A kormány 60 ezer jüant (2,2 millió forint) vállal át a  vásárlóktól darabonként a teljes mértékben elektromos, vagy a  "csaknem teljes mértékben elektromos" gépkocsik, valamint a hidrogén  hajtású autók árából egészen 2015-ig. A benzin-elektromos hibrid  autókra nem vonatkozik a kedvezmény. Egy-egy autó ára  sajtójelentések szerint 200 ezer jüan (7,3 millió forint) felett van.  A kínai vezetés célja, hogy az évtized végéig ötmillió új  energiával hajtott járművet "küldjön" az utakra. A Hszinhua  hírügynökség szerint tavaly összesen 27 800 elektromos jármű volt  használatban az országban, többségük autóbusz.  A főváros az idén májusban kezdett kampányba, hogy a  tömegközlekedés mellett mind nagyobb számban terjessze el a  környezetkímélő személyautókat. Az elképzelések szerint 2015-re 50  ezer elektromos autó futna Peking útjain. Harmincezer lenne közülük  magántulajdonban, a többit a tömegközlekedés, a közhivatalok és a  taxivállalatok kapnák.  Peking északnyugati részén már elindították az első elektromos  autókölcsönző szolgáltatást és megépítették a világ legnagyobb  elektromosautó töltőállomását, amely naponta 400 jármű töltésére  nyújt lehetőséget. A tervek szerint a főváros további hasonló  állomásokat alakít ki.MTI 

A fejlesztés legfőbb célja a kezdetektől az volt, hogy a BMW i modellcsaláddal és különösen az i3-mal csökkentsék az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást a nagyvárosok és agglomerációik környezetében. Ezen felül a mérnökök a BMW i3-ban felhasznált innovatív anyagokkal és a gyártási folyamat fázisainak környezetbarát megvalósításával a fenntarthatóság kivételesen magas szintjét érték el: az i3 gyártásakor az általában szükséges energiamennyiség felét használják csak fel, míg vízből a szokásosnál több mint 70 százalékkal fogyasztanak kevesebbet, elsősorban az acél és alumíniumelemek hagyományos fényező eljárásának megszüntetésével. Sőt, a lipcsei gyárban a BMW i modellek gyártásához szükséges összes energiát egy külön erre a célra épített szélerőműből nyerik. Hasonlóképpen, a szénszálas erősítésű műanyag amerikai gyártásához szükséges energiát teljes egészében egy vízerőműből nyeri ki a BMW csoport.A mostani az első alkalom az autógyártás történetében, amikor egy autógyártó a sorozatgyártás során és nagy mennyiségben használ fel szénszálas erősítésű műanyagot. A BMW i3 karosszériája gyakorlatilag teljes egészében ebből a rendkívül könnyű, mégis hihetetlenül erős és tartós anyagból készül, ellensúlyozva ezzel az elektromos hajtáslánc működéséhez elengedhetetlen plusz akkumulátorok többletsúlyát. A szénszálas műanyag tömegtermelésének beindításával a BMW csoport a világ első számú autógyártójává vált eme innovatív anyag gazdaságos előállítása terén is.A BMW i3 sorozatgyártása ma Szászország miniszterelnöke, Stanislaw Tillich, Lipcse polgármestere, Burkhard Jung, valamint a BMW gyártásért felelős igazgatósági tagja, Harald Krüger jelenlétében indult be. A gyártósorról legurult első példány az egyik legnépszerűbb európai maratoni futóverseny, a BMW által támogatott Berlin Marathon felvezető autója lesz szeptember végén, és amit a német maratonfutó, Jan Fitschen vehetett át. A tulajdonosok az első prémium kategóriájú elektromos autókat Európa egyes országaiban már novemberben megkapják, míg az Egyesült Államokba és  Kínába 2014 elején érkeznek meg az első BMW i3 modellek.„Ma vállalatunk egy újabb mérföldkövéhez érkeztünk” - mondta Harald Krüger a BMW i3 sorozatgyártásának beindítása kapcsán. „A BMW i3-mal történelmet írunk, hiszen azon túl, hogy az első szériagyártású elektromos autónk, az úttörő technológiáknak és folyamatoknak köszönhetően alapjaiban fogalmazzuk újra a fenntartható egyéni közlekedés jelentését” – tette hozzá Krüger.A BMW csoport az innovatív BMW i3 sorozatgyártásának beindításához mintegy 400 millió eurót fektetett be lipcsei üzemének bővítésébe és gépesítésébe. Az i3 kulcsfontosságú alkatrészeit a BMW csoport gyáraiban és partnercégeinek üzemeiben gyártják: az egyesült államokbeli Moses Lake-ben, valamint a németországi Wackersdorfban, Landshutban és Dingolfingban.

    A kereskedés kezdetén a londoni FTSE-100 index 1,17 százalék, a frankfurti DAX index 1,23 százalék, a párizsi CAC-40 index 1,24 százalék, a vezető euróövezeti vállalatok részvényeit követő indexek közül pedig az FTSE Eurofirst 300 0,96 százalék, az EU Stoxx 50 1,52 százalék emelkedést mutatott.    Szerdán az indexek a londoni kivételével emelkedéssel zártak: amíg a londoni 0,17 százalékkal csökkent, a frankfurti 0,45 százalékkal, a párizsi pedig 0,60 százalékkal emelkedett. Az euróövezeti gyűjtőindexek közül az FTSE Eurofirst 300 0,46 százalékkal, az EU Stoxx 50 pedig 0,48 százalékkal emelkedett.MTI 

   A prémiumok és egyéb külön juttatások nélkül számolt rendszeres havi keresetek a versenyszférában 4,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly júliusban a júniusi 2,9 százalékos emelkedéssel szemben.    A nemzetgazdaság egészét tekintve a bruttó keresetek 2,1, a családi adókedvezmények hatása nélkül számított nettó jövedelmek 3,7 százalékkal nőttek tavaly július óta, a közfoglalkoztatottak nélkül a növekedés 2,8, illetve 4,5 százalékos volt.    A költségvetési szektorban a júliusi bruttó keresetek 0,7 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, azokkal együtt a csökkenés 2,6 százalékos volt. A nettó keresetek a közszférában 0,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt, míg a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva 1,2 százalékos volt a csökkenés.MTI