Egész Európában, így Magyarországon is az egészséget legjobban veszélyeztető környezeti kockázat a légszennyezés. Az Európai Unió tagállamaiban mintegy 400 ember idő előtti halálát okozza a rossz levegő. Magyarországon a 2016-os adatok szerint 13 250 ember hal meg idő előtt a légszennyezettség miatt, ami nagyjából megfelel Biatorbágy teljes lakosságának.  A járvány hatására javult a levegő minősége A koronavírus miatt elrendelt korlátozások miatt azonban nagyot csökkent a forgalom, Budapesten körülbelül a felével kevesebb autó van az utakon, mint máskor, és a teherforgalom is visszaesett. Emiatt javult Magyarországon a levegő minősége márciusban és áprilisban éves összevetésben. Országosan átlagosan 15 százalékkal, de a nagyobb városok forgalmasabb részein előfordult, hogy 35 százalékkal csökkent a levegő nitrogén-dioxid szennyezettsége. A nitrogén-dioxid (NO2) fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik, főleg a járművekben elhasznált üzemanyagokból. A városokban a kibocsátott nitrogén-dioxid 80 százalékát az autók adják.  Bizonyos városokban 35 százalékkal is csökkent a levegő nitrogén-dioxid szennyezettsége A közlekedés károsanyag-kibocsátásának a csökkenését viszont ellensúlyozta, hogy az emberek többet voltak otthon, ezért többet fűtöttek. A lakossági szilárd tüzelésből eredő szennyezés, a kisméretű részecskék mennyisége kiegyenlítette a közlekedés okozta csökkenést. Ezért a kisméretű részecskék terén nem javult jelentősen a levegő minősége márciusban-áprilisban az előző év azonos időszakához képest. A járvány hatására leállt gyárak is hatással voltak egyes városok levegőminőségére, helyi szinten némi javulást mutattak a mérőműszerek az elmúlt egy-két hónapban.  A szálló por legnagyobb részéért nem az autók felelnek A légszennyezés okozta idő előtti halálozásokat túlnyomó többségében a PM 2,5 nevű, levegőben szálló részecskék a felelősek, amit szálló pornak is hívnak. Ezek 2,5 mikrométernél kisebb szemcsék hihetetlen aprók, körülbelül harmincszor kisebbek, mint az emberi hajszál átmérője. Mivel ilyen picik, mélyen behatolnak a légzőszervekbe, és a tüdőig is eljutnak. Irritálják a szemünket az orrunkat, a torkunkat, köhögést, tüsszögést, orrfolyást okozhatnak. Ha tartósan szálló porral szennyezett környezetben élünk, szívbetegségeket, tüdőrákot, valamint főleg gyerekek esetében légzőszervi megbetegedéseket okozhat a szennyezett levegő.  A szálló por a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkezik, és a legtöbben valószínűleg úgy gondolják, hogy a legtöbb szennyezést a közlekedés és az ipar bocsátja a levegőbe. Pedig ma már az egyre korszerűbb motoroknak és a szigorú szabályozásnak köszönhetően nem az autók kipufogógáza és az ipari szennyezőanyagok kibocsátása a legjelentősebb.  A szálló port tekintve a lakossági szilárd tüzelés a légszennyezés 50-60 százalékáért felel, de fűtési időszakban olykor ez akár 80 százalékra is emelkedhet. Sokan szénnel, brikettel, rossz minőségű fával vagy vegyes tüzelésű kazánnal fűtenek, és sajnos nem ritkán a házban és a ház körül keletkező szemetet is elégetik, főleg a szegényebb településeken. A közúti közlekedés pedig csak szálló por nagyjából 10 százalékáért felelős. A globális felmelegedés okozója A szennyezett levegőnek jelentős gazdasági hatásai is vannak, növeli az egészségügyi költségeket, csökkenti a munkavállalók termelékenységét, és károsítja a talajt, a terményeket, az erdőket, tavakat és folyókat. A légszennyezés, elsősorban a széndioxid-kibocsátás pedig a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elsődleges oka. De más gázok és anyagok is közrejátszanak bolygónk felmelegedésében, például a metán gáz, amely a mezőgazdasági tevékenység során keletkezik, és szorosan kapcsolódik az állattenyésztéshez és a húsfogyasztáshoz. Ezért nem csak azzal segíthetsz a bolygónak, ha odafigyelsz a fűtésre, kevesebbet autózol, hanem azzal is, ha például kevesebb húst eszel. Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Budapesten jelenleg több mint 1000 carsharing autó vehető igénybe, a 4 évvel ezelőtti számokhoz képest – amikor a GreenGo a piacon elsőként indította flottáját, akkor 45 elektromos autóval – a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. Ám mégis elmaradunk a hasonló méretű Bécstől, ahol nagyjából másfélszer ennyi közösségi autó fut az utakon. Az elmúlt néhány hétben megtörtént Magyarország „digitális átállása”, a lakosság egy része már online intézi ügyeit. A kérdés az, hogy vajon a közlekedés átalakulására is számíthatunk-e a krízis időszaka alatt. Ami biztos, hogy sokan még azt sem tudják idehaza, mi fán terem a carsharing. A K&H készített egy 500 fős felmérést, amiből kiderül, hogy a megkérdezettek 26 százaléka nem is érti pontosan, mire való az autómegosztás. Nagyon sokan vannak – messze 30 százalék felett – akik nem tartják reális megoldásnak a saját tulajdonú autó kiváltására, többen pedig úgy vélik, csak múló hóbort az egész. Mindössze 8 százalék jelentette ki, hogy feltétel nélkül bízik a carsharingben. Budapesten 30-60 ezer főre becsülik a felhasználók számát, ami egyelőre még elmarad a közel azonos méretű Bécstől, ahol ez a szám 100.000 fő körül van.

Az új tehergépjárművek közül 30 a büntetés-végrehajtási intézetek szolgálati feladatainak ellátását támogatják majd, míg további 4 autó a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központjának gépjárműparkjába kerül. Az új járművek a 250 ezer kilométert futott, vagy több mint 10 éves Ford Transit, Opel Movano és Peugeot Boxer haszongépjárműveket váltják. A szervezet legutóbb 2020. március végén szerezte be azt a 45 darab Skoda Scala típusú gépjárművet, amelyek a büntetés-végrehajtási szervezet ügyintézői funkcióit segítik.

Az előkelő körbe való bejutásnak azonban nem csupán a modellek kora az egyetlen feltétele. Emellett még számos követelménynek is meg kell felelniük, hogy elnyerhessék a büszke címet.   Noha elméletileg nincs olyan szabály, amely pontosan meghatározná, mikortól válik „klasszikussá” egy autó, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (Fédération Internationale des Véhicules Anciens) előírja, hogy az adott modellnek legalább harminc évesnek kell lennie. A három évtizednél régebben kibocsátott autóknak azonban meg kell felelniük más kritériumoknak is. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy tulajdonosa „tökéletes történelmi állapotban” őrizze meg. Vagyis minden alkatrésznek eredetinek kell lennie. A tulajdonos nem használhatja a mindennapokban, hanem az állapotmegőrzés érdekében óvnia kell minden lehetséges károsodástól. Emellett az autónak meg kell felelnie azoknak a feltételeknek, melyeket a műszaki és kulturális örökség részévé nyilvánított tárgyaktól és eszközöktől elvárnak. A Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége minden évben nyilvántartásába veszi azokat a modelleket, amelyek megítélése szerint alkalmasak arra, hogy klasszikus autónak nyilvánítsák őket, amikor betöltik 30 éves korukat. Így alakult ki az a friss lista, amely tartalmazza a 2020-ban 30. évüket betöltött, és a kritériumok alapján klasszikussá nyilvánított modellek listáját. Íme: 1. Mazda MX-5 (1. generáció) 2. Honda NSX (1. generáció) 3. Renault Clio (1. generáció) 4. Lamborghini Diablo 5. Nissan Primera (1. generáció) 6. Fiat Tempra 7. Lotus Carlton 8. BMW 3-as sorozat (E36) 9. Ford Fiesta RS Turbo 10. Aston Martin Virage Flye 11. Toyota Previa (1. generáció)