Aggódnak a német cégvezetők az otthoni munka miatt

2021.12.15.
A németországi cégek vezetői nemzetközi összehasonlításban szkeptikusak alkalmazottaik otthon végzett munkáját illetően.  Ez egy reprezentatív Yougov-felmérés eredménye, amelyet a Linkedin megbízásából tizenegy ország 2000 vezetőjének bevonásával végeztek. Otthon nagyobb a kísértés. Eszerint Németországban a vezetők bő harmada (37 százaléka) tart attól, hogy cége számára negatív következményekkel járhat, ha rugalmasan dolgozhatnak a munkavállalók.  Nemzetközi összehasonlításban csak az ír válaszadók voltak még pesszimistábbak ezzel kapcsolatban (40 százalék). Olaszországban és Brazíliában (17 százalék), Nagy-Britanniában (21 százalék) és Franciaországban (22 százalék) lényegesen kevesebb aggályaik vannak ezzel kapcsolatban. Többféle félelem Ami a saját szerepüket illeti, a vezetőknek kevesebb fenntartásuk van. A válaszadók többsége (71 százalék) képesnek tartja magát a térben elosztott munkaerő kezelésére. Ugyanakkor elismerik a lehetséges kihívásokat: például attól tartanak, hogy a csapaton belüli együttműködés megnehezül.  Emellett el tudják képzelni, hogy az otthoni irodában dolgozó alkalmazottak hátrányos helyzetben érzik magukat az előléptetések vagy a karrierfejlesztés terén. Több mint kétharmada (70 százalék) szeretné a jövőben heti három-öt napra látni alkalmazottait az irodában.  Csak Hollandiában ez az érték még magasabb, 82 százalék. Minden aggály ellenére a Németországban megkérdezett vezetők több mint négyötöde (84 százalék) látja az otthoni munkavégzés előnyeit.  Például olyan jelentkezőket is felvehet, akiknek családi kötelezettségeik miatt rugalmasságra van szükségük, vagy akik nem a közvetlen közelben laknak. 
Címkék: 

Átadták az M44 gyorsforgalmi egy szakaszát, és az új tiszaugi hidat

2021.12.15.
Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az eseményen elmondta: a fejlesztéssel az M44-es három megyét kapcsol össze, hiszen Békés és Jász-Nagykun-Szolnok után benyúlik már Bács-Kiskun megyébe is. Hangsúlyozta: a magyar kormány a kényelmes, gyors és biztonságos elérés feltételeinek megteremtésén dolgozik az ország minden részében, így az M44-es megvalósítását teljes egészében hazai forrásból, a magyar költségvetésből finanszírozza. A gyorsforgalmi út 125 kilométer hosszúságú főpályáját és a mintegy 50 kilométernyi kapcsolódó közutat csaknem 400 milliárd forintból építik meg 2025-re - tette hozzá az államtitkár. Emlékeztetett, a 2019 ősze óta átadott 88 kilométeres Lakitelek és Békéscsaba közötti összeköttetés nettó szerződéses értéke csaknem 250 milliárd forint volt. Az államtitkár kiemelte: az M44-es új és korábban átadott szakaszai sem lesznek fizetősek januártól az e-matricás rendszerben. A közel 90 kilométeres autóutat a személygépkocsik és az autóbuszok a továbbiakban is díjmentesen használhatják. Hozzátette: kiemelt szakpolitikai törekvés a még csak kétsávos főutakon elérhető megyei jogú városok bekötése a gyorsforgalmi hálózatba. A 2010 óta átadott beruházásoknak köszönhetően vált négysávos úton megközelíthetővé Eger, Salgótarján, Sopron, Szolnok, Szombathely és Veszprém. Mosóczi László szerint 2025-éig elkészül az M44-es összes szakasza, így az évtized közepére Békéscsabára is gyorsforgalmi úton lehet autózni majd. Juhász Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) útfejlesztési igazgató-helyettese elmondta: az M44-es építése hosszas előkészítés után 2016-ban kezdődhetett el. A tervezett 125 kilométeres hosszából mára mintegy 90 kilométer készült el. Az Európában egyedülálló szerkezettel rendelkező, új, 556 méter hosszú Tisza-hidat a 2018 nyarán megkezdett Lakitelek és Tiszakürt közötti 10 kilométeres részszakasz ékkövének nevezte. Az igazgató-helyettes hangsúlyozta: bízik benne, hogy a Szentkirálytól Kecskemétig tartó 32 kilométeres szakasz munkálatait, amellyel az M44 teljessé válhat, a jövő elején el tudják kezdeni. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Bács-Kiskun megye 4. számú választókerület országgyűlési képviselője emlékeztetett: nemzedékek után a mai hídavató ünnepség is a térség új korszakának nyitányát jelenti. Mint mondta, ez a híd és az M44-es autóút sok-sok milliárdja befektetés a térség jövőjébe. Az M44-es gyorsforgalmi út egy-két éven belül eléri az M5-öst, és ezzel az országhatártól Budapestig gyakorlatilag kétszer két sávon lehet közlekedni majd. Jövő év elején, tavasszal pedig átadják az M4-es gyorsforgalmi utat is, amely Törökszentmiklóstól Budapestig vezet majd. Az M44-es Lakitelek és Tiszakürt közötti 10 kilométeres szakasza az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában a Duna Aszfalt Zrt. generálkivitelezésével épült meg nettó 51,3 milliárd forint értékben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Érted vagyunk – Óriásplakátok az út mentén

