A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján márciusban 3,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, munkanaphatástól megtisztítva 4,2 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben az ipar teljesítménye 5,5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első három hónapjában. Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetőjének megítélése szerint az ipari termelés márciusban a várakozásoknak megfelelően alakult. A márciusi adatokban már megjelenhetett az orosz-ukrán háború hatása, ami súlyosbíthatta az egyébként is meglévő alapanyaghiányt, illetve szállítási nehézségeket. Az első három hónap adatai alapján az ipar az első negyedévben hozzá tudott járulni a gazdasági növekedéshez. A magas kereslet és az alacsony bázis alapján ez a hozzájárulás fenntartható lenne, ám az alapanyaghiány a következő időszakban érdemben visszafoghatja a termelést - jelezte a Századvég szakértője. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy megtört az első két hónap rendkívül dinamikus növekedése ám ez aligha okozott meglepetést, ugyanis a háború kitörését követően márciusban az autóipari vállalatok sorra csökkentették az üzemórákat az alkatrészhiány következtében. Ez tükröződik az ipar gyengébb teljesítményében. Az ipar első negyedévi teljesítménye mellett figyelembe véve a kiskereskedelmi forgalom rendkívül erőteljes növekményét, meglehetősen dinamikus GDP-növekedés képe rajzolódik ki. Az ING várakozása szerint - a negyedik negyedévhez hasonló - 7 százalék körüli, vagy még annál is erőteljesebb éves GDP-növekedést hozhatott az idei első negyedév. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint minden várakozást felülmúlt az ipari termelés növekedése. Az első negyedévi 5,5 százalékos növekedés érdemi gyorsulás a tavalyi utolsó negyedévben mért 1,7 százalékhoz képest, ezzel a tavalyi negyedik negyedévhez képest 4,2 százalékosra gyorsulhatott az ipari termelés növekedése és érdemben hozzájárult a GDP növekedéséhez. A beszállítói láncok szakadozása továbbra is jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint számos nyersanyag és az energia árainak elszállása, ami a járműipar mellett más ágazatokban, így a műtrágya és az alumínium gyártásban is leállásokat okozhat. A Magyar Bankholding szakértői fokozatos élénkülésre számítanak az ipari termelésben. Idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt, de jelentős bizonytalanságok mellett 5-6 százalék körüli növekedést várnak, a tavalyi 9,6 százalék után. Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a KSH szűkszavú első becsléséből azt a kedvező jelzést emelte ki, hogy a járműipar gyengélkedése ellenére van potenciál a termelés növekedésében. A rövidtávú kilátásokat ugyanakkor továbbra is köd borítja - tette hozzá. Az orosz-ukrán háború miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodhatnak, és visszafogják az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban. Fontos kérdéssé vált a háború nyomán a keresleti oldal alakulása is, hiszen a rendkívüli helyzetben romlik az üzleti és a fogyasztói bizalom és a vásárlói oldal is gyengülhet. Az elemző kifejtette, középtávon a járműipar már évek óta zajló átalakulása is kockázatokat rejt magába, mert a magyar autóipari szereplők többsége az egyre jobban visszaszoruló hagyományos meghajtású járművek és az azokhoz szükséges alkatrészek előállítására és beszállítására szakosodott, miközben az alternatív meghajtások számottevően kevesebb alkatrészt igényelnek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Pénteken Budapestről rajtolt a 105. Giro d’Italia országúti kerékpáros körverseny, amelyen 22 csapat 176 versenyzője indult, köztük három magyar. A Giro nyitóetapján Budapestről Visegrádra tekert a mezőny, majd szombaton a fővárosban volt egy időfutam, végül vasárnap Kaposvár és Balatonfüred között teljesítenek a versenyzők bő 200 kilométert. Ez az első alkalom, hogy Magyarországot érinti a háromhetes körverseny, amely idén 14. alkalommal rajtolt Olaszországon kívülről. Ennek alkalmából megmutatjuk, mi a különbség egy profi országúti kerékpárversenyző és egy átlagos biciklis között.  