. A fejlesztők a nyitás óta eltelt időszakban olyan innovatív közlekedésbiztonsági rendszerek tesztelését kezdték meg, mint például az önjáró járművek, járműbiztonsági rendszerek, V2X technológiák (melyek magában foglalják a jármű-jármű és a jármű-infrastruktúra kapcsolatot), a következő generációs kommunikáció vagy éppen az intelligens közúti időjárás figyelő rendszerek. „Az AstraZero a kutatóknak és a közlekedési szakembereknek egyaránt remek lehetőséget biztosít arra, hogy innovatív közlekedésbiztonsági megoldásaikat tökéletesre csiszolják.” – nyilatkozta Pether Wallin, az AstraZero ügyvezetője. Az AstraZero rendelkezik többek között egy nagysebességű útszakasszal is, amely alakja miatt a „Csepp” nevet kapta. A Csepp magában foglal egy 1 kilométer hosszú 4 sávos autópálya szakaszt, ahol a sávváltással összefüggésben lévő különböző közlekedési veszélyhelyzetek modellezhetők. Emellett az AstraZero-nak van egy nagy kiterjedésű, modulrendszerű városi környezete is, külső városrésszel, különböző utcakialakításokkal, buszmegállóval, járdával és kerékpárúttal. Ezen a területen biztonságos körülmények között lehet szimulálni a különböző közlekedési módok közti együttműködést… és konfliktusokat. Végül, de nem utolsósorban a szakemberek felépítettek egy 5,6 kilométer hosszú országúti szakaszt, ami az adott környezetre jellemző akadályokkal van teletűzdelve (állatok, útkereszteződések, stb.). A szakaszon 10 olyan látható vagy rejtett pont található, ahol különböző tárgyak vagy állatok bukkanhatnak fel az autó előtt. Ez a szakasz elsősorban a vezetési szokások felméréséhez nyújt lehetőséget, ahol a rejtett veszélyhelyzetek vagy a hirtelen megjelenő akadályokra való reakció mérhető fel és elemezhető ki. Az útszakaszra terveztek továbbá két T-csomópontot is terveztek, egy kitáblázott keresztutat, valamint buszmegállókat. „A modulok kapcsolódnak egymáshoz, úgy, ahogy jövőben a járműveink is. A technikai fejlődés ugyanis abba az irányba halad, hogy az autók képesek lesznek kommunikálni egymással, például az elől közlekedő autó csúszós felületre érve képes lesz figyelmeztetni a mögötte haladót. A balesetekért elsősorban az emberi tényező okolható, nem pedig a csúszós utak vagy a köd. Minél inkább le tudjuk csökkenteni az emberi tényezőre háruló felelősséget, annál inkább ki tudjuk küszöbölni a balesetek bekövetkezésének veszélyét”. – tette hozzá Pether Wallin. 2014 őszén a Chalmers Egyetem közzétette a legfrissebb közlekedésbiztonsági kutatásának eredményeit. Három év alatt több mint 3000 járművezetőnél vizsgálták, hogy milyen összefüggések állapíthatók meg az autóvezetés közben felmerülő figyelemelterelő hatások és az utoléréses balesetek között. Ezek a balesetek leggyakrabban akkor következnek be, amikor az elől haladó autó éppen akkor kényszerül hirtelen lassításra, mikor a hátul haladó autó sofőrje például a mobiltelefonja képernyőjére pillant. Mivel a tapasztalatok alapján a járművezető tekintetének kiemelkedő szerepe van ezekben az esetekben, ezért a kutatók a vizsgálat során erre is kitértek. Ugyancsak foglalkoztak az aktív biztonsági berendezések szerepével, így például a várható ütközésre figyelmeztető jelzéssel és az automata fékrendszerekkel. Ezek az eszközök kiválóan alkalmasak az ilyen típusú balesetek súlyosságának és következményeinek mérséklésére. 

Három prezentációs terem, shop, kávézósarok várja a látogatókat keddtől a győri Audiban. A bővítésre azért volt szükség, mert folyamatosan növekszik az Audit felkereső látogatók száma. A gyár népszerűségére jellemző, hogy aki most akar interneten helyet foglalni, július előtt nem kap időpontot, mert minden intervallum foglalt. Knáb Erzsébet személyügyekért felelős ügyvezető igazgató és Thomas Faustmann, az ügyvezetés elnöke az első látogatókkal a felújított és kibővített központban. A látogatói központ 2010-ben nyílt meg, azóta 58 ezer vendéged fogadtak. Naponta öt vezetést tudnak beiktatni, magyarul, németül vagy angolul. A hosszabb gyárlátogatás két órás, a rövidebb másfél órás. Magyarországon kívül szinte az egész világból érkeznek csoportok, a diákoktól a nyugdíjasokig minden réteg megtalálható. Gondoltak a mozgássérültekre is, akadálymentes útvonalon járhatják be a gyárat. Nyugodtan kijelenthető, Győr látványosságai között az Audi is fontos helyen szerepel. Nem véletlenül fogalmazott úgy Thomas Faustmann, az ügyvezetés elnöke, hogy a gyár a városmarketin g szerves része.  A motorgyártáson és a járműgyártáson végigvezető klasszikus gyárlátogatások mellett a látogatók sokrétű témavezetéseken vehetnek részt, mint például „Logisztika az Audi Hungariánál“, „Képzés testközelből“ vagy „Környezet- és természetvédelem - mindkettő alapvető vállalati érdek“. Évről évre egyre több látogatót vonz a vállalat Győrbe kül- és belföldről egyaránt. 

Az emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 373-374 forintra, míg a gázolajé 375-376 forintra nőtt. A Mol legutóbb szerdán változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 9 forinttal, a gázolajét bruttó 8 forinttal emelte.      A benzin literenkénti átlagára tavaly szeptember és 2015 január között mintegy 100 forinttal csökkent, az utóbbi három hónapban ugyanakkor fokozatosan 50 forinttal emelkedett. A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára február eleje óta szintén 30 forinttal lett magasabb. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. (MTI)

A Renault csütörtökön azt közölte, hogy a március végével záródott három hónapban a bevétele 13,7 százalékkal 9,39 milliárd euróra emelkedett európai eladásainak a bővülésére, ami ellensúlyozta értékesítésének a csökkenését Oroszországban és Brazíliában. A francia járműgyártó értékesítése az első negyedévben 41 százalékkal esett Oroszországban és 16 százalékkal Brazíliában. A Renault európai eladásai 9,9 százalékkal nőttek, miközben az európai autókereslet összességében szerényebben, 8,9 százalékkal bővült.