2021.12.15.
Talán kevesen tudják, hogy a közutak mentén elhelyezhető reklámhordozók szabályozásáról külön törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet szól Magyarországon. Ezek kimondja többek között, hogy a közutak mentén a reklámok nem villoghatnak, nem lehetnek rajtuk a közúti jelzésekkel összetéveszthető jelek, vagy például nem készülhetnek fényvisszaverő anyagból. A közlekedők biztonsága érdekében autópályán, autóúton például 100 méteres távolságban jogellenes minden olyan hirdetés, amely 4 m2-nél nagyobb felületű, de ezek közül kivétel képeznek a „közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák” – fogalmaz a 1988. évi I. törvény. Üzenetek az út mentén Ahogyan azzal az Autószektor magazin is rendszeresen és gyakran foglalkozik, a közlekedés biztonságának ezer és egy összetevője van, és ezekről mind születhet figyelemfelkeltő plakát, amelyek akár elhelyezhetők az utak mellett is. Főszabály, hogy a hirdetés valamilyen közlekedésbiztonsági üzenetet hordozzon. Lehet ez egy enyhe önkontrollra buzdítás, például a „Ha fáradt, tarson pihenőt” feliratú képek, akár a biztonsági öv használatára figyelmeztető jelzés, de találkozhattunk a Látni és látszani kampány plakátjaival, és ismerősnek tűnhetnek a megfelelő mintázatú gumiabroncs használatára intő plakátok is. Mi most ezek közül emelünk ki és magyarázunk meg két különösen hasznosnak ítélt óriásplakát kampányt. Megéri? A gyorshajtás előkelő helyen szerepel a baleseti okokról szóló statisztikában, nem csoda, hogy nálunk is első helyre került a listán. A Generali Biztosító az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal (OBB) karöltve helyezett ki olyan, speciálisan az útvonalra tervezett plakátokat, amelyeken egy sebességmérő műszer látható, amelyről 160 km/h körüli sebesség olvasható le. Az adott útszakaszon elérhető távolabbi célpontokhoz képest pedig kiszámolták, hogy ilyen mértékű gyorshajtással hány perc spórolható. Nem sok. Például, ha az M3-as autópályán Pest Megye határától száguldunk Debrecenig, akkor csupán 16 perc előnyre teszünk szert, ami alig több, mintha amúgy megállnánk egy egészségügyi szünetre vagy egy kávéra. Arról már nem is beszélve, hogy a csaknem másfél órás száguldozás alatt milyen veszélynek tesszük ki magunkat, vagy autós társainkat a gyorshajtásunkkal. Telefonhasználat Egy monoton autópályás vezetés szinte csalogatja a sofőrt, hogy útját a mobiltelefon nyomkodásával tegye színesebbé. Ez nem csak tilos, hanem nagyon veszélyes is. Ezért szintén közlekedésbiztonsági üzenetet hordozó Generali-OBB plakátkampány téma lett a vakon vezetés. A telefonhasználat nem jelent feltétlenül képernyő tapogatás, vagy – leírni az szörnyű – gépelést a virtuális billentyűzeten. Éppen elég, ha elolvasunk egy beérkező üzenet. Feltételezve, hogy egy rövid szöveges üzenet elolvasásához 3 másodperc szükséges, kiszámolták, hogy autópályatempót tartva hány métert vezet vakon az, aki ilyet tesz. 130 km/h-ás sebesség mellett másodpercenként több mint 36 métert halad az autónk. Három másodperc alatt ez már több is mint 100 méter és az úton nagyon hirtelen bekövetkezhet bármi, ami a sofőr hathatós közreműködése nélkül tragédiához vezethet. Szívleljük meg a jó tanácsokat! A Generali Biztosító országszerte 14 ponton helyezett ki ilyen és hasonló figyelmeztető táblákat. A statisztikák szerint évente 300 millió szempár pillant ezekre az üzenetekre. Akár a gyorshajtásra, akár a telefonhasználatra, de bármely más, a közúti biztonságunkkal összefüggő üzenet megfontolása és persze betartása életet menthet. Ha utazás közben a plakátok láttán belátja, hogy éppen a figyelmeztetés ellen vét, lassítson, pihenjen, vagy tegye el a telefonját, mindenképpen megéri, hogy az utazás valóban hosszú távú legyen. Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító támogatta.

