Globálisan 2,3 milliárd dollárnyi beruházással épültek elektromos járműveket kiszolgáló töltők. Magyarországon eddig 3579 nyilvános töltő működik, ezeknek kell ellátnia az útközben tankolni akaró közel 67 ezer zöld rendszámos autót, melyek közül minden második tisztán elektromos. A háztartási konnektorok száma több millió, de azt csak otthon használhatók. A hasonló népességű Ausztriában 21 566 közterületi töltő szolgálja a villanyautósokat. Szóval a villanyautóvásárlóknak nem csak magasabb árral és a világszerte megszűnő támogatásokkal, de itthon még a ritkább hálózat kockázatával is szembesülnie kell, miközben hitvita folyik arról, hogy mi termelje az áramot. Helyben termelt árammal töltik a villanyautót Fotó: Boros Jenő A lényeg, hogy tiszta legyen a forrás. A magyar közgondolkodásban a dunai vízi erőmű kiesik, annak ellenére, hogy az áramtermelés mellett a folyó szabályozhatósága a hajózást és a vízi szállítást is segítené. Maradnak a hagyományos energiatermelők, miközben épülnek a naperőművek és a szélkerekek, de mi van akkor, ha nem süt a nap, nem fúj a szél.? A jelenséget a német Dunkelflauténak, vagyis sötétszélcsendnek, ami nem passzol a pillanatnyi áramigényekhez és komoly rendszertervezési feladatot jelent. Márpedig az elmúlt 42 év időjárási adatai alapján Magyarországon gyakori a sötétszélcsend: olykor csak néhány órás, de akár 19 órán át is eltarthat. A 2030-ban a jelenlegi összteljesítményt jelentősen meghaladó, 15 ezer megawatt (MW) nap- és 3 ezer MW szélerőmű a hazai áramigények 42 százalékát képes majd kielégíteni, az arány 30 ezer MW napenergia és 10 ezer MW szélenergia esetén 60 százalékra nőhet. Abban a többség egyetért, hogy az ellátásbiztonsághoz további, karbonsemleges áramtermelők kellene, de tudományos körökben is eltérőek az álláspontok abban, hogy milyen arányban. Sőt, egyáltalán szerepeljenek-e az energiaellátó rendszerben ostorozott megoldások: lehet-e nukleáris és gázmotoros erőművek nélkül biztonságos a megújulókon alapuló energiaellátás? Magyarországnak 2030-ig két és félszer jobban kell teljesítenie a kibocsátás-csökkentésben, az ezzel kapcsolatos szakmai kérdések sokszor csapnak át politikai vitába, mivel a megoldásoknál komoly szerepek van annak, hogyan alakuljon energiafüggőségünk, hogyan lehet kiegyenlíteni az árak és a fogyasztás hektikusságát. Mindezek felmerültek az Opel és az AlteGo Green Fórumán is, ahol új elektromos autókkal és azok áramellátását szolgáló rendszerrel is megismerkedhettek a meghívottak. A Stellantis csoporthoz tartozó és Wallis tulajdonú márka stratégiai megállapodásának köszönhetően egy közeli erőműbe is ellátogathatott a publikum. Az Opel folyamatosan bővíti elektromos kollekcióját Fotó: Boros Jenő Az előadások mottója világos: Sose a jelenre tervezz, hanem a jövőre! Dános András a márka kommunikációs menedzsere szerint fontos az elektromos autók választékának bővülése, de nem kevésbé fontos a háttér, vagyis hogy miből jön a delej. Villamos modelljeinek is köszönhetően dinamikusan nőnek a márka eladásai. Sokan abban bíztak, hogy az elektromosok tömeggyártásával csökken majd az áruk, de nem így történt, mert inkább a normál autók drágultak. Szóval egyelőre nem demokratizálódott a villanyautózás, továbbra is csak keveseknek érhető el, a vevőkör tovább szűkült a támogatások megszűnésével. Igaz, közben nemcsak áruk, de hatótávjuk is nőtt, de még mindig ritkás a hazai a töltőhálózat. A szegmensre jellemző, hogy a prémiummárkák dominálnak. Az is biztos, hogy 2024-ben már valamennyi Opelből lesz elektromos változat, igazi unikum a a sikeres Manta. 