Harminc évvel ezelőtt, 1990-ben mutatta be a Mercedes-Benz a 190 E 2.5-16 Evolution II-jét. Az autó megjelenése és persze 235 lőerős motorja hamar megváltoztatta a közvélemény véleményét a „Baby Benz” -ről. A sportautó, amelyet rajongói általában egyszerűen „EVO II” -nek neveznek, újonnan 115 259,70 német márkába került, kétszer annyiba mint egy „sima” 109 lóerős, 190 E 1.8-as.  

Az első Transporter„Type 2” néven 70 évvel ezelőtt,március 8-án gördült le a gyártósorról a Volkswagen wolfsburgi üzemében. A Bogár (Type 1) után ez volt a Volkswagen név alatt legtöbbet értékesített gépkocsi. A mai napig több mint 13 millió darab követte a modellsorozat első legyártott Transporterét. Ennek a kultikussá vált klasszikus autónak a története hat jármű-generációra terjed ki. Már a koncepció megjelenése is legendás, mert a Bogár mellett Európában a gazdaság fejlődése során egy nagyobb járműre is szükség volt. A Volkswagen egy kompakt haszongépjárművet gyártott, maximális helykihasználással: a boxer motort hátulra építették, a vezető messze elöl ült, és nagy volt a tér a kettő között. Ezek a T1 - a kisteherautó első nemzedékének jellemzői, amelyet a Volkswagen mérnökei fejlesztettek ki. 1949. november 11-én a Volkswagen felfedte a médiának egy kézi összeszerelésű szállító jármű, egy furgon jellegű autó prototípusát. Ami akkor még mindig hiányzott, az a név volt. A Volkswagen már 1949-ben lépéseket tett, többek között a „Bully” név védjegyként való szabadalmi bejegyzésére. Ám ezt egy kisebb balszerencse kísérte: egy másik cég bebiztosította magának a jogokat e név használatára. Mindettől függetlenül a VW előkészületeket tett a név nyilvános felhasználására: a Volkswagenen belül Bully-ként használt nevet gyorsan Bulli-ra változtatták. Megszületett tehát a furgon nem hivatalos neve. Ám több mint fél évszázadba telt, mire a Volkswagen Haszonjárművek márka 2007-ben véglegesen megkapta a védjegyhez fűződő szabadalmi jogokat. Ezután a sorozat minden modellje megszerezhette a hivatalos nevet, amelyet rajongói már évek óta használnak. Az első Bulli motorja és a sebességváltója a Bogárból származott; a karosszéria, beleértve a megerősített alaplemezt, viszont már új fejlesztés volt. A maximális hasznos teher elérte a 750 kg-ot, ami már méltó volt a „gazdasági csoda” megjelölésre. Az autóba az oldalsó ajtókon, vagy később az utas oldalon lévő opcionális tolóajtón keresztül lehet bejutni. A T1-et furgonként, ablakokkal rendelkező utasszállító járműként és nyolcüléses minibuszként indították útra. A még ennél is legendásabb Bulli 1951-ben jött: ez volt a „Micro Bus De Luxe” - amelyet nem hivatalosan „Samba busznak” hívtak - ez már körbefutó ablakokkal, egyedi tetőablakokkal és összecsukható napfénytetővel jelent meg a piacon. Egy évvel később megjelent a pick-up változat, az '50-es évek kisteherautója. Ebből a sorozatból gyorsan felbukkantak a különböző karosszériaváltozatok is. A Westfalia a kemping változattal járult ehhez hozzá: egy olyan modullal, amelynek köszönhetően ez a gépkocsi lett az első kompakt lakóautó. 1956-ban a termelést áthelyezték a hannoveri új üzembe, hogy jobban ki tudják elégíteni a jármű iránt folyamatosan növekvő igényeket, illetve 1957-től kezdődően már Brazíliában is gyártották. Utódja 1967-ben történt piaci megjelenéséig megközelítőleg 1,9 millióan vásárolták meg az osztott szélvédővel és jól megkülönböztető orrával rendelkező Transportert, és ezzel a gépkocsi világméretű sikerré vált.