Harminc elektromos autót mutat be 2030-ig Toyota

2021.12.15.
A világ legnagyobb és egyben legzöldebb autógyártója, az Európában mára most 60 százalékban öntöltő hibrid elektromos autókat értékesítő, és a plug-in hibrid elektromos, az akkumulátoros elektromos valamint a hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtás területén is vezető fejlesztőnek számító Toyota elnöke, Akio Toyoda bejelentése szerint nem kevesebb, mint 30 akkumulátoros elektromos autót mutat be a márka 2030-ig, ezzel teljessé téve a vállalat globális akkumulátoros elektromos autó kínálatát. Ezzel egyidőben a környezettudatosság iránt évtizedek óta elkötelezett, az elektrifikáció élharcosaként ismert autógyártó globális akkumulátoros elektromos autóeladásai ugyanezen időszakig évi 3,5 millióra emelkednek. A Toyota prémium márkája, a mára Európában 99 százalékban a világ legfejlettebb, negyedik generációs öntöltő hibrid elektromos hajtásával ellátott autókat értékesítő Lexus 2030-ra Európában, Észak-Amerikában és Kínában 100 százalékban akkumulátoros elektromos autókat értékesít majd. Akio Toyoda emellett megerősítette a Toyota európai 100 százalékos széndioxid-csökkentési tervét az összes Nyugat-Európában értékesített új autó tekintetében, és bejelentette, hogy a bZ akkumulátoros elektromos család a bZ4X jövő évi piaci bevezetését követően egy kis crossover modellel bővül Európában. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Címkék: 

Készenlétbe állították a jégtörő hajókat

2021.12.15.
Minden évben december 15-étől a vízügy huszonhárom jégtörő hajója a kijelölt állomáshelyén várja, hogy szükség esetén munkába álljon. A készenléti állapot - az időjárás függvényében - legkésőbb március 1-jén zárul - közölték. A vízügy szakembereinek fel kell készülniük a folyókon kialakuló jégzajlásra, ami bár természetes jelenség, meglehetősen kiszámíthatatlan és hatalmas károkat okozhat. A jég miatt sokkal gyorsabban és magasabbra emelkedhet a vízszint, mint a nyári árvizek esetén; a Kárpát-medencei gátszakadások legalább harmadáért a jeges ár okolható - írták. Az éghajlatváltozás miatt ráadásul korábban nem látott, szélsőséges időjárási viszonyok is kialakulhatnak - áll a közleményben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Címkék: 

