A Toyota elektromos SUV-jai egyre jobban fogynak az Egyesült Államokban. Jelenleg három ilyen modellt forgalmaz a japán gyártó az országban: a modellfrissített bZ-t (ami szinte teljesen megegyezik az Európában forgalmazott bZ4X-szel, a vadonatúj C-HR-t (Európában: CH-R+) és a vadonatúj bZ Woodlandet (Európában: bZ4X Touring). Ezeken kívül a Lexus is kínál két villanyautót az amerikaiaknak, a frissített RZ-t és a vadonatúj ES Electric-et (a felső-középkategóriás szedán új nemzedéke továbbra is kapható öntöltő hibridként is). Miután 2025 végén bemutatta az új és továbbfejlesztett 2026-os bZ-t a Toyota, a középkategóriás elektromos SUV gyorsan elkezdte vonzani a vásárlókat, mert azok felismerték, hogy a régi verzió áráért sokkal jobb technikát és használati értéket kapnak. A 2026-os modellévű bZ ugyanis 25 százalékkal nagyobb hatótávolságot kínál, mint a frissítés előtti verzió. Már akár 505 kilométert is megtehet egy töltéssel az amerikai EPA szabvány szerint (az Európában használatos WLTP szerint 511 km-t). Emellett új akkumulátorelőkondicionáló-rendszerrel és NACS töltőcsatlakozóval is rendelkezik, amely lehetővé teszi a tulajdonosok számára, hogy adapter nélkül használják a Tesla Superchargereket, melyekből 3080 állomáson jelenleg 37400 töltőoszlop működik az Egyesült Államokban. Nem csak a hatótáv, a maximális teljesítmény is jelentősen nőtt. Korábban az elsőkerék-meghajtású alapváltozat 204, az összkerék-meghajtású 218 lóerőt adott le, 2025 végétől viszont már a fronthajtású is 224 lóerős, a kétmotoros, összkerekes pedig több mint 50 százalékkal erősebb: 347 lóerős rendszerteljesítményével már felülmúlja az európai piacon kínált GR Supra hathengeres turbómotorját is. A dupla motoros hajtásrendszer maximális nyomatéka is 336-ról 439 Nm-re nőtt, aminek köszönhetően a legerősebb bZ gyorsulási ideje 6,9-ről 5,1 másodpercre javult, és a korábbi 750 helyett már 1500 kg tömegű utánfutót is vontathat. Az Egyesült Államokban jelenleg mindössze 34 900 dollárért (átszámítva 10,95 millió forint) meg lehet vásárolni a bZ alapváltozatát, a fronthajtású XLE kivitelt, amely az egyik legolcsóbb akkumulátoros elektromos jármű a helyi autópiacon, az árversenyben csak a jóval kisebb, nem SUV kategóriás Chevrolet Bolt és Nissan Leaf előzi meg, valamint a Subaru Uncharted crossover, amely valójában szintén egy Toyota (a C-HR átemblémázott változata). Miután 2026 első negyedévében a bZ az Egyesült Államokban a harmadik legkelendőbb villanyautóvá vált, a Toyota elektromos SUV-ja a második negyedévben is igen népszerű maradt. A japán autógyártó jelentése szerint a bZ eladásai elérték a 17 553 darabot 2026 első felében, ami 90 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A 2026-os modellévű bZ eladásai már több népszerű öntöltő hibrid szabadidő-autóét is felülmúlják a Toyota kínálatában, köztük a Land Cruiserét (16 412) és a Sequoiáét (13 939) is. A bZ a saját szegmensében is felülmúlja eladásaival a legtöbb versenytársát, például a General Motors legnépszerűbb villanyautóját, a Chevy Equinoxot, amelynek eladásai 41 százalékkal (16 249 darabra) estek vissza 2026 első felében, nem kis részben a Toyota SUV-jának sikeres modellfrissítése miatt. A Toyota villanyautója az első félévben még a Hyundai Ioniq 5-öt is megelőzte, így a Tesla Model Y mögött a második legnépszerűbb elektromos SUV volt az Egyesült Államokban. Bár a koreai modell a második félévben visszaelőzte a japánt, a bZ hat hónap után még így is dobogós a saját szegmensben. A Toyota többi elektromos SUV-jának is erősen indult az értékesítése idén a korábban benzinpártinak tartott USA-ban: a C-HR-ből összesen 3748 darab, a később érkezett bZ Woodlandből pedig 554 darab fogyott június végéig a világ második legnagyobb autópiacán. A Lexus is nagyobb keresletet tapasztal a bZ testvérmodelljének számító, ezért szintén jelentős frissítésen átesett, a korábbinál nagyobb hatótávú 2026-os RZ bevezetését követően. 