Szeptemberben egyhetes ellenőrzést tartott a rendőrség, amely során a passzív biztonsági eszközök használatát nézték. Az akció során 7312 esetben tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását, a gyermekbiztonsági rendszert 125-en nem használták, 8 motorkerékpáros pedig bukósisak nélkül közlekedett. Eközben több fontos közlekedésbiztonsági adat romlott az utóbbi időben, 2024 első felében 10 százalékkal többen sérültek meg vagy haltak meg közúti balesetben, mint a tavalyi év hasonló időszakában.  A Suzuki egy korábbi felmérése szerint a magyarok 75 százaléka szegte már meg a KRESZ-t, 57,9 százalék néhány alkalommal, 12 százalék életében pedig volt korábban olyan időszak, amikor többször áthágta a közlekedés szabályait, 5,1 százalék máig rendszeresen tesz így. Csupán a magyarok negyede nem hagyta még soha figyelmen kívül a KRESZ előírásait.  De miért nem tartjuk be a szabályokat az utakon? Lássuk a pszichológiai, kulturális és egyéb tényezőket.  Én vezetek a legjobban A járművezetők többsége tévesen ítéli meg a saját vezetési képességeit, jobb sofőrnek tartja magát az átlagnál. Ha pedig szinte egy profi autóversenyzőnek hiszi magát, és bízik az ügyességében, hajlamosabb kockázatosabban vezetni. Egy túlságosan magabiztos, agresszív vezető lazán kezeli a szabályokat, és úgy gondolja, az előírások áthágása nem jelent veszélyt, nem lesz semmi baj, miközben ez egy egyáltalán nincs így.  Ráadásul ehhez az eltorzult biztonságérzethez az is hozzátartozik, hogy azt feltételezzük, meg tudjuk jósolni, hogyan fog viselkedni a többi közlekedő az utakon. Ez természetesen szintén tévedés, bármikor történhetnek váratlan, előre nem látható helyezetek, emiatt kell óvatosan, elővigyázatosan közlekedni.  Nincs következmény A vezetéssel járó kockázat alábecsülésében az a pszichológiai tényező is szerepet játszik, hogy az emberek jellemzően nagyon rosszul tanulnak, ha egy cselekedetüknek nincs azonnali következménye. Ez a közlekedésben azt jelenti, hogy az a sofőr, aki túllépi a sebességhatárokat vagy a telefonját nyomkodja vezetés közben, és nem figyel az útra, illetve a többi autósra, valószínűleg többször megússza baj nélkül a felelőtlen viselkedését. Nem történik baleset (szerencsére), és nem bünteti meg a rendőr. Ám így az esetek többségében ezek az autósok nem kapnak megfelelő visszajelzést, ami csak megerősíti őket abban a téves hitükben, hogy nem olyan veszélyes megszegni a szabályokat. Csak a rend kedvéért mondjuk, hogy egyértelmű legyen: de igen, nagyon veszélyes.  Fotó: Police.hu És hogyan lehetne ezt tudatosítani bennük? Azt kell gondolniuk, hogy bármikor elkaphatják és megbüntethetik őket, ha veszélyesen vezetnek – nem csak akkor, ha balesetet szenvednek, amiről azt hiszik, hogy nem fog megtörténni. A szigorúbb büntetések és a szélesebb körű, rendszeres ellenőrzés segíthet, de a rendőrség erőforrásai végesek, ahogy mondani szokták, nem állhat minden utcasarkon egy rendőr. A magasabb összegű bírságok, a súlyosabb szankciók pedig a visszaeső szabályszegőket általában nem riasztják el a viselkedésüket befolyásoló pszichológiai problémák miatt.  Őrjöngés az utakon A mindennapos problémák, frusztrációk miatt elég egy apró szikra, és egyes sofőrök robbannak, őrjöngeni kezdenek. Bizonyos közlekedési körülmények – például az utak túlzsúfoltsága, a dugók, a figyelmetlenül sávot váltó másik autós – szinte mindenkit felbosszantanak. Ám néhányan úgy érzik, hogy vissza kell vágniuk, mert stresszesek, késésben vannak, összevesztek a párjukkal, és emiatt a legkisebb hibát sem bocsátják meg a többi autósnak. A kiabálás és mutogatás még az enyhébb formája a feszültség levezetésének, de vannak, akik meg akarják büntetni a másikat, leszorítják az útról, büntetőfékeznek vagy másképp veszélyeztetnek, ami súlyos balesethez vezethet. A volán mögött őrizzük meg a hidegvérünket, ha pedig ilyen sofőrrel találkozunk, ne menjünk bele a konfliktusba, inkább kerüljünk minél távolabb a dühöngő autóstól.  A szülők felelőssége Amikor a szabályok áthágásáról beszélünk, hajlamosak vagyunk kizárólag az adott közlekedő hozzáállására, viselkedésére koncentrálni. Pedig ezen a téren is óriási jelentősége van a példamutatásnak – még ha rossz példáról is van szó. Hatalmas a szülők felelőssége, hiszen ha a gyerek azt látja, hogy apa vagy anya megszegi a szabályokat, később ő maga is hajlamos lesz erre. Ezért a szülőknek nemcsak a saját, hanem a gyerekeik későbbi biztonsága és szabálykövetése érdekében is figyelniük kell az előírások betartására.  (Források: BBC, RTÉ, Dr. Hollósy-Vadász Gábor, Suzuki) Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!