Európában tarol a Peugeot 2008

2021.12.15.
2021 októberében tovább lassult az európai újautó-piac lendülete, ez derül ki a JATO időszakos elemzéséből. A 790 652 eladott autó 30 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban, és 34 százalékkal marad el a 2019-es értéktől. Az év egészét tekintve továbbra is minimális növekedést (+2,6 százalék) mutat a forgalom 2020-hoz képest, ám ennek mértéke folyamatosan csökken: egy hónappal korábban még +7 százalékon, félévkor pedig +27 százalékon (!) állt a piac. A félvezető-hiány a koronavírus járványnál is súlyosabban érinti az autóipart. Míg a pandémia első fellángolásakor elsősorban a vásárlási kedv hanyatlása, illetve az időszakos gyártásleállások okoztak megtorpanást, most alapvető nyersanyaghiánnyal küzd az iparág, amire egyelőre nem találnak megoldást. Ilyen helyzetben meghatározó, hogy az egyes autógyártók portfóliója mennyire igazodik a piaci kereslethez. Amennyiben a gyártáskapacitás általános csökkentése helyett megvalósítható a termelés átcsoportosítása, egyes preferált típusokra való szűkítése, a rugalmas termeléssel áthidalható a kiesés. A Peugeot (a társmárkákkal a Stellantis-csoport) pontosan ennek az alkalmazkodóképességnek köszönhetően tört élre: a konszern 21 százalékos piaci részesedést ért el 2021 októberében, és ezzel jelenleg Európa első számú autógyártója. Annak, hogy az autógyártók a leginkább növekedésben lévő szegmensekre összpontosítanak, két elsődleges nyertese van: a szabadidőjárművek, illetve a hálózatról tölthető, részben vagy teljesen elektromos modellek. Utóbbiak minden eddigi havi rekordot megdöntve az eladások 22,9 százalékát (181 300 darab) tették ki, az előbbiek sikerére pedig jellemző, hogy októberben egy szabadidőjármű: a Peugeot 2008 volt Európa legnépszerűbb típusa. A szubkompakt crossover 2019-hez és 2020-hoz képest egyaránt növelni tudta eladásait: előbb a modellváltásnak, az újdonság varázsának, utóbb viszont már az új generációs típus bevált kvalitásainak köszönhetően. A 18 836 darabos eredmény az október havi európai összforgalom közel 2,4 százalékát jelenti! Szintén dobogós az európai ranglistán a Peugeot 208 (13 888 db – 1,8 százalék piaci részesedés), amely a félvezetőhiánynak betudható, jelentős visszaesés ellenére maradt a legjobbak között. A Peugeot 2008-cal közös műszaki alapokon nyugvó, belső égésű motorral és akkumulátoros elektromos hajtáslánccal egyaránt megvásárolható kisautó egyébként biztosan őrzi helyét. A francia nemzeti piac abszolút legnépszerűbb típusai: a 208 és a 2008 a szeptemberi adatok szerint együtt a franciaországi összeladások 9,5 százalékát tették ki! A hálózatról tölthető, részben vagy teljesen elektromos járművek piacán is teremtek babérok a Peugeot-nak. A 3008 plug-in hibrid változatai (a 225 lóerős rendszerteljesítményű, elsőkerék-hajtású HYbrid, illetve a 300 lóerős, összkerékhajtású HYbrid4 modellek) tavaly ilyenkor mért forgalmukat több mint megháromszorozva (+218 százalék) 3703 példányban találtak gazdára, és ezzel Európa második legnépszerűbb hálózatról tölthető hibridjei voltak. Ennél is több, 4117 darab kelt el a Peugeot e-208 tisztán elektromos városi kisautóból, amely ezzel stabilan őrzi a helyét a tíz legnépszerűbb villanyautó között. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Kamionba rohant a kisteherautó, nem élte túl a sofőr

