Az adatok egy része azonban személyes információ is egyben, amivel az autóhasználók sokszor nincsenek is tisztában. Vajon tudjuk, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az okosautók és mi történik aztán ezekkel? Többek között ezeket a kérdéseket járja körül a GDPR bevezetésének második évfordulója kapcsán a flottakezelésben piacvezető LeasePlan, amely legújabb Mobility Monitor felmérésében a kapcsolódó aggodalmakkal is foglalkozik. Milyen adatokat gyűjtenek az okosautók? Az összekapcsolt autók elektronikus vezérlőegységei és infotainment rendszerei szinte minden mozzanatot rögzítenek, ami az út során történik. Egyrészt olyan műszaki adatokat gyűjtenek, mint például az üzemanyag- és olajfogyasztás vagy épp a motorteljesítmény, amelyeket a gyártók termékfejlesztéshez használnak fel. Az információk emellett biztonsági és bűnmegelőzési, továbbá értékesítési és biztosítási szempontból is fontosak a gyártók számára. Másrészt a járművek sofőrökhöz köthető, személyes adatokat is folyamatosan rögzítenek, amelyeknek a szolgáltatások, illetve a hirdetések testre szabása szempontjából van jelentőségük. Ilyenek többek között az útvonal, a helyadatok, a sebesség, a vezetési stílus, a zenehallgatási szokások vagy akár a telefonhívások is. Illusztráció: LeasePlan Az autós adatok gyűjtése egyszerre szolgálhatja a gépjárművezetők személyes igényeit, a fejlettebb, környezettudatosabb járművek gyártását, a karbantartási problémák előre jelezhetőségét, a hatékonyabb forgalomirányítást, és jelenthet kontrollvesztést a személyes adatok felett. A University of Amsterdam kutatása szerint ugyanis az okosautó-tulajdonosok sokszor nemcsak azzal nincsenek tisztában, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az ilyen autók, hanem azzal sem, hogy kinek van hozzáférése az adatokhoz és mire használja őket. Az is felmerülhet kérdésként, hogy ezekben az esetekben az adatgyűjtés és -kezelés vajon megfelel-e a GDPR előírásainak. Előfordulhat, hogy a gyártók nem fogalmazzák meg egyértelműen, miről is szereznek információt, amikor beleegyezést kérnek az adatkezeléshez az autóhasználóktól. Emellett további rizikót rejt, hogy az adatok rossz kezekbe is kerülhetnek, hiszen az autók közvetlen internetre kapcsolása megemeli a kibertámadások kockázatát. Féltjük az adatainkat Az autósok nem megfelelő tájékozottságát és ebből fakadó bizonytalanságát a LeasePlan éves Mobility Monitor riportjának adatvédelemmel foglalkozó kiadása is alátámasztja. Az Ipsos kutatóintézettel együtt készített, 16 országot lefedő és 4000 járművezető részvételével készült felmérés alapján a válaszadók 53 százaléka aggódik amiatt, hogy ki és milyen információkat gyűjt az autója fedélzeti számítógépéből. Emellett 52 százalékukat aggasztja, hogy személyes adataik azután is elérhetők maradhatnak a gyártók számára, hogy autójukat eladják vagy lízing esetén visszaadják a lízingcégnek. 49 százalékuk pedig attól tart, hogy adataikat harmadik felekkel is megosztják. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy a járművezetők jó része anonimitását megőrizve hajlandó lenne megosztani ezeket az adatokat, ha az a jobb vezetési élményt szolgálja. Például a válaszadók 70 százaléka a forgalmi torlódások és az utazási idő csökkenését várná el az adatokat hasznosító fejlesztésektől, szintén 70 százalék az üzemanyag- és karbantartási költségek, illetve 68 százalék a járművek kibocsátásának csökkenésére számítana. További 66 százalék pedig örülne, ha a gyártók az adatokat az autók teljesítményének javítására használnák. Ki rendelkezik az adatok felett? Okosautókat kínáló iparági szereplőként a LeasePlan is jelentősen érintett az adatgyűjtés témakörében. Felelős vállalatként fontos számára az átláthatóság és az innovatív mobilitási megoldások támogatása, amelyet a gyakorlatban is alkalmaz. A cég álláspontja szerint az autók által rögzített adatok nagyszerű lehetőséget kínálnak a biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedésre, ám elengedhetetlen, hogy ezeknek az információknak a megszerzése a járművezetők tudtával és hozzájárulásával történjen. A flottakezelő szerint azt is biztosítani kell az autóhasználók és -tulajdonosok számára, hogy dönthessenek arról, megosztanak-e érzékeny információkat magukról vagy törölhessék a róluk gyűjtött adatokat.  Az autóipari szereplők álláspontja azonban nem egységes ezzel kapcsolatban. „Az összes autóipari szereplő – gyártók, beszállítók, lízingtársaságok, szolgáltatók – felelőssége óriási abban, hogy megalapozott döntéshozatalt tegyenek lehetővé a járművezetők számára azzal kapcsolatban, kivel és milyen adatokat osztanak meg. Ennek érdekében könnyebbé kell tenni az autós adatok típusának és az adatgyűjtés céljának a megértését. Ezenfelül az egyre okosabb autók adatai nem kerülhetnek olyan fekete dobozokba, amelyek felett kizárólag a gyártók rendelkeznek. Véleményünk szerint az adatoknak inkább egy köztes helyre, egy „semleges szerverre” kellene kerülniük, amelyeket nem a gyártók, hanem egy független fél működtet és finanszíroz, így elkerülhető, hogy bármelyik vállalat adatmonopóliummá válhasson. Egy felügyelt, de semleges szerverrel anonim módon összesíthetők az adatok, így azok az adatvédelem biztosítása mellett használhatók fel a vezetési élmény javítására – mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja.

