A sorozat közleménye szerint egymás után két versenyhétvégét is a spanyol helyszínen bonyolítanának le, erről az andalúz vezetés, a városi tanács és a sorozat promótere közös engedélykérő nyilatkozatot juttatott el a spanyol kormánynak. Amennyiben utóbbi engedélyt ad a rendezésre, július 19-én és 26-án indulna a MotoGP idénye, míg egy hétre rá, augusztus 2-án a superbike-világbajnokság mezőnyét látná vendégül a helyszín. Arról nem szól a közlemény, hogy a szervezők pontosan milyen körülmények között rendeznék a versenyeket, de szinte biztos, hogy zárt kapuk mögött, csak a minimális személyzet részvételével. Egy hónappal ezelőtt a promóter cég ügyvezetője, Carmelo Ezpeleta azt mondta, reméli, hogy júliusban elkezdődhet a vb, amelyben a futamok lebonyolításához minimum mintegy 1600 személyre van szükség. A gyári csapatok 40, a privát istállók 25 fős személyzetet alkalmazhatnának, az alacsonyabb kategóriákban 20 (Moto2), illetve 15 (Moto3) ember lehetne ott csapatonként. A gyorsaságimotoros-világbajnokság eredetileg március 8-án Katarban rajtolt, de ott csak a Moto2 és a Moto3 futamát rendezték meg a Moto GP már akkor is elmaradt. Azóta három futamot (Német, Asseni és Finn Nagydíj) töröltek, négy továbbit (Spanyol, Francia, Olasz és Katalán Nagydíj) pedig elhalasztottak. 

A belépő oldalon egyórás a várakozási idő. Az Útinform adatai szerint az M43-as autópályán, Csanádpalotánál a határátkelő előtt 9 kilométeres a várakozó kamionsor. Nagylaknál a személyforgalomban a belépő oldalon kétórás a várakozás. Április 2-tól a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen korlátozásokat vezettek be, a személyforgalmat a kilépő oldalon a nagylaki átkelőre terelik, a sztrádán a teherforgalom haladhat Románia felé.  

Chase Carey, az F1 első embere a befektetőkkel megtartott konferenciabeszélgetésen azt mondta, "minden lehetőséget" megvizsgálnak a teljes mértékben átalakítandó naptár megalkotása során. - Előrehaladott szakaszában vagyunk annak a tervezésnek, amelynek nyomán szeptember első feléig Európában tudnánk még futamokat rendezni, és ebbe beletartoznak az augusztusi nyári szünet helyére kerülő versenyek is - jelentette ki Carey, hozzátéve, hogy alapvetően két kihívással kell megküzdeniük. Egyrészt megfelelő helyszíneket kell találniuk, másrészt biztosítaniuk kell azt, hogy ezekre a pályákra a résztvevők a felszerelésükkel együtt elutazhassanak. Az F1 kereskedelmi jogait birtokló Liberty Media célja változatlanul az, hogy a szezon július 5-én és 12-én két, zárt kapus futammal rajtoljon az ausztriai Spielbergben, a Red Bull Ringen. A világbajnoki sorozat irányítói abban reménykednek, hogy legalább 15 versenyhétvégére sor kerülhet decemberig, és abban a hónapban Abu-Dzabiban ér véget az idény. Az év végéig szünetet nem tudnak majd tartani, de a 2021-es szezont ugyanúgy márciusban szeretnék indítani. Az idei vb március közepén nem kezdődött el Ausztráliában, a melbourne-i viadalt törölték, majd ugyanerre a sorsa jutott a monacói és a francia verseny is. További hét futamot elhalasztottak. Az Osztrák Nagydíj után a Brit, majd augusztus 2-án a Magyar Nagydíj következne a csonka idényben. 