2028-tol már csak elektromos Opelek jönnek, a gyártó ígérete szerint 500-800 kilométeres hatótávval. Ma már a cégek sem félnek az akkus modellektől, mert egyre fontosabb a jármű teljes életciklusára vetített költség, a TCO, aminek keretében sok üzemanyag és szervizköltség takarítható meg. Vannak még megoldatlan jogi és adózási kérdések, például hogyan lehet elszámolni céges autónál az otthoni töltés. Előtérben az energiatároló konténer, háttérben a Főtáv     Fotó: Boros Jenő Autókból nem lesz hiány, ígéri Zám Donát, az Opel termékmenedzsere, aki szerint továbbra is szabad a választás, de egyre többen voksolnak az elektromosokra. Nem véletlenül, hiszen azonos teljesítményű benzinesnél száz kilométeres út 3000 forintba, elektromossal ennek harmadába kerül. A karbantartás is olcsóbb, értékállóságról még kevés a historikus adat, de már nem kell felni a maradványértéktől. A növekedési és fenntarthatóság díjjal kitüntetett Alteo ügyvezetője, Novotny Dénes a cég energiatermelő rendszerét ismertette, ennek részei a megújulók, napelemek és hagyományos technológiák, melyek a a nap-és szélhiányos időszakok energiaellátásának kiegyenlítését szolgálják. Akkukonténer a Füredi úti Alteo telepen           Fotó: Boros Jenő A megtermelt, de el nem használt energiát tárolni kell, erre autó akkumulátorokat is használnak, ami jó hír, hiszen mindig felmerül a kérdés, hogy mi lesz a használtakkal. A rossz hír az, hogy nem a kiszuperáltakat használnak, mert azok ellenőrzése, javítása, és átszerelése költséges, vagyis drágább mint az újaké, a megbízhatóság és gazdaságosság miatt ezeket építik be a laboratóriumi tisztaságú és klimatizált konténerekbe. Magyarország 7000 megawattnyi fogyasztásához igazodva másodperces a szabályozás, amennyiben a szükségesnél kevesebb az energia, akkor besegít az akku, és közben a gázmotor hajtású generátoros automatikusan megtermeli a hiányt. Az akkupakkokat évenként ellenőrzik, az ötéves csomagok még mindig 90 százalékon teljesítenek. Az Alteo budapesti irányító központja      Fotó: Boros Jenő A Füredi úti gázerőmű 18 hengeres motorjának minden hengerében 30 literes dugattyú dolgozik, a 350 mm lökethossznak köszönhetően 2600 kilowattnyi teljesítménnyel és 77 ezer newtonméternyi nyomatékkal. Az elektromos áramot termelő és generátort hajtó - percenként 750 fordulaton működő - gázmotor óránkénti fogyasztása 1450 m3. Olajcseréjéhez ezer liternyi kenőanyag kell. Tizennyolchengeres gázmotor hajtja az áramtermelő generátort  Fotó: Boros Jenő Az Alteo működtet többek között szélerőművet Bábolnán és több szeméttelepen biogázosat is. A szakemberek szerint a szabályozáshoz és kiegyenlítéshez több gazerőmű és energia tároló kell. Egyre inkább így van ez az e-mobilitás terjedésével: 2025-ben már 100 ezer tisztán elektromos autó közlekedik magyar rendszámmal. A hálózatokból mostanság már nem annyira a kilowatt, mint inkább az amper hiányzik. A szakemberek erre külön felhívják a figyelmet a töltők telepítésekor, amik egyre elterjedtebbek a társasházakban, céges parkolókban és flottakezelőknél. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!