 A társaság szerdán kiadott jelentésében megerősítette korábban közölt adatait, amelyek szerint a kamat- és adófizetés előtti eredménye (EBIT) az idei első negyedévben mínusz 1,2 milliárd euró volt. A veszteség így csaknem megnégyszereződött az egy évvel korábbi 336 millió euróhoz képest. A bevétel 6,4 milliárd euró volt, 18 százalékkal süllyedt az egy évvel korábbi 7,8 milliárd euróhoz viszonyítva. Európa második számú légiközlekedési vállalkozása a január-márciusi időszakban 21,8 millió utast szállított, ami 26,1 százalékos csökkenés éves összevetésben. A teherszállítási üzletág teljesítménye 15 százalékkal csökkent. A második negyedévben a világjárvány elmélyülésével a több légitársaságot összefogó vállalatcsoport válsága is egyre súlyosabb lett. Adataik szerint az utasok száma áprilisban 98,1 százalékkal csökkent márciushoz képest. A kereslet zuhanására a kínálat 96 százalékos csökkentésével reagáltak. A 135 ezer dolgozó közül 87 ezret rövidített munkaidőre állítottak át. A 763 repülőgépből álló flottából 700-at ideiglenesen kivontak a forgalomból. (a kép illusztráció) A társaság szerint a mélyponton már túl vannak, de a kilábalás hosszú lesz. A kínálatot fokozatosan bővítik, a járvány előtt tervezett menetrendhez viszonyítva szeptemberben már a tengerentúli célállomások 70 százalékára és a kontinensen belüli célállomások 90 százalékára indítanak járatokat. Azonban a 700 leállított repülő közül 2021-ben is parkol még 300, 2022-ben pedig 200 gép áll majd a parkolópályákon. A válság 2023-ban érhet véget, de 100 gépet végleg ki kell vonni a forgalomból. A csoporthoz a névadó Lufthansa mellett az Eurowings, az osztrák Austrian Airlines, a svájci Swiss és Edelweiss Air légitársaság, valamint a belga Brussels Airlines diszkont légitársaság tartozik. Valamennyi vállalatnál átalakítási, költségcsökkentési programokat indítanak. Az Austrian Airlines-nál a flotta 20 százalékát felszámolják és megszüntetik minden ötödik munkahelyet, a Brüssels Airlines flottáját 30 százalékkal, az alkalmazottak számát 25 százalékkal csökkentik. (a kép illusztráció) A csoport légitársaságai tavaly 145 millió utast szállítottak, ami 2,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A Lufthansa Group így az ágazat második legnagyobb szereplője volt a Ryanair ír diszkont légitársaság után, amelynek 152 millió utasa volt 2019-ben. A koronavírus-járvány miatti válságot a német állam támogatásával próbálják átvészelni. A május végén kötött megállapodás szerint az állam 6 milliárd euró tőkével beszáll a cégcsoportba, és további 3 milliárd euró hitelt is biztosít. Az Európai Bizottság az Európai Unió versenyjogi hatóságaként néhány résidő (slot) feladásához kötötte a támogatás engedélyezését a két fő németországi bázison, a frankfurti és a müncheni nemzetközi repülőtéren. A társaság elfogadta a feltételt. (mti)

Idén az ASKO megkezdte négy hidrogénnel működő üzemanyagcellás elektromos Scania tehergépkocsi üzemeltetését, februárban pedig a vállalat két akkumulátoros elektromos Scania elosztó teherautóval bővítette a flottáját. Az ASKO most – a Scaniával 2020-2022-re kötött hároméves együttműködési megállapodásának keretein belül – kinyilatkoztatta szándékát akár 75 akkumulátoros elektromos tehergépkocsi megrendeléséről. „Az a célunk, hogy 2026-ra károsanyag-kibocsátástól mentes legyen a tehergépkocsi-flottánk. Az akkumulátoros elektromos Scania teherautók fontos lépést jelentenek a fosszilis forrásoktól mentes közlekedés megvalósítása felé vezető úton az ASKO számára” – mondta Torbjørn Johannson, az ASKO NORGE AS igazgatótanácsának elnöke. „Igazán örömteli, hogy haladó vállalatok már konkrét lépéseket tesznek azért, hogy elmozduljanak a szén-dioxidot kibocsátó nehézkategóriás járművektől” – mondta a Scania elnök-vezérigazgatója, Henrik Henriksson. „Az ASKO olyan elkötelezettséget vállal, amilyen a párizsi egyezmény célkitűzésének eléréséhez