2021.12.15.
Közlekedési baleset történt az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán a 79-es kilométerszelvénynél Mocsa térségében. December 15-én 9 óra 20 perc körül egy kamionba kisteherautó rohant, aminek sofőrje a balesetben olyan súlyosan sérült, hogy a helyszínen életét vesztette. A helyszínelés és a műszaki mentés folyamatban van, a forgalom csak a belső sávon haladhat. Torlódásra kell számítani, kérjük a járművezetők türelmét. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Top 90 – Ezeket a kocsikat veszik a magyarok

2021.12.15.
A személyautó márkák versenyében toronymagasan vezet a Suzuki (16 483 autó, 26,17 százalékos növekedés 2020-hoz képest), a japán márka piaci részesedése 14,56 százalék, mögötte második jelentősen lemaradva a Toyota (11 111 személyautó, 2,05 százalékos csökkenés), dobogón a Ford (9665 személyautó, 6,52 százalékos csökkenés), negyedik a Kia (8550 autó, 47,9 százalékos ugrás). Ötödik a Skoda (7312 személyautó, 22,06 százalék visszaesés), hatodik a Dacia (6930 személyautó, 27,64 százalék mínusz). Jól megy a magyar autópiacon az Alfa Romeónak (400 autó, plusz 97,04 százalék), a Land Rovernek (303 autó, 103,36 százalék megugrás), erős november után a Teslának (101 autó, 42,25 százalék plusz), a Cuprának (91 autó, 810 százalékos emelkedés), a DS-nek (50 autó, 51,52 százalék plusz), a Ferrarinak (26 autó, 73,33 százalék plusz), a Lamborghininek (7 autó, 133,33 százalék javulás) és az Aston Martinnak (6 autó, 200 százalékos emelkedés). Az előző hónaphoz képest kissé gyengült az Opel (-36,27 százalék, 3536 eladott személyautó), picit erősödött a Renault (-55,39 százalék, 2105 személyautó), kevesen vesznek Smartot (-51,02 százalék, 24 autó), gyengén teljesít a Maserati (-64,71 százalék, 6 autó). A magyar személyautó-piacon immár nem a B kategóriás SUV-ok vannak az élen (21,52 százalék részesedéssel) (bestseller az Év Magyar Autója 2021 díjat elnyerő Suzuki Vitara 7896 autóval), a kompaktok felléptek a dobogó legfényesebb fokára (22,24 százalék a részesedése ennek a szegmensnek). Ezek közül a legkelendőbb az Év Magyar Autója 2020 díjas Suzuki SX4 S-Cross 5767 autóval. A harmadik legnépszerűbb kategória C-SUV-oké 16,12 százalékos részesedéssel (bestseller a Kia Sportage 2249 autóval. A legnépszerűbb egyterű a Dacia Lodgy (1385 autó), a legnépszerűbb felső-középkategóriás kocsi a Volkswagen Passat (1010 autó), a kisautók között a Suzuki Swift vezet (2238 autó), a minik között a Fiat 500 (4501 autó) az első, a nagyautók között vezet a Mercedes-Benz E-osztály/T/AMG (392 autó), az F kategóriás SUV-ok között az Audi Q7/SQ7 (166 autó), a Datahouse sportkocsi kategóriájában a Ford Mustang (154 autó), a luxusautók tart a Mercedes-Benz S-osztály/AMG/Maybach (288 autó) lendülete, a B kategóriás egyterűk között a Toyota Proace City Verso (1043 autó), a D kategóriás szabadidő-autók között pedig az Magyar Év Autója 2022 díjra jelölt Skoda Kodiaq (958 autó), az E kategóriás SUV-ok között az BMW X5/X5 M modell van az élen (573 autó). A legkelendőbb kisteherautó a Ford Transit (1976 jármű), a kishaszonjárművek között az Opel Combo (714 jármű), a legmenőbb pickup a Magyar Év Autója 2021 díjas Ford Ranger (2371 jármű), a legnépszerűbb kisbusz pedig a Ford Tourneo Custom (3033 jármű). Januártól szeptemberig sok különlegesség kapott magyar rendszámot: egy-egy Aston Martin DB11, Aston Martin Speedster, Rolls-Royce Ghost, Rolls-Royce Cullinan, Toyota Mirai, Caterham Seven CSR, Ferrari Portofino, Tesla Model S, Tesla Model X, BMW i8, Ferrari GTC4 Lusso, két Aston Martin DBX, két Lotus Exige, két