A miniszter a közmédiának elmondta, a fórumon arról beszélt, hogy miért lesz sikeres a BMW magyarországi beruházása.  A tanácskozás alapján látható, hogy a munkavállalók érdekeit képviselő üzemi tanácsok "grémiuma teljesen nyitott arra, hogy a BMW-nek legyen egy új családtagja Debrecenben" - mondta. Magyarország mellett szól a többi között a politikai és gazdasági stabilitás, és az is, hogy nincsenek különbségek a német és a magyar munkakultúra között - tette hozzá Palkovics László.  A debreceni autóipari központ és környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért kormánybiztosként felelős politikus elmondta: a tanácskozás egyik résztvevője a prezentációját összefoglalva megállapította, hogy "a magyar kormány elképzelései jók, és végre is hajtja őket".

Szanka Ferenc közölte, egy férfi és egy nő ellen társtettességben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt indult eljárás. A gyanúsítottak vezette gazdasági társaság 2013-tól foglalkozott gépjármű-kereskedelemmel, az Európai Unióból, jellemzően Németországból importáltak használt gépjárműveket, és értékesítették azokat magánszemélyek részére belföldön. A cég vállalta a teljes ügyintézést, így az autók kiválasztását követően annak külföldi beszerzését, hazahozatalát, honosítását, magyarországi forgalomba helyezését és a regisztrációval kapcsolatos ügyintézést. A gyanú szerint a használt gépkocsikat 0 százalékos áfával, nettó áron vásárolták meg, majd ezt követően az első belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi adót elmulasztották bevallani, és megfizetni. A belföldi értékesítések során a különbözet szerinti adózást, mint speciális adózási formát alkalmazták annak ellenére, hogy ennek feltételei nem álltak fenn. A gépjármű-kereskedelem során a gyanúsítottak csehországi gazdasági társaságok felé állítottak ki valótlan tartalmú értékesítésről szóló számlákat annak érdekében, hogy az általános forgalmi adó megfizetése alól mentesüljenek - írja az MTI. A gyanúsítottak 2017-ig az állami költségvetésnek mintegy 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak - tudatta a csoportvezető ügyész.

Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság sajtótájékoztató keretein belül nyitotta meg az X-Meditor Kft.-vel közösen indított közlekedésbiztonsági kampányát, amely már 2012 óta hívja fel a figyelmet a látás és láthatóság kiemelt fontosságára és az egyén szerepére a baleset-megelőzésben. Ebben az évben is a társadalmi felelősségvállalás szerepét középpontba helyezve hirdették meg a közel két hónapon át tartó (2018. október 17. - december 7.) országos akciót. A kampányban arra ösztönzik a gépjárművezetőket, hogy éljenek a felkínált lehetőségekkel, vagyis vizsgáltassák át az autójuk világító és fényjelző berendezéseit, gumiabroncsát, valamint ellenőriztessék a látásukat, mindezt térítésmentesen. A vizsgálatokon megjelent gépjárművezetők részére a kampányhoz csatlakozott szervizek külön a kampányra készített igazoló lapot adnak át, mely igazolja, hogy a vizsgálaton részt vett és ott a járműve megfelelt a jogszabályokban előírtaknak. Idén a kampány kiegészítéseként a járművezetés közbeni mobiltelefon-használat szabálykövető módjára is felhívják a figyelmet. Az esemény nulladik napján, 2018. október 16-án közlekedésbiztonsági szakmai napot tartottak a Rendőrségi Igazgatási Központban, amelyet Óberling József r. ezredes, az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője és Stockinger- Bakonyi György, a Magyar Optikus Ipartestület optometrista szekció elnöke közösen nyitott meg. A program során szakmai előadók tartottak tájékoztatót, többek között a látás szerepe a biztonságos közlekedésben, az idősödés hatása a látásra, valamint a téli vezetésbiztonság fontosságáról. A Látni és látszani kampányhoz tartozó, folyamatosan frissülő információk az esemény hivatalos weboldalán, a www.latnieslatszani.hu oldalon, valamint a Facebook-oldalon, a https://www.facebook.com/latnieslatszanikampany/ címen, illetve a www.baleset-megelozes.eu weboldalon is megtalálhatóak.

1912 nyarán, a Királyi Magyar Automobil Club szervezésében közel húsz bátor magyar és külföldi automobilista egy hét alatt jutott el Budapestről Konstantinápolyba Előzmények Az autósport születésének hajnalán kétféle irányzat vetélkedett egymással: a franciák inkább a sebességre, míg a britek a megbízhatóságra helyezték a hangsúlyt. Közép-Európában német közvetítéssel inkább a megbízhatósági túrautak terjedtek el. Henrik porosz királyi herceg saját magáról elnevezett túraútja 1909-ben Magyarországot is érintette, amelynek révén hazánk is bekapcsolódott a nemzetközi autósport vérkeringésébe. Ezt követően kisebb szünet következett, de ez már az erőgyűjtés időszaka volt. A Magyar Automobil Club kebelében Sportbizottság is alakult, amely az 1912-re 400 főt számláló tagság igényeit is próbálta kiszolgálni. Végül az immár a Királyi előtag használatára jogosult egyesület 1912-től megkezdte túrautak szervezését. Ezek leginkább a mai oldtimer ralikhoz hasonlíthatók: a korszak automobilistái jól menő vállalkozók, arisztokraták és néhány lelkes „szaki” többnapos kirándulásokat tettek. A legnagyobb problémát a fejletlen úthálózat jelentette: 1912-ben Magyarországon a több mint 10 ezer kilométernyi állami út kaviccsal burkolt volt. Szilárd burkolattal mindössze 239 km rendelkezett. Az első betonút 1911-ben készült el. Az 1912-es kiskocsiverseny, majd a Budapest-Konstantinápoly túra, az 1913-as Tátra-Adria túraút és az 1914-es Kárpáti Túraút résztvevői keresztül-kasul bebarangolták a történelmi Magyarország és a Monarchia területét, sőt néha túl is merészkedtek a határokon. Az első világháború azonban lenullázta az erőfeszítéseket. A Budapest-Konstantinápoly Túraút volt a Királyi Magyar Automobil Club első saját szervezésű, határokon átívelő rendezvénye. A 25 nevezőből végül 19 állt rajthoz, s teljesítette a közel 2000 kilométeres távot. Nem volt könnyű dolguk: Magyarországról a Balkánon át Törökországba úttalan utakon, szó szerint hegyen-völgyön, árkon-bokron át vezetett az út. Kik indultak ezen a túrán?   - Berzenczei Kováts Géza nagybányai földbirtokos volt, aki szívesen indult hosszabb távú túrákra automobilon. 1901-ben feleségével és két kisérővel Nagybányáról a Krím-félszigetre 3000 kilométeres utat tett meg Daimler gépkocsijával. A navigálást osztrák katonai térképek segítségével végezték. - Zichy Béla gróf (1868-1944) a Magyar Automobil Club egyik alapítója, korai automobilista volt. Később a Magyar Aero Szövetség létrehozásában is segédkezett. Az első világháború előtt filmfelvevőgépek importálásával is foglalkozott. - Delmár Tivadar (1868-1923), a Királyi Magyar Automobil Club alelnöke, aki 1909-ben a klub részéről részt vett a Henrik herceg túraút magyarországi szakaszának megszervezésében. Ezt követően az újonnan alakult sportbizottságban a versenyszabályzatok kidolgozását vezette. Gyermekei közül Delmár Walter nemzetközi hírű autó- és motorversenyző lett. - Vértes Vilmos István gépészmérnök a Királyi Magyar Automobil Club sportbizottságának tagjaként részt vett az összes első világháború előtti túraúton. Az 1920-as években a kereskedelemügyi minisztérium automobil forgalmi osztályát vezette; eközben politikai karriert is épített, mint a mezőtúri térség országgyűlési képviselője. - Jakob Werlin (1886-1965) az első világháború előtt a Graz-ban székelő Puch művek munkatársaként a cég magyarországi lerakatának vezetője volt. A Puch gyártmányainak népszerűsítése érdekében Werlin motorral és autóval is versenyzett. Az első világháború után Németországba költözött, s az 1930-as években Adolf Hitler tanácsadójaként többek között a Volkswagen projektet egyengette. - A diplomataként is tevékenykedő Alexis Kellner (1880-1953) 1910-ben alapította meg Berlinben karosszériaépítő vállalkozását, amely elsősorban a „jó társaságnak” szállított. Kellner többször kirándult az Osztrák-Magyar Monarchia területére, s szívesen részt vett a helyi sporteseményeken. - Ralph Shainwald az Amerikai Egyesült Államokból (!) érkezett az Automobile Club of America képviseletében, s hatalmas Packard túrakocsijával vágott bele a kalandba. Puch autó a startnál. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára   Riport és visszaemlékezés A korabeli autós lapok részletesen beszámoltak az eseményről. Néhány szemelvény: „A főváros kövezetéről – átmenet nélkül estünk a kispesti és pestszentlőrinci homokos útra. Szinte elképedt az ember – hogy ilyen Szibériába való út Budapest körül egyáltalán hogyan lehetséges? A gépkocsik agyig süppedtek a barátságtalanul marasztaló sülevény homokba”   „Tibor Károly a Magyar Automobilgyár vezérigazgatója éppen Karcag városán robogott keresztül, DeDion kocsijával, amikor hamis útjelzés folytán rossz útra tévedt. Hogy az út szélén állókban kárt ne tegyen, hatalmasat fordított a kormánykeréken. Az éles fordulónál a gép hátsó kereke beleütközött egy kőbe és összetört. Tibor igazgató a válságos pillanatban megőrizte hideg vérét, s a kocsit minden baj nélkül megállította.” Bár a nevezési listáról hiányzott, de sofőrként Csermely Károly úttörő aviatikus, a hazai autókereskedelem egyik korai képviselője is jelent volt. A Közlekedési Múzeum még az 1960-as évek elején készített vele életrajzi interjút, amelyben a Budapest-Konstantinápoly Túraútról is mesélt: „Az út érdekességei közé tartozott, hogy Szinajában a román trónörökös meghívására megnéztük a királyi parkot. Itt láttuk az egész királyi családot, az akkori román királyt Károlyt, feleségét Carmen Silviát, a fiukat a későbbi román királyt Ferdinándot és unokájukat Károlyt, aki szintén később román király lett. Innen tovább haladtunk Bukarestbe. Itt a Román Királyi Autóclub vendégei voltunk, a trónörökös nevében Bibeszku herceg hívott meg bennünket. A herceg volt később a Nemzetközi Repülőszövetség elnöke. Bár a programban benne volt, hogy a megjelenés estélyi ruhában kötelező, de ennek nem tudtunk eleget tenni, mert a vonatra feladott ruháink sehol se tudtak bennünket utolérni, sőt a túraút bejefezése után miután visszatértünk Budapestre, két hónapi késéssel érkeztek utánunk csomagjaink. A késedelem oka az akkori bolgár-török háborús helyzet volt, s emiatt voltak a határnál akadályok. A túra vezetője kzölte Bibesku herceggel, hogy az előírt estélyi ruhákkal önhibánkon kívül nem rendelkezünk. A herceg közölte velünk, hogy a trónörökös azt üzeni, hogy szívesen lát bennünket utiruhában is. Itt mint érdekességet meg kell említenem, hogy ezen az estélyen a trónörökös hosszú időn keresztül táncolta a román nemzeti táncot, mely igen hasonlít az oroszoknak a guggoló táncához úgy, hogy ez igen erős fizikai munkát igényelt. Az út további érdekessége a Sipka-szoroson való átkelés, mely elképzelhetetlen meredekei miatt a gépkocsikat óriási mértékben igénybe vette. A kocsim ezzel a nehézséggel is könnyen boldogult. A török vonalon már nem nagyon lehetett beszélni, mert a cca 600 kilométeres utat szántóföldeken és réteken átszelő földutakon tettük meg. Drinápoly előtt pedig a folyón gázlókon mentünk át, ahol is a gázlóval ismerős törökök mentek a kocsik előtt és mutatták az utat. Drinápolyban egy igen kedves jelenetben volt részünk: a török fiatalság egy része magyar ruhában, nemzetiszínű szalaggal fogadott bennünket és testvér-testvér-t kiáltoztak. Innen folytatódott az út Konstantinápolyba” Emlékkiállítás Az isztambuli Magyar Intézet és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésében 2018. áprilisában egy vándorkiállítás nyílt a túraút történetéről. Ez a vándorkiállítás most átköltözött Bukarestbe, s október 20-től megtekinthető az Ion Tiriac kollekció épületében. A megnyitón beszédet mond dr Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tudományos főigazgató-helyettese és dr Négyesi Pál, a kiállítás kurátora. Képek az isztambuli kiállításról Hasonló Packard autó indult a versenyen