Személygépkocsijával közlekedett egy 56 éves asszony 2023. október 4-én este az 5-ös főút felől Inárcs irányába, amikor elütött egy vele azonos irányba haladó, kivilágítatlan kerékpárost. A balesetben az 54 éves dabasi férfi olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A Dabasi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya vizsgálja a baleset bekövetkezésének pontos okát és a körülményeket. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az alsó-bajorországi Straßkirchen polgárai megnyitották az utat a BMW autógyártó nagy akkumulátorgyára előtt, amelyben évente 600 000 elektromos autó nagyfeszültségű akkumulátorát szerelik össze. A múlt vasárnapi népszavazáson egyértelmű többség úgy döntött, hogy támogatja a gyár megépítését, ahogy azt a közösség bejelentette. Fotó: BMW A „Livable Gäuboden” polgári kezdeményezés kikényszerítette a népszavazást. A helyi képviselő-testület korábban egyértelműen támogatta a megépítést, amely várhatóan 3200 munkahelyet teremt. A település képviselő-testületi népszavazására az előzetes eredmények szerint 75,3 százalék igennel, 24,7 százalék nemmel szavazott. A gyár ellen irányuló polgári kezdeményezésre mindössze 29,6 százalék igen, 70,4 százalék nem szavazot érkezett. A két kérdést külön-külön tették fel – írja a német szakportál.

Az autózás immár több mint 100 éve velünk van és óriási előnyei mellett bizony hamar felszínre jöttek a sebesség hátrányai is. Ezek kiküszöbölés a mai napig tart. Nagyon látványos eleme volt ennek a légzsákok feltalálása, ami nem is ment annyira zökkenőmentesen. A Learn Engineering Through Physiscs (LESICS) Youtube csatornáján remek kis oktatóvideó van a légzsákok törzsfejlődéséről, amit érdemesnek találtam magyarul is bemutatni, érdemes 7 percet rászánni olvasás előtt. Mi lenne velünk légzsák nélkül egy balesetben? 1958-at írtunk, amikor a Volvo egyik mérnöke (Nils Bohlin) szabadalmaztatta a hárompontos biztonsági övet az autókba. Nagy előrelépés volt ez, hiszen az öv legalább a medencét és a mellkast meggátolta az előre csapódásban. Persze ez a technológia is fejlődött és egy torziós rugó alkalmazásával, megfelelő öv anyag választással a test előrefelé való elmozdulását sikerült kontollálni. Csakhogy a biztonsági öv a nyak és a fej mozgását nem befolyásolja, így azok az ütközés során nagyon kemény igénybevételnek voltak továbbra is kitéve. Egy nagy ütközés során így továbbra is horrorsérülések keletkezhettek. Ezért álltak elő a mérnökök a légzsák ötletével. „Az ötlet jó, a kivitelezés pocsék” Ez az idézetet a Süsü, a sárkány Sárkányellátó Vállalat című epizódjából szoktam idézgetni. Ide is passzol, hiszen egy felfújódó párnába érkezni, anélkül, hogy a nyakunk kitörne, valóban sokkal kellemesebb, csak hát ezt meg is kellett valósítani. Aztán jöttek a gondok. A légzsák tehát nem csak egy csillapító hatást biztosít, de meggátolja, hogy a vezető, vagy az utas a balesetben lefejelje a kormányt, vagy a műszerfalat. Az első ötlet teljes tévútnak bizonyult. A járműben valahol elhelyeztek egy túlnyomás alatt álló palackot, a levegőkörbe pedig beépítettek egy teljesen mechanikus elven működő szelepet, amely a lassulás hatására nyitott és engedte a levegőt a légzsákba. Persze ez a rendszer nem volt elég gyors ahhoz, hogy az előrelóduló test elé még az ütközés közben kinyissa a légzsákot, ezért ez a verzió nem került kereskedelmi forgalomba. Allen K. Breed, elvi alapjai A Joyson Safety Systems alapítója egy igazán ötletes megoldással állt elő. Az ütközésérzékelő szenzorba egy acélgolyót helyezett el, amelyet előre beállított erővel tartott a mágnes. Az ütközéskor fellépő lassulás azonban már elég nagy volt ahhoz, hogy a golyót alaphelyzetéből kimozdítsa, az pedig rövidre zárja a légzsák áramkörét. A nagy dobás azonban nem ez volt, hanem a légzsák felfújásához használt technika. Sűrített levegő helyett ugyanis egy kémiai reakciót, nevezetes a robbanást használta. A színtelen, amúgy vízben jól oldódó por alakú NaN3 képletű nátrium-azid tulajdonsága, hogy 300 celsius fokon láncreakcióként nátriumra és nitrogénre bomlik. 50 grammnyi anyag 70 liternyi gázt produkál pillanatok alatt. A nátrium-azidot egy légmentesen záródó hengerben helyezték a kormánykerék belsejében. Az acélgolyó által rövidrezárt áramkör egy fűtőszálat tartalmaz, ami benne van a hengerben. Az áramkör zárása ez felizzik és beindítja a robbanást, ami 30 ezredmásodperc alatt kitölti a légzsákot. 