Lexus RC F, két Aston Martin DBS, két Ferrari 488, három Ferrari 812 GTS, három Ferrari F8 Tributo, három Bentley Flying Spur, három Audi S8, három Ferrari SF90, négy Alpine A110, négy Tesla Model Y, négy Ferrari F8 Spider, négy Jaguar F-Type, négy Ferrari 812 Superfast, öt Bentley Bentayga, öt Ferrari Roma, öt Lexus LS500h, öt Bentley Continental, hat Nissan GT-R, hat Audi RS 7 Sportback, hat BMW X7 M, hét Lamborghini Urus, hét Jaguar I-Pace, nyolc Lexus LC500/LC500h, kilenc Mercedes S Maybach, tíz Audi e-tron GT, 14 Audi RS 6 Avant, 15 Mercedes GLS-AMG Maybach, 15 BMW iX, 16 Audi e-tron, 17 Mercedes-Benz EQS, 18 Audi SQ8/RSQ8, 39 BMW X6 M, 39 Range Rover, 40 Porsche Panamera, 41 BMW M5 (M Performance modellekkel együtt), 43 Mercedes-Benz EQC, 44 Porsche Taycan, 57 Mercedes AMG GT, 59 BMW X5 M, 60 Porsche 911, 70 BMW iX3, 75 Porsche Cayenne, 87 Mercedes-Benz G AMG, 95 Tesla Model 3. A nagyhaszonjárművek között a 16 tonna feletti kategória dominál (92 százalék körüli piaci részesedéssel), szinte csak a nemzetközi fuvarozásban résztvevők vásárolnak új 3,5 tonna fölötti járművet (összesen 4103-et, 36,6 százalékos növekedés). Folytatódott a buszértékesítés növekedése, 898 ilyen járművet – mintegy 50 százalékuk hazai gyártmány - vettek január 1-je és november 30. között Magyarországon (53,5 százalékos növekedés). Top 90 új autó Magyarországon 2021-ben (személyautó és kishaszonjármű, I-XI. hónap) 1. Suzuki Vitara 7896 2. Suzuki SX4 S-Cross 5767 3. Fiat 500 - 4501 4. Dacia Duster 4353 5. Kia Ceed 3635 6. Skoda Octavia 3513 7. Toyota Corolla 3134 8. Ford Tourneo Custom 3033 9. Ford Ranger 2371 10. Kia Sportage 2249 11. Suzuki Swift 2238 12. Jeep Renegade 2203 13. Ford Transit 1976 14. Toyota Yaris/Yaris Hybrid 1870 15. Toyota RAV4 - 1775 16. Hyundai Tucson 1758 17. Ford Puma 1733 18. Fiat Ducato 1648 19. Renault Master 1504 20. Nissan Qashqai 1499 21. Toyota Hilux 1498 22. Dacia Lodgy 1385 23. Toyota C-HR 1329 24. Ford Focus 1328 25. Hyundai i30 - 1112 26. Toyota Proace City Verso 1043 27. Volkswagen Passat 1010 28. Opel Crossland 1004 29. Volkswagen T-Roc 976 30. Ford Transit Custom 970 31. Skoda Kodiaq 958 32. Hyundai Kona 931 33. Dacia Sandero 904 34. Volkswagen T-Cross 878 35. Skoda Scala 859 36. Volkswagen Golf 841 37. Opel Corsa 817 38. Kia Niro 802 39. Peugeot Boxer 800 40. Skoda Superb 773 40. Toyota Aygo 773 42. Ford Kuga 772 43. Ssangyong Korando 754 44. Volvo XC40 – 747 45. Ford Ecosport 720 46. Opel Combo Cargo 714 47. Citroen Jumper 700 48. Dacia Dokker Van 686 49. Volvo XC60 - 678 50. Renault Clio 637 51. Opel Astra K 603 52. Hyundai i20 – 602 53. Seat Leon 601 54. Fiat Doblo Cargo 592 55. Fiat 500L 586 56. Peugeot 3008 – 579 57. BMW X5/X5 M 573 58. Volkswagen Tiguan 551 59. Mercedes-Benz GLE/AMG 545 60. Kia XCeed 531 61. Ford Transit Custom mikrobusz 530 62. Volkswagen Touran 529 63. Peugeot 5008 – 516 64. Mercedes-Benz Sprinter 511 65. BMW 3/M3 – 506 66. Fiat 500X 501 66. Mercedes-Benz GLC/AMG 501 68. Volkswagen Arteon 494 69. Mercedes-Benz A-osztály/AMG 481 70. BMW 3/M3 - 475 70. Ford Mondeo 475 72. Nissan X-Trail 465 73. Suzuki Ignis 465 74. Skoda Karoq 434 75. Ford Transit Connect Van 433 76. Volkswagen Caddy (haszonjármű) 432 77. Mazda CX-30 - 426 78. Honda CR-V 422 79. Renault Megane 402 80. Volkswagen Transporter teherautó 398 80. Citroen C3 - 398 80. Peugeot 2008 – 398 83. Mercedes-Benz E-osztály/T/AMG 392 84. Mercedes-Benz GLC/AMG Coupé 386 85. Toyota Proace City Van 382 86. Skoda Fabia 377 87. Renault Trafic 369 88. Audi Q3/RSQ3 – 364 89. Kia Sorento 362 90. Renault Captur 359 (forrás: Datahouse)  