szükséges, nevezetesen a globális felmelegedés lehetőleg 1,5 Celsius-fokra korlátozásához.” A Scania nemrég közzétette a jóváhagyott tudományos alapú célkitűzéseit, amelyek nemcsak a vállalat saját szén-dioxid-kibocsátásának jelentős csökkentését foglalják magukban, hanem egyértelműen számszerűsített célokat is tartalmaznak az ügyfelei körében a kibocsátás csökkentésének biztosítására vonatkozóan. „Az ASKO vállalattal kötött megállapodás kézzelfogható példája annak, hogy hogyan működünk együtt az ügyfelekkel a fenntartható közlekedési megoldásokra való átállás terén” – mondta Henrik Henriksson. A Scania az akkumulátoros elektromos teherautóinak hivatalos bevezetési terveit 2020-ban mutatja majd be. Az elkövetkező néhány évben az akkumulátortechnika várhatóan tovább fejlődik majd, így nagyobb hatótávolságot biztosíthat az akkumulátorok tömegnövekedése nélkül. Az akkumulátoros elektromos tehergépkocsik termelése kiegészíti a már jelenleg is gyártásban lévő akkumulátoros elektromos buszokét és hibrid elektromos teherautókét, illetve autóbuszokét. A Scania felkészült arra, hogy kielégítse a villamosított és megújuló üzemanyaggal hajtott nehézkategóriás járművek iránti növekvő igényt.

A Nissan négy évtizede működő, hétezer alkalmazottat foglalkoztató sunderlandi üzeme a legnagyobb brit autógyár. Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.  A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val, ám az erről szóló tárgyalások eddigi fordulóin gyakorlatilag semmiféle érdemi előrelépést nem sikerült elérni. Szabadkereskedelmi megállapodás híján a kétoldalú kereskedelem jövő januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna. Ez vámok megjelenésével járna a jelenleg teljesen akadálytalan kétoldalú forgalomban: az EU-ba irányuló brit autóexportot például 10 százalékos vám terhelné. Ennek elkerülésére az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására akár kétszer egy-egy évvel is, de a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány erről hallani sem akar.  Ashwani Gupta azonban a BBC televíziónak kijelentette: a Nissan elkötelezett a brit jelenlét mellett, de ha nem sikerül megőrizni a jelenlegi zéró tarifarendszert az EU-val, a cég nemcsak a sunderlandi termelést nem tudná folytatni, de a brit gazdaság egészéből is ki kellene vonulnia. A brit autóipar legnagyobb szakmai szervezete szerint az egész ágazat lehetetlen helyzetbe kerülne a megállapodás elmaradása esetén. A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) legutóbbi éves szektorjelentésében közölte: ha kereskedelmi megállapodás híján vámeljárásnak kellene alávetni a brit autógyárak alkatrészimportját, az ebből eredő szállítási késések minden egyes perce 50 ezer font (19,4 millió forint) kiesést okozna a szektornak meg nem termelt bruttó hozzáadott érték formájában. Az SMMT szerint ez bénító hatású fennakadásokat okozna a brit autóipar működési modelljében, amely arra épül, hogy a gyártási folyamathoz szükséges részegységek szinte a felhasználás pillanatában érkeznek az üzemekbe. A szakmai szövetség szerint mindezt évi 4,5 milliárd font (1750 milliárd forint) vámteher tetézné, és ez kiütéssel felérő csapást mérne a brit autóipar versenyképességére. Független londoni elemzők most már a megállapodás elmaradását tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek.  Az Eurasia Group globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye új tanulmányában közölte: alapeseti előrejelzése immár az, hogy az átmeneti időszak végéig nem lesz egyezség London és az unió között a szabadkereskedelmi feltételekről.  A cég elemzői a megállapodás elmaradásának esélyét 55 százalékra taksálják, és csak 20 százalékos valószínűséget látnak arra, hogy novemberben vagy decemberben megszületik a szabadkereskedelmi szerződés.  Az Eurasia Group 25 százalékos esélyűnek tartja, hogy a jövő év elején sikerül egyezségre jutni az EU-val. (mti)