Szerző: Heimer György Amikor Akio Toyoda, a Toyota első embere nemrég az Egyesült Államokban járt, a nagy amerikai médiumok is nekiszegezték azt a mostanában iparág szerte firtatott kérdést: miért hezitálnak, miért nem vágnak bele gyorsabban a tisztán elektromos autók (bev – battery electric car) új modelljeinek kibocsátásába, elvégre az elmúlt évtizedekben a Toyota úttörő szerepet játszott a környezetbarátnak mondott benzines-elektromos hibridhajtás elterjesztésében. Toyoda azt fejtegette, hogy cége globális vállalatként minden szegmensben, hajtásláncban a piacvezetők közé tartozik. Évente 10 millió négykerekűt ad el, és a kritikusok ugyan megkérdőjelezik, miért „csak” a termelés 35 százaléka 3,5 millió bev-modell szerepel a 2030-ra megcélzott értékesítési tervben, de ő kitart stratégiája mellett. Mint érvelt, „erősségünk abban rejlik, hogy világszerte teljes termékpalettát kínálunk. Ha körülnézünk a világban, azt láthatjuk, hogy az infrastruktúra hiányosságai miatt több mint egymilliárdan nem jutnak megfelelő áramellátáshoz. Több mint 200 országban vagyunk jelen, s mindenkinek elérhetővé akarjuk tenni a mobilitás szabadságát. A Toyota jelenét, jövőjét a piac és az ügyfelek határozzák meg, s amíg ezt nem tévesztjük szem elől, véleményem szerint az élen maradhatunk” – hangsúlyozta Toyoda elnök, akit nem mellesleg éppen olyan vizionáriusként emlegetnek, mint Elon Muskot, a Tesla vezetőjét. Jóllehet a japán céggigász 2050-re ígéri a teljes karbonsemlegesség elérését, azt nem vésték kőtáblába, hogyan kívánják mindezt megvalósítani. Erre utal az is, hogy tavaly nem csatlakoztak ahhoz a hat nagy autógyártó, köztük a GM, és a Ford vállalásához, hogy 2040 után végleg búcsút intenének a fosszilis üzemanyagú négykerekűek gyártásnak. Ám a helyzet összetettségét jelzi, hogy a Toyota agytrösztjén belül lázas (újra)tervezés folyhat. Legalábbis nemrég ilyen értesüléseket szivárogtatott a Reuters hírügynökség. Bizalmas információkon alapuló anyaga szerint egy cégen belüli munkacsoport azt a megbízást kapta, hogy a legkésőbb a jövő év elejéig tegyen javaslatot a meglévő e-autó (ev) platform módosítására, vagy akár egy új alváz-architektúra kidolgozására. A Toyota addig is felfüggeszti a még tavaly decemberben bejelentett 30 ev-programját, amit ha elfogadnak – így a Reuters – drámai eltolódásokat hozna, újraírná a tavaly elindított 38 milliárd dollár értékű e-autó kibocsátási terveket. A felülvizsgálatok részeként azt is megfontolnák, hogy a 2019-ben, e-TNGA néven kidolgozott technológia – vagyis a Toyota féle moduláris padlólemez – helyébe egy másik lépjen. Az első ilyen elektromos típus a már nálunk is kapható bZ4X crossover, amelynek gyártását a visszahívások miatt az idén nyáron még egy darabig kénytelenek voltak felfüggeszteni. Az e-TNGA megoldás révén az elektromos modelleket ugyanazon az összeszerelő szalagon lehet gyártani, mint a benzines, vagy a hibrid hajtású járműveket. Mindezt azért, mert a Toyotának – ahogy a cégelnök is mondta – évi mintegy 3,5 millió e-autót kell eladnia a versenyképesség megőrzéséhez. E mennyiség a cég globális termelésének hozzávetőleg egyharmada. A helyzet azonban úgy áll, hogy az elektromos autók forgalma sokkal gyorsabban növekszik. Az előrejelzések szerint 2030-ban az előállított járművek több mint fele már villanyos lesz, és addigra az iparág beruházásai elérik az 1,2 billió (!) dollárt. A vártnál viharosabb bővülés és az a tempó, ahogy a versenytársak, mindenekelőtt a Tesla villámgyorsan bevezeti, alkalmazza a csúcstechnikájú innovációkat, a Toyotát is nagyobb erőfeszítésre kényszeríti – tűnik ki a japán óriáscég versenyképességért felelős volt főnökének, Shigeki Terashinak szavaiból, aki most a belső munkacsoport ev-ügyeinek felülvizsgálatáért felelős. A szakember azt is elmondta, hogy