1988-ban a Chrysler már kereskedelmi forgalomba is hozta a rendszert, amivel azonban volt egy kis bökkenő. Vagyis inkább kettő Mérgező gáz és más bajok A bajt nem is a gáz, hanem felszabaduló nátrium okozza, ezért a tudósok két komponenssel egészítették ki  a töltetet, mégpedig kálium-nitrátra és szilícium-dioxidra. Ez megoldotta volna a kérdést, de az alapanyag viszont könnyen megköti a nedvességet és a tervezési, vagy a gyártási hiba miatt nem légmentes záródik a rendszer, akkor megkötött nedvesség miatt másképpen megy végbe a robbanás és a légzsák leváló darabkái szétrepülnek az utastérben, amelyek veszélyeztetik az utasok biztonságát. Emlékszünk még a Takata gigantikus légzsák-visszahívási kampányára? Na, az pont ezért volt. Guanidin-nitrát Aki gondolja nézzen utána részletesen az interneten, hogy miféle anyag ez, nekünk most legyen elég annyi, hogy a nátrium-azidot erre cserélve a mérgező hatás sokkal kisebb lett, igaz a robbanás sem olyan heves, a nedvességre pedig nem érzékeny. Így már nem kell aggódnunk a robbanás hatásai és a káros gázok miatt. Mára elég összetett a rendszer Hogy a légzsákok véletlen kinyílását elkerüljék egyre összetettebb lett a rendszer, ami nagyon sok tényezőt figyelembe vesz. A rendszer lelke nyilván egy számítógép, az ütközésérzékelésért pedig az úgy nevezett MEMS szenzorok felelnek. A központi egység nem csak az ütközésérzékelőtől kap jelet, de a keréksebesség szenzorok, giroszkópok, féknyomás és ülésfoglaltság érzékelők jelei befutnak ide. A korszerű rendszerekben már nem csak az időzítés közel tökéletes, de a paraméterek alapján azt is képes szabályozni, hogy mennyire fújódjon fel a légzsák. Mindennek 30 ezredmásodperc alatt végbe kell mennie és a légzsák mindössze 0,1 másodpercig van teljesen felfújva. Azt, hogy milyen sebességek felett és milyen feltételek alapján nyílnak az egyes légzsákok a gyártók hétpecsétes titkai közé tartoznak. Mindig kössük be magunkat Ha nincsen bekötve a biztonsági öv, egyes modellekben ki sem nyílik a légzsák. Ennek oka, hogy az öv fékező hatása nélkül, a kb. 320 km/órás sebességgel elénk durranó lufi nagyon komoly sérüléseket tudna okozni. A frontlégzsákokat követték az oldal-, majd a függönylégzsákok, ezt követően terjedtek el a térdlégzsákok és ma már több modellben maga a biztonsági öv is képes felfújódni. További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát.

A 758 termék tilalmára vonatkozó szankciós csomag részeként a japán kormány augusztus 9-től megtiltotta az 1,9 liternél nagyobb hengerűrtartalmú benzin- vagy dízelüzemű, továbbá az összes elektromos és hibrid motorral felszerelt autó exportját, illetve megtiltotta a gumiabroncsok szállítását is Oroszországba. A büntetőintézkedésekkel a szigetország követte az Európai Unió és az Egyesült Államok hasonló lépéseit, amelyek a Krím bekebelezése, illetve Ukrajna megtámadása miatt sújtják Oroszországot. Az orosz szaksajtó szerint a vlagyivosztoki vámhatóság a szankciók bevezetése óta eltelt egy hónapban, augusztus 9-től szeptember 6-ig 11,8 ezer autó behozatalára állított ki okmányokat. Ez durván háromszor kevesebb, mint a szankciók bevezetése előtti négy hétben. Autópiaci szakértők már a japán büntetőintézkedések bevezetése előtt is arra számították, hogy a büntetőintézkedések megváltoztatják az orosz autópiacot, s részben az lesz a hatásuk, hogy el fogják árasztani az orosz piacot használt kínai járművek is, miután az újak egy év leforgása alatt már amúgy is túlsúlyba kerültek az országban. A szankciók miatt olyan népszerű japán modellek kerültek tiltólistára, mint például a Toyota Land Cruiser, a Toyota RAV4, a Nissan Patrol, a Nissa X-Trail, illetve a kisteherautók és -buszok közül a Toyota Voxy, Noah, Esquire és Alphard.  Az igen népszerű japán crossovereket  várhatóan olyan kínaiak válthatják fel, mint a Haval M6, Changan Alsvin vagy a BAIC U5 Plus. A tokiói döntés komoly érvágás az orosz autópiacnak, mivel a használt japán autók importja tekintetében Oroszország az első világon. Éves összevetésben az idei év második negyedéveben negyven százalékkal nőtt a japán autóimport. A szankciók ugyanakkor a szigetországban is megteszik a hatásukat: már második hónapja csökken a használt autók ára. A világjárvány idején, részben az ellátási láncok megszakadása miatt az a példátlan helyzet állt elő Japánban, hogy a használt autók néha többe kerültek, mint az újak, most pedig egészen más helyzet rajzolódik ki. Augusztusban az aukciókra bocsátott autók átlagára alig haladta meg az egymillió jent (2,4 millió forint), ami 6,9 százalékos csökkenés a tavalyi év augusztusához képest. Autópiaci szakértők arra számítanak, hogy ez a tendencia folytatódik. Egészen a közelmúltig az Oroszországban irányuló használt autók exportja az összkivitel húsz százalékát tette ki, de könnyen megtörténhet, hogy ez az arány tíz százalék alá süllyed.