A közlemény kiemeli: a klímacélok elérésében és a karbonsemlegesség megvalósításában meghatározó szerepet tölt be a közlekedés zöldítése, hiszen a szektor az üvegházhatású gázkibocsátás ötödéért felel Magyarországon. A helyi közösségi közlekedésben mintegy 2900 autóbusz vesz részt, ezek nagy része elöregedett és korszerűtlen. A Klíma- és természetvédelmi akcióterv részeként a buszállomány alacsony kibocsátású járművek beszerzésén keresztül újul meg a 25 ezernél nagyobb lélekszámú településeken. A program kormányzati támogatásának köszönhetően 2020 és 2029 között összesen 36 milliárd forint áll rendelkezésre elsősorban elektromos meghajtású buszok beszerzésére. A Zöld Busz Program első lépéseként egy mintaprojekt indult, amelynek célja elektromos buszok kihelyezése a vidéki nagyvárosokban, tapasztalatgyűjtés a járműbeszerzés és -használat, az infrastruktúra-kiépítés terén. A program projektirányító bizottságának elnöke Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, felkért tagjai Garamvölgyi Balázs, a Magyar Fejlesztési Bank főigazgatója, Kóbor György, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lepsényi István, a Valor Hungariae Zrt. vezérigazgatója, Varga István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékán-helyettese és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója. A városi buszflották megújítása a klíma- és természetvédelmi célok elérése mellett a szolgáltatási színvonal növelésével és a légszennyezés nagyarányú mérséklésével a helyi életminőség javításához is hozzájárul - olvasható az ITM közleményében.

Kiemelte, az uniós források felhasználását összefogó Széchenyi 2020 programban eddig 651 közlekedési projekt nyert támogatást összesen több mint 2000 milliárd forint értékben. Mosóczi László kiemelte, Budapesten az uniós forrásból finanszírozott, 353 milliárd forint értékű közlekedésfejlesztési projektből a legnagyobb költségvetésű fővárosi közlekedésfejlesztési beruházás az M3 metróvonal rekonstrukciója, 172 milliárd forint támogatással. Az integrált közlekedésfejlesztési programból (IKOP) eddig 67 kilométer gyorsforgalmi út épült, és további 19 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt újítottak fel, 2023-ig pedig előreláthatóan összesen mintegy 200 kilométer gyorsforgalmi út épül, 31 kilométer gyorsforgalmi útszakasz újul meg ebből a keretből. A legnagyobb támogatást elnyert közúti projektek között említette az államtitkár az M30 autópálya Miskolc-Tornyosnémeti szakaszát mintegy 200 milliárd forinttal, az M4 Berettyóújfalu-Nagykereki közötti részt mintegy 100 milliárd forint támogatással. Mindkét útszakasz a Közép-Európa belső gyorsforgalmi kapcsolatot észak-déli irányban megteremtő Via Carpatia nemzetközi folyosó része - tette hozzá. A legnagyobb támogatást elnyert vasúti projekt a metróberuházáson túl a Püspökladány-Debrecen vasútvonal 2022 végéig tartó korszerűsítése 118 milliárd forint támogatásból, továbbá mintegy 100 milliárd forintba kerül az első 19 nagy kapacitású elővárosi motorvonat beszerzése, a 600 férőhelyes emeletes járművek első darabja a hétvégén áll forgalomba a ceglédi vonalon. A kormány a hazai költségvetésből előlegezi meg a további 21 emeletes motorvonat megvásárlásának fedezetét abban a reményben, hogy a projekt a következő uniós ciklus forrásaiból finanszírozható lesz - közölte Mosóczi László. A 2024-ig tervezett közútfejlesztési projekteket keretbe foglaló Útprogram teljes költségvetése 3200 milliárd forint, a magyar gazdaság megerősödésének köszönhetően a forrásmennyiség nagyobbik hányadát, 1800 milliárd forintot a hazai költségvetés adja – mondta. Teljes egészében hazai forrásból készült el tavaly az M44 leghosszabb, Tiszakürt és Kondoros közötti szakasza, a 61 kilométeres fejlesztés összértéke meghaladta a nettó 145 milliárd forintot.