A 39 éves spanyol pilóta a december 15-én, Abu-Dzabiban sorra kerülő teszten vezetheti a Renault-t, a francia istálló csapatfőnöke, Cyril Abiteboul pedig köszönetet mondott a FIA-nak ezért a lehetőségért. "Ezzel a döntéssel a FIA elismerte elkötelezettségünket az ifjú versenyzők iránt, valamint Fernando erőfeszítéseit a fiatal pilóták karrierjének egyengetésében" - jelentette ki Abiteboul. A decemberi teszten lesznek még Alonso mellett más tapasztalt versenyzők is a pályán, így Sebastien Buemi (Red Bull) és Robert Kubica (Alfa Romeo), ők azonban a következő idényben sem állnak majd rajthoz az F1-es futamokon. Nem úgy a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel, valamint az ausztrál Daniel Ricciardo, akik most nem tesztelhetnek, csak a szezont megelőző háromnapos hivatalos gyakorláson vehetnek részt. Ezen a teszten ugyanis a szabályok szerint csak olyan versenyzők vezethetnek, akik kettőnél több nagydíjon nem indultak el. Alonso 2018-ban, a McLaren színeiben versenyzett legutóbb az F1-ben, 2005-ben és 2006-ban világbajnok volt, pályafutása során 311 GP-n indult. Versenyzett már az Indy 500-ason, kétszer volt győztes csapat tagja a Le Mans-i 24 órás versenyen, és indult a Dakar-ralin is. A Renault-t, amellyel jövőre rajthoz áll, eddig egyszer, októberben, egy filmfelvétel alkalmából vezette Barcelonában.

A hegyvidéki Uttarkhand államban emelt 27 méteres "ökohíd" a világon elsőként bambuszból, jutából és fűből készült - írta a helyi lapokra hivatkozva a BBC hírportálja. A Najnitalba, a forgalmas turistaközpontba vezető úton sok állatot gázoltak el. A szakemberek most kúszónövényeket és füvet ültetnek, hogy az állatokat a híd felé tereljék. Az átkelő mindkét oldalára kamerákat helyeztek el, hogy figyelemmel kísérjék az állatok mozgását - közölte Csander Sekhar Josi, az állami erdőgazdaság képviselője a BBC-vel. A híd turistalátványossággá vált, sokan állnak meg fotózni és szelfizni a közelében, az erdészek azonban abban bíznak, hogy hamarosan az állatokat is vonzani kezdi az építmény. "A sűrű erdőből elefántok, leopárdok, őzek és más nagyvadak tévednek erre, a sofőrök messziről észre veszik őket, lelassítanak, de kígyók, gyíkok, varánuszok vagy mókusok miatt alig fékez valaki" - mondta el egy szakember az Indian Expressz napilapnak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja, valamint a Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke nyolcadik alkalommal szervezte meg a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferenciasorozatot. A rendezvényt – gyorsan és rugalmasan reagálva a járványügyi intézkedésekhez – online bonyolították le a napokban a győri szervezők. Az idei év témája az Autonóm járművek – Intelligens közlekedési rendszerek a fenntarthatóságért. Amint azt prof. dr. Lakatos Istvántól, a konferencia elnökétől, az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánhelyettesétől megtudtuk, a konferencia rekordszámú előadást tartalmazott. „Két nap alatt hét szekcióban negyvennégy bemutatót hallgathattak meg az érdeklődők magyar és angol nyelven. A konferencián az autonóm járművek fejlesztései mellett közlekedési rendszerekről és releváns gazdasági témákról szóló előadások alkották a programot” – ismertette a részleteket.  Dr. Szauter Ferenc, a Járműipari Kutatóközpont központvezetője értékelőjében kiemelte, hogy a konferencián elhangzott szakmai előadások nemzetközi szinten is értéket képviselnek. Utalt a projektek folytatására is, hiszen meglátása szerint a szakmai témák olyan eredményeket hoztak, amelyek az ipar képviselői számára szintén hasznosak.  