Szédületes sebesség A profik órákon keresztül, tartósan képesek szélsebesen tekerni, a tavalyi Giro d’Italián 39,5 kilométer/óra volt az átlagsebesség. Míg egy átlagos biciklis 27-29 kilométer/órával haladhat több órán át sík terepen, a versenyzők ugyanezt 40-45 kilométeres tempóban is teljesítik. Az olasz Alessandro de Marchi a 105. Giro d’Italia országúti kerékpáros körverseny második szakaszán, az egyéni időfutamon a Hősök terén 2022. május 7-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor) A különbség egy 30 kilométeres időfutamon is megmutatkozik: a profi 46-50 kilométer/órával, az amatőr 30-32 kilométer/órával teker. Ez azt jelenti, hogy hivatásos kerékpáros 20 perccel hamarabb végigmenne a távon.  Kétszeres-háromszoros teljesítmény A profi kerékpárosok teljesítményét wattban mérik, ami azt mutatja, hogy mekkora energiával képes a versenyző tekerni. Egy amatőrtől már 170-230 watt is szép teljesítménynek számít, a legjobbak viszont 400-450 watt energiával tudják meghajtani a kerékpárt. Ráadásul mindezt úgy tudják megcsinálni, hogy egy kerékpárversenyző testúlya általában sokkal kevesebb, mint egy átlagos bringásé. Sőt, egy-egy megiramodáskor akár 1500 wattra is képesek, ám ez a kiugró csúcsérték csak néhány másodpercig tartható.  Rengeteg edzés Mint minden sportban, a legjobbak elképesztően sokat edzenek, nincs ez másképp a kerékpározásban sem. A top 100 férfi versenyző adatai alapján évente átlagosan 30 ezer kilométert tesznek meg, de persze egyénenként nagyok az eltérések, valaki inkább a 40 ezer kilométerhez közelít, amivel nincs messze attól, hogy körbetekerje a Földet az Egyenlítő mentén. A legjobb magyarként a 29. helyen célba ért Valter Attila (k, elöl) a Giro d’Italia országúti kerékpáros körverseny Budapest és Visegrád közötti 195 kilométeres nyitóetapján Visegrádon 2022. május 6-án (Fotó: MTI/Mohai Balázs) Tavaly átlagosan 950 órát ültek nyeregben az évben – ez több mint 40 napnak felel meg – és 420 ezer méter volt a szintemelkedésük, ennyit tekertek felfelé. Heti szintre lebontva durván 580 kilométert és 18 órát edzettek.  Csúcstechnológiás kerékpár A profiknak készített országúti kerékpárok a legmodernebb technológiát képviselik, legyen szó a váltókról vagy a hajtásrendszerről. És hihetetlenül könnyűek, egy átlagos bicikli kétszer vagy még többször nehezebb. A Nemzetközi Kerékpáros-szövetség előírása szerint a versenyeken a bringák súlya nem lehet 6,8 kilogrammnál kevesebb, pedig ma már gond nélkül gyártanak ennél könnyebb kerékpárokat. Így profik olyan pehelykönnyű biciklikkel állnak rajthoz, amelyek alig nehezebbek az előírásnál. Ez főleg a hegyi szakaszokon lényeges, mert felfelé tekerve többet számít a bicikli súlya. Ha pedig bármi elromlik a kerékpáron, vagy defektet kap a versenyző, már jön is az alkatrész vagy a cserebringa. Tekerés nélkül is gyorsabbak nálad A kerékpárversenyeken nem csak az számít, hogyan tud valaki feltekerni a hegyre, az sem mindegy, hogyan jön le onnan. A profik 70-80 kilométeres sebességgel száguldanak lefelé pedálozás nélkül, de nem ritka, hogy 100 kilométer/óra fölötti tempóval süvítenek egy-egy lejtőn. Ehhez persze kell egy jó adag bátorság, egy csúcstechnológiát képviselő kerékpár, de a legfontosabb, hogy a tapaszalatuknak köszönhetően képesek a legjobb nyomvonalat, kanyarodási ívet kiválasztani az útvonalon.  Odafigyelnek az életmódjukra Egy profi kerékpáros étrendje, kalória- és tápanyagbevitele a legapróbb részletekig ki van számolva, hogy a sportoló legjobb teljesítményt nyújtsa. A hétköznapokban és a versenyen is nagyon odafigyelnek az étkezésükre és a vízfogyasztásra. Kiemelt szerepe van az alvásnak, a pihenésnek, a regenerációnak. Míg egy átlagos felnőtt 7-8 órát alszik, egy profi kerékpárversenyző átlagosan napi 10 órát.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Bíró Marcell Kiemelte, a hatóságon belül működő Koncessziós Tanács értékelte az 1994 és 2008 között kötött koncessziós szerződéseket. Megállapították: a koncessziós szerződések pénzügyi modelljei egyáltalán nem felelnek meg a nemzetközi gyakorlatnak, az állam számára kedvezőtlen rendelkezések komoly terhet rónak a költségvetésre - írja az MTI. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter arra mutatott rá, hogy a társasági adó mértékének kedvező változása miatt a jellemzően külföldi hátterű koncessziós társaságok mintegy 23,5 milliárd forint extra nyereséget realizálnak a koncessziós időszak végéig, míg a magyar állam, mint koncesszióba adó, az adózási környezet kedvező megváltozásából semmilyen formában nem részesedik. A kormány a jelentést most ismerte meg, még nem tárgyalta, ezért azt követően dönt a tanács javaslatairól - jelezte. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!