Az amerikai márkák közül ebben a részben a Chrysler konszern tagjai kerülnek sorra. A második világháború előtt Walter P Chrysler a Buick vezérigazgatóként lett ismert autóipari szakember. 1919-1921 között a Willys -Overland vezetőjeként dolgozott. Ezután önállósította magát, s a gyengélkedő Maxwell autógyár alapjaira kezdte felépíteni autóipari birodalmát. 1925-1930 között a Chrysler Corporation létrehozta a Plymouth és DeSoto részlegeket, s felvásárolták a Dodge műveket is. 1930-ban New Yorkban felépült a Chrysler Building, az új főhadiszállás. Az Amerikában tapasztalatokat gyűjtő Haltenberger Vilmos, aki 1922-ben a Ford és Fordson kereskedőjeként kezdte pályafutását 1925-ben új céget alapított Amerikai Automobilkereskedelmi Kft néven. A helyszín továbbra is a Nagymező utca 19 volt, ahol a Harley-Davidson motorok mellett a Maxwell és a vadonatúj Chrysler is bemutatásra került. 1925. májusában a jubileumi Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon két sötétkék Chrysler is megjelent. 1926. őszére már 68 Chryslert sikerült értékesíteni. Sajnos, mint azt Haltenberger Vilmos maga is elismerte, a cég alulfinanszírozott volt, s 1926-ra már teljesen összecsaptak a hullámok a fejük fölött. A Liszt Ferenc téri Chrysler szalon 1927-ben. Csortos Gyula, a kor ismert színésze az előtérben (Forrás: ADT/Színházi Élet) A Chrysler értékesítési jogát Kellner Alfréd kaparintotta meg. Ő még az első világháború előtt autófelszerelési tárgyak értékesítésével kezdte működését, majd az 1920-as évek elején az OM-mel foglalkozott. Tőkéstársa ifjabb gróf Andrássy Imre volt. Kellner a Belvárosban, a Liszt Ferenc tér 11 alatt nyitotta meg bemutatótermét. 1927-1928. között közel 300 Chryslert értékesített, s közben egy másik leányvállalatán keresztül az Opel hazai ügyeit is intézte. A Kellner-féle céget 1929. elején felvásárolta a Latin -Magyar Kereskedelmi Rt, s úgy döntöttek, hogy kizárólag az Opelre koncentrálnak. Így a Plymouth tervezett hazai bevezetésére már nem került sor. Chrysler Imperial az 1928-as margitszigeteki Concours d'Elegance-n (Forrás: National Archives) A Chryslertől függetlenül alakult a Dodge hazai sorsa. Először 1925-ben a korábban német, majd francia márkákkal foglalkozó Hungária Automobilgyár Rt reklámozta az amerikai túrakocsikat. A leszállóágban levő cég négy darabról 28-ra tornászta fel a hazai állományt, majd 1926. nyarán megszűnt. Helyükre egy nagy formátumú szélhámos, Toldy Szabó László lépett. Ő az 1920-as években ő a társasági élet ismert alakja volt. Huszárkapitánynak adta ki magát, sőt arról is mesélt, hogy a pápa kitűntette őt. Az általa alapított Toldi Motorkocsi Vállalat először a Dodge túrakocsikkal és a Graham Brothers teherautókkal foglalkozott 1927-1928 között. Később a Lorraine-Dietrich és más luxusmárkák következtek. A gazdasági válsággal Toldy Szabó is eltűnt a színről. 1937-ben bukkant fel újra a neve a lapokban, amikor ötödik (!) feleségétől is megpróbált nagyobb összegű pénzösszeget kicsalni. Ekkor derült ki hivatalosan, hogy Toldy Szabó László múltjából semmi nem igaz – nem volt se huszár, s természetesen a pápához sem volt semmi köze. Hegedűs Gyula színművész és felesége Dodge autójukon 1927-ben (Forrás: ADT/Színházi Élet) A Dodge visszatérésére 1938-ig kellett várni: az inkább brit autókról ismert Bruck Nándor és Fiai cég az 1938-as Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításra többek között „Dodge kocsikkal vonult fel”. Miután 1938-ban összesen 3 darabot sikerült értékesíteni, ráadásul a háborús készülődés is erősödött, a Bruck cég nem foglalkozott tovább az amerikai márkával.   A második világháború után Plymouth, mint esküvői autó Budapesten 1948-ban (Forrás: Fortepan/Hámori Gyula) Bár a Chrysler kimaradt a második világháború egyik ikonikus járművének, a Jeep-nek a fejlesztéséből, de teherautóik révén hozzájárultak a katonai erőfeszítésekhez. A Dodge fegyver -s csapatszállító teherautóinak egy része a béke beköszöntével Magyarországa került. Mivel az amerikaiak sűrűn használták a hivatalosan WC52 tipusjelzésű teherautóval kapcsolatban a Weapon Carrier azaz fegyverszállító kifejezést, az autóra hamar ráragadt a "vippon" becenév. A „vippon” inspirálta a Nehézipari Központot egy hasonló jármű kifejlesztésére. Ez lett a NIK 130, későbbi nevén Csepel 130. Dodge Weapon egy szolnoki autójavítóban az 1950-es években (Forrás: Hajdú Csaba) Személyautók terén az állam inkább a General Motors gyártmányait részesítette előnyben. A Magyar Köztársaság Elnöki Hivatalának autóállományáról szóló 1948. december 31-én keletkezett jelentésből kiderül, hogy a hivatali állományba egy kanadai Chevrolet és egy Buick is tartozott - de az A-1 rendszámot egy Chrysler Imperial viselte. 1960-ban 16 Dodge-t (9 állami) és összesen 13 Chrysler Windort tartalmazott a nyilvántartás, ebből kettő volt állami tulajdonban. Érdekesség a 8 db „Plymouth Canada”, amelyből hármat állami szervek üzemeltettek. Chrysler Windsor a Városligetben (Forrás: Fortepan/Ember Károly) Ocskay Zoltán többször említett Autózás az ötvenes években című könyvéből kiderül, hogy Iharos Sándor többszörs világcsúcstartó magyar futó többek között egy Dodge autót használt az 1950-es években. Rajta kívül Székely Mihály operaénekes említhető, aki egy 1948-ban Amerikában vásárolt Chrysler Windsorral járt. Az amerikai autókat nem a magyar utakra tervezték, gyakori volt a rugótörés. Az automata váltók sem bírták a megpróbáltatásokat. A Székely-féle Chrysler többszörös tulajdonosváltás után eltűnt, és csak negyven évvel később került elő, amikor már egy méhész használta a hosszú karosszériás kocsit kaptárjai szállítására. 1933-as DeSoto 1971-ben a budapesti utcán (Forrás: MMKM)