Horváth Attila Imre az NFM honlapja szerint eddig a zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár volt.   Az új államtitkár a minisztérium honlapján közzétett életrajza szerint 1974-ben született, és 2001-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.   Horváth Attila Imre a magánszférából érkezett az államigazgatásba, 2008. február és 2011. december között a BudaSolar Kft. ügyvezető igazgatója, 2005. október és 2008. február között az EnergoSolar Kft. ügyvezető igazgatója volt, azt megelőzően lízingcégeknél töltött be vezető posztokat.MTI 

A miniszter az aláírás előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: olyan ajánlás született a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF), amelyet minden partner vállalni tud. Kiemelte: az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését. Ezenkívül a béremelések nem vezethetnek munkahelyek elvesztéséhez - idézte a megállapodást.   Bár Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is elmondta, későn született a megállapodás, de sok ágazatban már várták az ajánlást, amely így fontos iránytű.    A megállapodást Rolek Ferenc, Gaskó István és Varga Mihály mellett Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke látta el kézjegyével.    Gaskó István az aláírás előtt emlékeztetett arra, hogy május 21-én a VKF monitoring bizottságában egyetértettek abban, hogy 2013-ra is legyen általános bérajánlás a versenyszférában, hiszen a rendszerváltás óta szinte minden évben tudtak ilyen megállapodást kötni. Kifejtette, hogy az elmúlt öt évben a munkavállalók reálkeresete csökkent, 2013-ban azonban már emelkedés indulhat annak köszönhetően, hogy ha nem is jelentősen, de meghaladja az infláció mértékét a bérajánlás.    Elmondta, hogy az ajánlásban konkrét szám nincs, de egyértelmű az utalás a 2013 tavaszán az Európai Bizottságnak benyújtott magyar konvergenciaprogram 3,1 százalékos inflációs előrejelzésére.  Gaskó István jelezte: a gazdasági szereplők az ajánlásokat eddig komolyan vették, és még most sem késő ajánlást tenni, hiszen vannak ágazatok - villamosenergia-ipar, vasúti közlekedés, bányászat - ahol várják a megállapodást. Kifejtette: a munkavállalói oldal reméli, hogy a versenyszféra azon területein, ahol még nem volt idén bérfejlesztés, alkufolyamatok indulnak a bérekről. Ő is kiemelte, hogy a foglalkoztatás megőrzésének prioritása van, vagyis a béremelés nem mehet a munkahelyek rovására.   Rolek Ferenc hangsúlyozta: a VKF az elmúlt időszakban komoly munkát végzett, hatékony egyeztetési fórumnak bizonyult, és képes volt a megállapodásokra; ebbe a sorba illeszkedik a bérajánlásról most aláírt egyezség is.    "Sokaknak már kicsit késő a bérajánlás", sok helyen már megkapták a béremelést, "de vannak ágazatok, vállalatok ahol ez még mindig elkel" - fogalmazott.   Rolek Ferenc kitért arra is, hogy nagyon bizonytalan a gazdasági környezet, a makro-előrejelzések sokat változtak az utóbbi hónapokban. Emlékeztetett arra, hogy az inflációs várakozás 5 százalék körül volt, amikor az idei minimálbérről megállapodtak, a konvergenciaprogramban 3,1 százalék szerepel, míg a legfrissebb előrejelzések 2 százalék körül vannak. Ebben a változó környezetben helyes is, hogy rugalmas megállapodás született - vélekedett az MGYOSZ alelnöke.    Varga Mihály kifejtette, hogy a minimálbérről és a garantált bérminimumról tavaly év végén már megszületett a megállapodás; akkor a kormány úgy vélte, hogy a garantált minimumon túli béremelés mértékéről elsősorban a szociális partnereknek kell megállapodniuk, ehhez csatlakozhat egyetértés esetén a kormány, és ez történik most is.    A nemzetgazdasági miniszter szerint a megállapodás jelzi azt, hogy Magyarországon mindenki felelősséggel fordul a legfontosabb gazdasági és társadalmi kérdések felé; a szociális partnerek is átérezték a felelősséget, és hozzájárultak a társadalmi béke megőrzéséhez.    Varga Mihály kiemelte: a kormány 2010-ben kitűzött két legfontosabb célja volt kivezetni az országot az adósságcsapdából, valamint megőrizni, és lehetőség szerint bővíteni a foglalkoztatást.   A válság ellenére a munkahelyek száma nem csökkent Magyarországon, sőt kismértékben emelkedett, de még tovább kell növelni. Varga Mihály jelezte: óriási eredménynek tartja, hogy a társadalmi béke megőrzése mellett gazdasági téren is sikerült eredményeket elérni. Magyarország az önkormányzati rendszer, az oktatás, valamint az egészségügy területén véghezvitt átalakításoknak köszönhetően három év után sokkal jobb helyzetben van, mint korábban.   A miniszter szólt arról is, hogy a szociális partnerekkel közösen kialakított munkahelyvédelmi akcióterv eredményei már láthatók: összesen csaknem 720 ezer munkavállaló foglalkoztatásához tudtak hozzájárulni a kedvezményekkel az idei első fél évben.    MTI 

Dancsó József, Orosháza polgármestere (Fidesz) az MTI-nek hétfőn elmondta: a biztonsági villamos-szerelvények gyártásával foglalkozó svájci cég fokozatosan helyezi át európai termelését Orosházára, magas hozzáadott értékű, speciális szaktudást igénylő, már piacokkal rendelkező termékek gyártását telepíti ide. A tervei között szerepel helyi beszállítói kör kialakítása az Orosházán és térségében működő vállalkozásokból.    Az első fél évben, 2013. decemberig 30 ember alkalmazásával számolnak. A tevékenység folyamatos bővítése mellett a munkahelyek száma két-három éven belül elérheti a száz főt - hangsúlyozta a polgármester.   Az önkormányzat a tevékenység engedélyeztetésében, a pályázati lehetőségek felkutatásában nyújtott és nyújt részükre jelenleg is segítséget - mondta el Dancsó József.   A Woertz 2012. novemberben alapította meg leányvállalatát Magyarországon. Az üzemben elektromos egységekhez csatlakozókat, vészvilágítást biztosító villamosszerelvény-egységeket gyártanak és szerelnek össze.  A Woertz Hungária Kft. az indulás évében, 2013-ban 250-300 millió forint értékű termeléssel számol.    A Woertz AG családi tulajdonú svájci vállalkozás, éves árbevétele ötvenmillió svájci frank körül alakul. A társaságnak Magyarországon és az Egyesült Államokban működik leányvállalata. A speciális villamos vezeték és csatlakozók gyártása mellett foglalkozik kábelezéssel és más kiegészítő fali csatlakozók, aljzatok gyártásával.(MTI)