A Toyota bejelentette, hogy japán üzemeiben február 8-13. között felfüggesztette a gyártást, mert az Aichi Steel Coorporation beszállító nem teljesíti az acélellátási feladatait. A probléma oka, hogy a beszállítónál január elején üzemi baleset, egy robbanás történt. Az Aichi által szállított acélt motorok, karosszéria és váltók gyártására használják. A japán gyárak a munkát február 15-én veszik fel újra, a kényszerszünet a Japánon kívüli termelést nem érinti. 

Rupert Stadler, az AUDI AG igazgatótanácsának elnöke így kommentálta a sikeres szereplést: „Rendkívül elégedettek vagyunk a „Best Cars” szavazáson elért hármas győzelemmel. Ez a hőn áhított díj remekül mutatja, milyen átfogó az Audi modellkínálata, illetve kitűnő motiváció is dolgozóink számára a 2016-os évre.” Audi A4: az egyik díjazott a három közül. Dr. Stefan Knirsch, az igazgatótanácsnak a műszaki fejlesztés területéért felelős tagja hozzátette: „Az új Audi A4 és az új Audi Q7 modellekkel a legkorszerűbb vezetéstámogató rendszerek egész sora vált elérhetővé az ügyfelek számára. Az idei év modelloffenzíváját is innovatív műszaki megoldásokra alapozzuk.” A díjátadó ünnepségre a napokban Stuttgartban került sor. Dr. Dietmar Voggenreiter értékesítési vezető vette át az Audi A1 modellnek járó kitűntetést: „Az Audi A1 a bizonyíték rá, hogy a prémium megközelítés a városi kisautók kategóriáján belül is sikeres lehet. Az Audi A1 sportosságával és kiemelkedő Audi minőségével a négykarikás márka meghatározó nagykövete.” A „Best Cars”, az auto motor und sport magazin olvasói szavazása idén ünnepli 40. jubileumát. A 2016-os választáson tizenegy kategória 364 modelljére adhatták le voksaikat az olvasók, akik minden kategóriában megválaszthatták az abszolút győztest illetve a legjobb import autót. Összesen 115 239 olvasó vett részt a szavazáson.      

Az elemzőket is meglepte a januári start. Ekkora növekedésre senki nem számított – írja az automobilwochwe.de. A dízelmotorral szerelt autók részaránya januárban 48,7 százalékot tett ki, valamivel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Kiszállításra váró új autók Wolfsburgban. Fotó: VW Szakértők arra számítanak, hogy a német gazdaság növekedésével a következő hónapok is rekordokat hozhatnak. A vezető márkák közül a Volkswagen kevesebb autót értékesített, de megőrizte vezető helyét.  Második helyen az Audi végzett, harmadik a Mercedes, negyedik a BMW, ötödik az Opel. A további sorrend Skoda, Renault, Seat, Hyundai.

A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek, illetve az azzal kapcsolatos károk miatt. Forrás: tauernhof.com Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson.  Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is. „Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti” – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie. „Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is” – összegez Horváth Péter. Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is. Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban. A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.