7814 darabot adott el ebből modellből 2026 első felében, ami több mint amennyit a helyi prémiummárka, a Cadillac értékesített bármelyik elektromos SUV-jából (Lyriq: 7578 darab, Optiq: 7083 darab). A japán autógyártó további eladásai sikerekre számíthat hamarosan, mivel még idén piacra dobja első három üléssoros elektromos SUV-jait, a nemrég bemutatott, 2027-es modellévű Highlandert és Lexus TZ-t. 2026-ban a Toyota elektromos szabadidő-autói iránt nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon jelentősen nőtt a kereslet. Bár a teljes globális autópiac villanyautó-eladásai májusban 7,2 százalékkal csökkentek, elektromos Toyotákból 155 074 darab fogyott a világon, ami 138 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Fontos megjegyezni, hogy bár most az új és korszerűsített elektromos SUV-ok a növekedés motorjai a Toyotánál, a japán gyártó továbbra is elkötelezett amellett, hogy minden hajtáslánc-típust kínáljon, beleértve az akkumulátoros elektromos (EV), az öntöltő hibrid (HEV), a plug-in hibrid (PHEV), a lágy hibrid (MHEV) és a hibridmentes belső égésű motoros (ICE) modelleket, modellváltozatokat.   Fotó: Toyota  

Magyar fejlesztésű járműadat-technológiát integrál termékeibe a világ egyik vezető videótelematikai vállalata, a Streamax. Az együttműködés eredményeként a kínai vállalat fokozatosan integrálja az Inventure Automotive járműadat-konverziós technológiáját saját videótelematikai eszközeibe. A megállapodás nemcsak jelentős nemzetközi üzleti siker, hanem jól mutatja azt is, hogyan válhat egy magyar hardverfejlesztő vállalat globális szinten is versenyképes szoftver- és szellemitulajdon-exportőrré. A fotó csak illusztráció. Forrás: https://www.inventure-automotive.com/en/products/can-reader A Streamax a videótelematikai és AI-alapú flottabiztonsági megoldások egyik meghatározó globális szereplője. A vállalat több mint 100 országban van jelen, technológiája több mint 5 millió haszongépjárműben működik, és világszerte több mint 1200 partnerrel dolgozik együtt. A járművek nem ugyanazt a nyelvet beszélik A modern járművek fedélzeti elektronikai rendszerei működésük során folyamatosan adatokat cserélnek. Bár a legtöbb jármű ugyanazt a CAN-busz kommunikációs infrastruktúrát használja, az egyes gyártók eltérő módon kódolják és továbbítják az adatokat. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz az információ - például a sebesség, az üzemanyagszint, a pillanatnyi fogyasztás, a megtett út vagy a sebességváltó állapota - gyártónként, sőt gyakran modellenként is eltérő formában jelenik meg. Az Inventure Automotive által fejlesztett járműadat-konverziós technológia ezt a problémát oldja meg. A rendszer egyfajta digitális fordítóként működik, amely a különböző járműgyártók eltérő kommunikációs „nyelveit” egységes, feldolgozható formátumra alakítja. Ennek köszönhetően a telematikai és videótelematikai szolgáltatók gyorsabban, egyszerűbben és járművek szélesebb körében tudják elérni sztenderdizált formában azokat az adatokat, amelyekre szolgáltatásaik épülnek. A vállalat adatbázisa már jelenleg is több mint 3000 járműtípus támogatását biztosítja, és ez a kör évente több száz új modellel bővül. Az Inventure különösen erős lefedettséggel rendelkezik a latin-amerikai régióban is, ami