ha netán az e-TNGA helyett egy teljesen új ev-platform kidolgozása mellett döntenek, legalább öt évbe telik, amíg abból új modellek születnek. Nincs sok vesztegetni való idő – jegyezte meg a Terashi. A termelési költségek leszorítása érdekében olyan innovációk bevezetésére van szükség, mint amilyen például Tesla Giga Press nevű karosszéria présgépe. Az újfajta sajtoló berendezéssel egy sor összeszerelő robot munkáját lehet kiváltani. Így aztán nem véletlen, hogy a világ legnagyobb autógyárán belül is egyfajta iparági mérceként emlegetik Musk cégét. A helyzetet az is cifrázza, hogy a Toyota egy évtizede még részesesedést szerzett a Teslában és kooperációban próbálták gyártásba venni a RAV4 elektromos változatát. Később a toyotások úgy ítélték meg, nincs mit tanulni a Teslától, így 2014-ben abbahagyták az e-RAV4 gyártását, 2017-ben pedig túladtak Tesla részvényeiken is.  Kenshiki parádé Jövőre újabb látványos modellekkel lép színre a Toyota – villantották fel a cég nemrég Brüsszelben megrendezett idei Kenshiki (ismertető) fórumán, amelyen az európai média népes közönsége a vállalati vezetők előadásaival betekintést nyerhettek a japán óriásvállalat fejlesztési terveibe, mindenekelőtt abba, miképpen alakul át mobilitási szolgáltatóvá a Toyota-Lexus. A Kenshiki dzsemborin ismét elhangzott, hogy a vén kontinensen, az új autók esetében a Toyota 2040-re célozta meg a széndioxid-kibocsátás megszüntetését. Ennek egyik megvalósítási példája, hogy az angliai Deeside motorgyárban 10 focipályának megfelelő területen telepítenek napelemeket, közben pedig a gyártási melléktermékek, hulladékok 90 százalékát újrahasznosítják. Mindemellett azt is megismételték, hogy a karbonsemlegességi erőfeszítések mellett jelenleg a többféle hajtásláncra (a hagyományos belső égésűek, az öntöltő és külső forrású, plug in hibridek, tisztán elektromos akkusok, üzemanyagcellások) épülő stratégiát tartják üdvözítőnek. Nagy hangsúlyt helyeznek az úgynevezett szoftver definiált autók fejlesztési programjaira is. Így az új szoftverplatformok lehetővé teszik, hogy a Toyota tulajok is személyre szabhatják autóikat és a (szoftver)kódokat több száz különféle modellben újrafelhasználhatják. Persze a legnagyobb érdeklődés a közeljövőben bemutatkozó új modelleket kísérte. A brüsszeli parádén is látható volt az új Prius, amely itthon, feltehetően jövő évben kizárólag plug in változatban kerül majd forgalomba és a hibrid kocsi mintegy 70 kilométeres elektromos hatótávot ígér. Bemutatták a Corolla C-HR jövőre érkező újabb kiadását, plug in hibrid változatban az akkumulátora is itt készül majd Európában. Nem kevés izgalmat váltott ki, hogy a bZ4X után lerántották a leplet az ugyancsak tisztán elektromos bZ Compact SUV modellről (bár a hajtáslánc részleteiről nem árultak el részleteket). Annyi azonban bizonyos, hogy ez a négykerekű is a holnap járműveit idézi. Többi között a „drive by wire” technikájú lesz, ami azt jelenti, hogy a jövő végére ígért kocsi kormányzása a mechanikus, hidraulikus összeköttetések helyett már elektronikus jelekkel történik. Külön fejezet a dizájn: a merész karosszéria-formák mellett a bZ kompakt kárpitjait, üléshuzatait reciklált anyagokból gyártják majd. Mindent együttvéve a Toyota úgy ítéli meg, hogy európai jelenlétének ereje a többféleképpen elektrifikált modellkínálatban rejlik, ezek teszik ki a forgalom 66 százalékát. Az idén kismértékű növekedéssel 1,1 millió új autó eladásával számolnak, miközben a teljes európai piac az előző évhez viszonyítva 12 százalékkal zsugorodik. A következő években a részben, vagy teljesen elektrifikált autók aránya folyamatosan nő, végső cél pedig az, hogy a Lexus 2030-ra, a Toyota eladások teljes egésze pedig 2035-ben zéró emissziós legyen. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!