Prof. dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora köszöntőjében fontosnak tartotta elmondani, hogy a győri egyetemen megvalósuló kutatások, illetve a konferencia előadásai túlmutatnak a járműipar szűken vett kérdésein, s a fenntarthatóság felé irányítják a figyelmet, amely ma minden korábbinál fontosabb. „Szerencsésnek tartjuk magunkat, mert a Széchenyi István Egyetem szakmai és infrastrukturális felkészültségével jól illeszkedik ehhez az ügyhöz: meghatározó hagyományaira építő, mégis innovatív és biztos lábakon álló hátteret biztosít a kutatásokhoz, és teret nyit az ipart kiszolgáló szolgáltatásoknak is” – említette. Aktuális kérdések, a jövő kutatási irányai A sok érdekes előadás között Kőrös Péter, a Széchenyi István Egyetem kutatómérnöke az energiatakarékos Shell Eco-marathon járművel kapcsolatos kutatásokról és mérési eredményekről számolt be az érdeklődőknek. „A kapott eredmények alapján elkezdődik az a szimulációs munka, amellyel egy új, ismeretlen versenypályán is energiaminimumot biztosító vezetési ciklust tudunk meghatározni és alkalmazni. Ez azért fontos, mert egy jó jármű is csak akkor lesz igazán hatékony, ha mindig optimális munkapontsorozatban üzemeltetjük – természetesen a jármű és a versenypálya minden adatát ismerve” – utalt az előttük álló feladatokra a szakember.  Krecht Rudolf, a Széchenyi István Egyetem kutatómérnöke a konferencián bemutatta az autonóm funkciók megvalósítására alkalmas tesztjármű számítógépes szimulációját. Az eredményekről szólva elmondta: a szimulált jármű szenzoros és aktuátoros szempontból megfelel a Járműipari Kutatóközpont által is fejlesztett  Nissan Leaf járműnek. Az ismertetett szimuláció révén lehetővé válik bizonyos kültéri tesztek gyorsabb végrehajtása, lehetőség adódik az időjárási és forgalmi viszonyok megválasztására.  „Nagy teljesítményű, alacsony feszültségű motormeghajtó inverter fejlesztése” címmel Szeli Zoltán tartott érdekes beszámolót, amelyben egy próbapadi alkalmazási célnak megfelelő, alacsony feszültségű, 20 kilowatt teljesítményű inverter hardveres fejlesztését mutatta be. „Napjaink legelterjedtebb járműben használatos villamos motor típusai az aszinkron, az állandó mágneses kefe nélküli DC (BLDC) és az állandó mágneses szinkron (PMS) motorok. Ezen típusú motorok meghajtására három fázisú feszültség invertereket használunk. A piacon számos teljesítményszintű, különféle kivitelű és technológiai megoldást használó inverter elérhető. A közös probléma ezekben az eszközökben, hogy a vezérlő szoftver fekete doboznak tekinthető, annak működése nem nyitott a felhasználó számára, az elérhető funkcionalitás korlátozott. A próbapadi alkalmazás esetében indokolt egy szabadon paraméterezhető, az egyedi igények kielégítésére alkalmas vezérlő tervezése” – hangzott el a kutató legfontosabb gondolata. A konferencia sokszínűségét mutatja, hogy dr. Tóth Árpád projektmenedzser a járműipar gazdasági kérdései témakörben tartott előadást, amelyben kifejtette, hogy a fenntarthatósági és a pénzügyi beszámolók harmonizálása és összekapcsolása az autóipari társaságok számára kimondottan érdekes és aktuális.  „Nemzetközi jogalkotói szinten 2019-ben került előtérbe ennek a kérdésnek a kezelése, amelynek rendezésére – tekintettel a probléma összetettségére – csak 2020 második félévében jelentek meg javaslatok. Erre a kérdéskörre vonatkozóan a globálisan meghatározó és az Európai Unióban székhellyel rendelkező autóipari társaságokat fókuszba állítva végeztünk a Járműipari Kutatóközpontban célzott vizsgálatot, amelynek eredményeként a más iparágakban globálisan feltárt harmonizálási problémákat itt is sikerült azonosítani. Ezen felül az autóiparban meghatározó Uniós szén-dioxid-kvótaszabályozáshoz kapcsolódó, meghatározó pénzügyi kötelezettségeket is találtunk, amelyek mind a pénzügyi, mind a fenntarthatósági beszámolóban történő bemutatása előrelépést jelenthet a probléma megoldásában” – fogalmazott dr. Tóth Árpád.  Széchenyi István Egyetem/ Czeiner-Szücs Anita, Fotók: Májer Csaba József További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!