fontos versenyelőnyt jelent a cégnek a nemzetközi piacon. A járművekből származó paraméterek ma már számos üzleti és közlekedési szolgáltatás alapját képezik: segítségükkel optimalizálható a flották működése, csökkenthető az üzemanyag-fogyasztás, javítható a közlekedésbiztonság, támogatható a prediktív karbantartás, valamint pontosabb biztosítási, logisztikai és fenntarthatósági döntések hozhatók. Magyar hardvergyártóból globális szoftverexportőr Az együttműködés jól illeszkedik az Inventure Automotive stratégiájába. A vállalat az elmúlt években innovatív járműelektronikai hardvermegoldásaival vált ismertté a nemzetközi telematikai piacon, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt helyez a saját fejlesztésű szellemi tulajdon és licencelhető szoftvertechnológiák fejlesztésére. A hardverpiac alapvetően volumenalapú versenyt jelent, miközben a szoftveres és adatfeldolgozási megoldások jóval magasabb hozzáadott értéket képviselnek. Az Inventure mérnöki és járműinformatikai tapasztalata lehetővé tette, hogy a vállalat az értéklánc magasabb szintjére lépjen, és a fizikai eszközök mellett egyre nagyobb arányban licencelhető technológiákból teremtsen üzleti értéket. „Az elmúlt években tudatosan építettük fel azt a magas szintű jármű-lefedettségét, amely ma már Európa, Amerika és Ázsia vezető telematikai szereplőinek igényeit is képes kiszolgálni. A Streamax együttműködés számunkra nem csupán egy üzleti siker, hanem erős referencia is a további építkezéshez a videotelematikai cégek irányába. Stratégiánk része, hogy a partnerekkel történő integrációk során hardveres kompetenciánkra építve egyre nagyobb arányban licencelhető szoftvertechnológiákból teremtsünk értéket ügyfeleink számára” – hívta fel a figyelmet Nagy Zsolt, az Inventure Automotive vezérigazgatója. A globális piac mérete a következő évtizedben elérheti a 200 milliárd dollárt A járműipar digitalizációjával párhuzamosan az adatok a mobilitási ökoszisztéma egyik legfontosabb erőforrásává váltak. A modern járművek ma már nem csupán közlekedési eszközök, hanem folyamatosan adatokat termelő digitális platformok. Egy korszerű jármű működése során óránként akár több száz megbájtnyi adatot is generálhat, amelyek egyre több szolgáltatás - a flottamenedzsmenttől a biztonsági rendszereken át a prediktív karbantartásig - alapját jelentik. Az Inventure szoftveres ambícióit a gyorsan bővülő nemzetközi piac is támogatja. A Fortune Business Insights előrejelzése szerint a globális járműtelematikai piac értéke a 2025-ös 93,64 milliárd dollárról 2034-re 198,76 milliárd dollárra nőhet, ami 8,7 százalékos éves átlagos növekedési ütemnek felel meg. A piac növekedését elsősorban a flottamenedzsment, a videótelematika, a mesterséges intelligenciára épülő biztonsági rendszerek és a prediktív karbantartási megoldások terjedése hajtja. Ezeknek a szolgáltatásoknak az alapját minden esetben a megbízható járműadatok jelentik, amelyek eléréséhez és értelmezéséhez egyre nagyobb szükség van olyan technológiákra, mint amilyeneket az Inventure fejleszt. A magyar vállalat korábban már több jelentős nemzetközi telematikai szereplő számára is licencelt hasonló technológiát. Az ügyfelek között megtalálhatók holland, litván és amerikai cégek is. „A járműadatokhoz való gyártófüggetlen adathozzáférés a következő évek egyik kulcsfontosságú technológiai területe lesz a mobilitásban. Célunk, hogy az Inventure ebben a niche szegmensben meghatározó globális szereplővé váljon, és Magyarországról fejlesztett technológiákkal szolgálja ki a világ vezető telematikai vállalatait” – tette hozzá Nagy Zsolt.