Meghosszabbított nyitvatartás az ásotthalmi határátkelőnél

2021.12.15.
Szabó Szilvia közölte, az átkelő december 15-től január 15-ig 7 és 22 óra között fogadja az utasokat. A többi határátkelőhely az eddig megszokott rendben tart nyitva Csongrád-Csanád megyében. Így a röszkei és a csanádpalotai autópálya-határátkelőhely 24 órában, a kiszombori és a nagylaki közúti határátkelőhely szintén egész nap, míg a röszkei, a kübekházai és a tiszaszigeti közúti határátkelőhely 7 és 19 óra között működik - tudatta a szóvivő. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Csökkent a román járműgyártás az első tizenegy hónapban

2021.12.15.
A január-november közötti időszakban 379 952 járművet állított elő a Romániában üzemmel rendelkező két gyártó, ebből 233 984 személygépkocsit a francia Renault tulajdonában levő Dacia, 145 968-at az amerikai Ford szerelt össze. Tavaly a vizsgált időszakban 404 699 járművet állítottak elő. A tavalyi első tizenegy hónaphoz képest a Dacia 2,63 százalékkal kevesebb járművet gyártott, míg a Ford termelése 11,22 százalékkal esett vissza. Novemberben mintegy 3 százalékkal kevesebb, 46 773 járművet gyártottak a tavalyi tizenegyedik hónaphoz képest, ebből 25 880-at a Dacia és 20 893-at a Ford. Tavaly 10,67 százalékkal csökkent Romániában a járműgyártás, miután a Dacia és a Ford összesen 438 107 járművet szerelt össze dél-romániai üzemeiben. A koronavírus-járvány miatt bekövetkezett tavalyi visszaesés után az idén ismét nőni kezdett a gyártás, az első nyolc hónapban még 16 százalékos növekedést jegyeztek, ami szeptemberre 3,3 százalékra olvadt, októberben pedig már 6,54 százalékos csökkenést jegyeztek. Ez a visszaesés az ősszel bekövetkezett kényszerleállásokkal magyarázható, amit az elektromos félvezetők globális hiánya okozott. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója