Az Autostat adatai szerint Oroszországban áprilisban is visszaesett a luxusautók forgalma. Míg tavaly 155 autót adtak át, addig idén áprilisban kettővel kevesebbet. A piac több mint felét a Mercedes-Benz uralja, az S-osztály Maybach modellből 79-et vettek. Az oroszok szeretik a Maseratit (25 modell) és a Bentley-t (24 autó) is. A luxusautó-szegmensben 10 új Rolls-Royce, hét Lamborghini, öt Ferrari és három Aston Martin is gazdára talált az év negyedik hónapjában. A luxusautók felét (78-ast) Moszkvában helyezték forgalomba, 15-öt Szentpéterváron, hatot a jekatyerinburgi, ötöt a krasznodári körzetben. Az orosz luxusautó-piac folyamatosan esik 2018-ban, februárban 9, márciusban 11, áprilisban pedig 1,3 százalékkal - írja a jarmuipar.hu.

Törölt párizsi járatok, szélsőséges időjárás, elmaradni látszó, fontos találkozók. Egyáltalán nem indult könnyedén a párizsi kiruccanás, azonban egy európai szinten jelentős oldtimer kiállításért meg kell szenvedni! Második rész. A világ leggyorsabbja: Jaguar XJ220 Az 1992 és 1994 között gyártott emblematikus szuperautót a Jaguar és a Tom Walkinshaw Racing (TWR) készítette. Ekkoriban a világ leggyorsabb autójának hírében állt a maga 341,7 km/órás végsebességével. A 271 legyártott példány alapára 470 ezer font volt, vagyis a valaha volt legdrágább új Jaguárként is ismertté válhatott az XJ220. A tervezést a Saturday Club mérnökei végezték. Valami egyedit akartak alkotni az ’50-es-’60-as évek Le Mans-i győztes gépeit alapul véve, vagyis a szuperautós megoldások egy hétköznap még éppen használható autóba való átemelésével próbálkoztak szabadidejükben. A B csoportos járművek követelményei között szerepelt a 341 km/órás sebességre való képesség. Az alumíniumban bővelkedő karosszéria extra merevséget kapott. Az 1470 kg-os felépítmény mellé 550 lóerő és 640 Nm társult. A V6-os, biturbó benzinmotor erejét ötfokozatú váltó továbbította a 345 mm széles hátsó kerekekre. A 18 colos felnik mellett a Silverstone Green fényezés is egyedi, ahogy az ár is, hiszen a 8 ezer kilométert futott példányért a helyszínen kellett megalkudni. Az XJ220-szal egyébként még egyszer összefutottam egy tavaszi séta során. Egy Párizs szomszédságában fekvő kisváros főutcai autós műhelyében parkolt hátul az emelőn, a kollégák éppen nagy gumizásban és szezonkezdő szervizelésben voltak benne nyakig. Volt arra Mini Cooper, de mintha Roger Moore-féle Volvót is látni véltem volna...   Mercedes-Benz 280 SL „Pagoda” Az összecsukható tetővel szerelt Mercedes kabrió az 1968-as Genfi Autószalonon debütált. Pozicionálása során a 190 SL és a 300 SL modellek helyettesítését tűzték ki célul a márkánál. „Pagoda” becenevét az opcionális belső keménytetővel érdemelte ki. A manuális vagy automatikus sebességváltóval is rendelhető autókból az alábbiak szerint összesen 48 912 készült: 230 SL (1963-67), 250 SL (1967) és 280 SL (1968-71). A nullkilométeres autóhoz teljes dokumentációt és különféle igazolásokat/minősítéseket kínál a Brabus, ezen belül is a Classic divízió. Garancia, gyári színkártya-azonosság, és még lehetne sorolni, egyszóval a gyűjtők nem tudnak belekötni ebbe a 280 SL-be, amely árra mellesleg majdnem 300 ezer euró! McLaren P1 Experimental Prototype XP05 Hogy miért is szerepel egy gyűjtőklubos kiállításon egy ennyire friss darab? Hiszen egy 2013-as modellt nem lehet oldtimernek nevezni, szóval Senna McLaren-Hondája mellett furcsán mutatott. Mégis miben rejlik különlegessége? Az autó egy igen egyedi példány, amely komoly fejlesztési folyamatok alapjául szolgált. Az XP5 az ötödik prototípus, amely 2012 elején a McLaren Technology Centerben született meg (MTC) az első építési fázisban. Az intenzív teszteken először az útfekvést hangolták a nyár elején, majd a spanyolországi központban a sebességváltó fejlesztésével foglalkoztak. 2012 augusztusában már a második szintre minősítették fel a prototípust. Ősszel egy 10 hónapos kirándulásra indult az XP05 erőforrás-kalibrációra, szintén Spanyolországba, a munka ezután Németországban, a Bosch főhadiszállásán folytatódott 2013 szeptemberéig. Az Egyesült Királyságba való visszatérését követően a McLaren P1 GTR fejlesztésének alappilléreként tekintettek rá. Nem sokkal később megkapta a sorozatgyártású modelleknél is használt karbon monocoque-ot, és a belső tér is elkészült 2015 májusa és júniusa között. Első tulajdonosát már évek óta boldogítja, azóta kevesebb mint 350 regisztrált mérföldet tettek bele. McLaren P1 (900+ LE, 0-96 km/óra: 2,8 s) A franciáknál nagy hagyományoknak örvend a retro autók birtoklása és alkalmankénti használata. Ilyen árakkal, sajátos modelltörténetekkel és stílussal valahogy egyedibb hangulatban telik egy hétvégi kiruccanás, vakációzás. Mert hogy a heti 35 munkaóra mellett tavaly májusban minden hétvége hosszúra jött ki. Nem elektromos, nem önvezető, nincsen tele krómmal, vagyis ki lehet tűnni a tömegből. A lassabb sebesség mellett beszélgetni lehet, át lehet érezni az autózás minden egyes örömpercét! Ámde, a Volkswagennél kijelentették, nagyon ügyelnek rá, hogy az elektromos autók ne azonos konzervdobozok legyenek önvezető képességekkel felruházva, hanem legyen lehetősége a tulajdonosnak kifejezni egyéni stílusát. Vajon egy olyan márka, amely évek óta kerüli a merész stílust, egyenruhát öltött autóira, képes lehet megújulni? De bármelyik autógyártó stílusvilága érdekes lehet, hiszen lassan minden részegységet ugyanaz a nagy beszállító gyárt majd, szóval mitől lesznek egyediek a jövő autói? Te mit gondolsz?  

A BMW vezetéknélküli töltésének segítségével nem kell töltőkábelre csatlakoztatni autónkat, hanem elég egyszerűen a töltő fölé parkolni és várni. A töltés azonnal megkezdődik, amint az egység fölé ért a jármű – a GroundPad töltő és az autó képes egymással kommunikálni, így segítik a vezetőt a helyes parkolásban. A „parkolási tűrés” 70 mm-t jelent hossz- és 140 mm-t oldalirányban. A töltő és az autó között 8 centiméter van. A rendszer 3,2 kW-os teljesítménnyel három és fél óra alatt képes teljesen feltölteni az 530e iPerformance nagyfeszültségű akkumulátorát. A hatásfok nagyjából 85%-os egyébként. A töltés azonnal megszakad, ha idegen anyag vagy tárgy kerül a töltőre. A BMW vezetéknélküli töltőjét bérelni lehet az 530e-khez, kezdetben Németországban, majd az Egyesült Királyságban, az USA-ban, Japánban és Kínában.