Fotó: Mercedes A DAX-on (német tőzsdeindex) jegyzett vállalat egy eredetileg júliusban esedékes különleges kifizetést halaszt a jövő évre. Ez a németországi alkalmazottaknak küldött levélből derült ki. A különleges kifizetés az éves "átalakítási komponens", amely a rendszeres havi fizetés 18,4 százalékát teszi ki. A vállalat indoklása: a németországi strukturális költségek – különösen a munkaerőköltségek – nem versenyképesek nemzetközi szinten. A munkaerőnek küldött levelében az igazgatótanács azt írta, hogy „nagy sürgősséggel folytatnia kell a költségek csökkentését” ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak a termékárak tekintetében. „Minden erőfeszítésünk ellenére drámai a helyzet ma Németországban” – áll a levélben. Minden új termék és minden feladat, amelyet németországi telephelyekre helyeznek át, drágítja a Mercedest.  

Az új architektúra egyszerre szolgálja a költségek csökkentését, a tömeg mérséklését, a helykínálat növelését és az elektromos modellek hatékonyságának javítását, miközben olyan technológiai fejlesztések kapcsolódnak hozzá, mint az STLA Brain szoftveres rendszer, az új generációs Smart Cockpit vagy a Hypersquare steer-by-wire kormányzás. Az első Peugeot, amely már ezt az új műszaki alapot használja, a következő generációs 208 lesz. Az STLA One padlólemez jelentősége felbecsülhetetlen. Erre a műszaki bázisra ugyanis több mint harminc új modell épül, és 2035-re akár évi kétmilliós gyártási darabszámot is kiszolgálhat. Az új architektúra a B-, C- és D-szegmenst egyaránt lefedi, vagyis a kisautóktól a nagyobb családi modellekig széles körben alkalmazható. A rendszer legfontosabb előnye a modularitás. Az STLA One többféle hajtásláncot képes kezelni. Ned Curic, a Stellantis technológiai és műszaki igazgatója szerint az új platform úgy támogatja a különböző hajtási konfigurációkat, hogy közben nem örökli az univerzális rendszerek hátrányait. A korábbi multienergiás architektúrák ugyanis gyakran túl nehezek vagy bonyolultak voltak, ám az STLA One esetében a cél éppen ennek az ellenkezője: kisebb tömeg, egyszerűbb gyártás és alacsonyabb költségszint. A Stellantis számításai szerint az új padlólemez 20 százalékos költségcsökkenést hoz a gyártásban, hiszen az egységes műszaki alap csökkenti a termelési komplexitást, illetve a korábbinál nagyobb szerepet kap az alkatrészek újrahasznosítása és újrafelhasználása. Az STLA One esetében bizonyos komponensek akár 70 százalékos arányban újrahasznosított vagy újrafeldolgozott anyagokból készülnek. A platform egyik kulcseleme az úgynevezett „cell-to-body” integráció: az akkumulátorcsomag nem külön egységként kerül az autó padlója alá, hanem a karosszéria szerkezeti része. Az előnyök több szinten jelentkeznek: csökken a tömeg, javul a karosszéria merevsége, egyszerűbbé válik a gyártás és nő a belső tér mérete. A kisebb tömeg különösen fontos az elektromos autók esetében. A könnyebb jármű fogyasztása kisebb, hatótávja nő, ráadásul futóművét és fékrendszerét kisebb terhelés éri. A Peugeot célja ezért az, hogy újgenerációs modelljei könnyebbek és hatékonyabbak legyenek. Alain Favey, a Peugeot vezérigazgatója szerint ez a szemlélet már a következő 208 fejlesztésében is központi szerepet kapott – a Polygon koncepció játékos formában már beharangozta az új 208-ast, a majdnem szériaérett prototípus pedig idén októberben, a Párizsi Autószalonon áll majd porondra, s a Peugeot 2030-ig nem kevesebb, mint hat további új modellt mutat be. Valódi paradigmaváltás az STLA Brain nevű szoftveres architektúra is. A jelenlegi járművekben rengeteg különálló vezérlőegység dolgozik egymástól elszigetelten: külön rendszer irányítja a hajtásláncot, a futóművet, az infotainmentet vagy a vezetéstámogató funkciókat. Az STLA Brain ezzel szemben egyetlen központi, nagy teljesítményű számítógépes rendszer, amely összekapcsolja a funkciókat. A Peugeot szerint az új rendszer hatszoros feldolgozási teljesítményt és ezerszer nagyobb adatátviteli sávszélességet kínál. Ez nem csupán gyorsabb reakciókat jelent, hanem azt is, hogy a Peugeot újgenerációs modelljei sokkal intelligensebben képesek alkalmazkodni a környezetükhöz és a forgalmi helyzetekhez. Az STLA Brain támogatja a vezeték nélküli, over-the-air frissítéseket is, vagyis az autók folyamatosan új funkciókat, fejlesztéseket kaphatnak időrabló szervizlátogatás nélkül. Ugyanerre az elvre épül majd a Peugeot újgenerációs Smart Cockpit rendszere. A francia márka vezetői szerint a látványos i-Cockpit már eddig is a Peugeot-modellek egyik legkarakteresebb és legvonzóbb sajátossága volt, a következő generáció azonban magasabb szintre lép. Az STLA Smart Cockpit egyetlen egységes digitális platformba integrálja a korábban külön működő fedélzeti rendszereket, és remekül konfigurálható, így a Peugeot saját karaktert és felhasználói élményt adhat autóinak. A Peugeot különösen nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az új interface ne pusztán modern legyen, hanem érzelmi kötődést is kialakítson a vezető és autója között, mert a márka jövőjének kulcsa továbbra is a vezetési élmény. Ennek egyik leglátványosabb eleme a Hypersquare steer-by-wire kormány. A technológia lényege, hogy megszűnik a hagyományos mechanikus kapcsolat a kormány és az első kerekek között, a kormányzási parancsok digitális jelekké alakulnak. Ez elsőre radikálisnak hangzik, de számos előnnyel jár. Alacsony sebességnél rendkívül könnyű manőverezhetőséget biztosít, nagy tempónál pedig stabilabb, pontosabb irányíthatóságot kínál. Mivel nincs hagyományos kormányoszlop, a belső tér kialakításakor a tervezők szabadabb kezet kapnak, ráadásul a Peugeot futurisztikus, egy videojáték kontrollerére emlékeztető Hypersquare kormánya teljesen új vezetési élményt ígér. Ezek a fejlesztések a következő Peugeot 208-ban találkoznak először. Az új modell megőrzi a városban ideális kompakt külsőt, miközben az STLA One architektúra révén jóval tágasabb utasteret kínál az előretolt szélvédő, a hosszabb tengelytáv és az új belső elrendezés okán. A cél olyan kisautót alkotni, amely városi környezetben is könnyen használható, de belső tere a nagyobb kategóriákat idézi. A formatervezés terén szintén új korszak kezdődik a Peugeot-nál. A márka a legendás 205 arányait és egyes részleteit idézi meg modern, letisztult felületekkel és markáns geometrikus megoldásokkal. A háromcsíkos fénygrafika a jövő Peugeot-inak fontos stíluseleme lesz, hiszen a márka célja, hogy a múlt ikonikus elemeit felhasználva alkossa meg a jövő Peugeot-it. A Peugeot tehát nem egyszerű modellfrissítésre készül, hanem teljes technológiai forradalomra. Az STLA One, az STLA Brain, az új Smart Cockpit és a Hypersquare együttese olyan alapot teremt, amely hosszú évekre meghatározza a márka karakterét, és közben a technológiai innováció európai referenciapontjává teszi a Peugeot-t. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!