Amikor csak lehet, Tóbiás és Balambér olyan közlekedési eszközt választ, ami a legpraktikusabb és a leginkább környezetbarát a céljuk eléréséhez. Ha például a pár kilométerre lévő játszótérre mennek, akkor autó helyett biciklire pattannak, és így is majdnem ugyanolyan gyorsan megérkeznek. Közben a tekeréssel jót tesznek az egészségüknek és a környezetet is óvják. Persze ők sem mindenhová bringával indulnak el: ha messzebbre utaznak, például nyaralni, akkor igyekeznek vonattal menni, esetleg autóval, és kerülik a leginkább környezetszennyező repülést. Mert egyáltalán nem mindegy, mivel és milyen gyakran utazunk. Melyik a zöldebb közlekedési forma? Nem csak a jármű kibocsátása számít A közlekedés miatt került a légtérbe az üvegházhatású gázok negyede, a fejlettebb országokban pedig akár a 30 százaléka. Azt könnyen el lehet dönteni, hogy a gyaloglás vagy a motorozás a környezetbarátabb közlekedési forma. De vajon az elektromos autó vagy a vonatozás a zöldebb választás? Erre már nem is olyan könnyű válaszolni, igaz? Főleg akkor, ha nemcsak az utazás közben kibocsátott káros anyagot hasonlítjuk össze, hanem számításba vesszük a jármű teljes életciklusát, a használatát valamint a használatával járó egyéb dolgokat. Sokkal több mindenről van szó, mint gondolnád:  Gyártás és ártalmatlanítás: A jármű legyártásával, majd élettartamának lejárta után az ártalmatlanításával járó károsanyag-kibocsátás. Infrastruktúra: Az adott jármű használatához szükséges útpályák és kiegészítő létesítmények megépítésével járó kibocsátás. Autók esetében például az utak, parkolók, hidak és alagutak tartoznak ide; vasútnál a síneket, hidakat és alagutakat jelenti; míg a légi közlekedésnél a repülőtereket veszik figyelembe.  Karbantartás: Minden olyan teendő, amely a jármű forgalomban tartásához szükséges. Például gumicsere az autóknál, vonatoknál a meghibásodott alkatrészek cseréje. Elektromos járműveknél nem ide, hanem a gyártáshoz sorolták az akkumulátorok cseréjét.  A használat közvetlen hatása: A jármű üzemeltetésével járó közvetlen környezeti hatás. A kipufogócsövön távozó káros anyagoktól kezdve a kopó fékbetéteken át a kerekek kopásáig. A használat közvetett hatása: Elsősorban az adott jármű energiaellátásának a környezeti hatása. Hagyományos üzemanyaggal működő autónál az olajkitermeléstől a benzinkútig tartó folyamat, elektromos járműveknél az erőműben történő áramtermelés, a vezetéken való szállítás és az akkumulátorba való töltése. Ugye, milyen sok minden kell ahhoz, hogy egy-egy jármű használható legyen? És minden kisebb-nagyobb dolog károsanyag-kibocsátással jár. De akkor lássuk, hogy a fenti 5 szempontot figyelembe véve, hogyan alakul a főbb közlekedési módok rangsora a széndioxid-kibocsátásuk alapján.  Melyik közlekedési forma a leginkább környezetbarát? A TNMT.com oldalon megjelent sorrendet sok tanulmány összegzésével állították össze. Az bizonyára nem okozott meglepetést, hogy a gyaloglás és a kerékpár  végzett az élen, az már érdekesebb, hogy az elektromos robogó ilyen jó helyre került. Érdekes, hogy a vonat és az elektromos autó gyakorlatilag ugyanannyira számít környezetbarátnak. A rangsor másik végén pedig a dízel- és a benzines autó található, ami várható volt. A repülőgép hiányzik a listáról mert elsősorban városi járműveket hasonlítottak össze.  Nem mindegy, hányan ülnek benne Meg kell jegyezni, hogy az adott jármű kihasználtsága nagyon fontos, ha a környezeti hatások vizsgáljuk. Nem mindegy, hogy négyen ülnek egy autóban vagy csak a sofőr. A fenti grafikonhoz egyébként átlagos kihasználtságokat néztek, autóknál például 1,5 fő volt az átlag, városi busznál, villamosnál és metrónál 18-19 százalék, vonatnál 26 százalék, távolsági buszoknál viszont 60 százalék fölötti kihasználtsággal számoltak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya nem vizsgált ilyen sok közlekedési eszközt – csak az autót, a vasutat és repülést –, de szintén arra jutott, hogy a kihasználtságtól nagyban függ a környezetterhelés mértéke. Alapesetben a vonat a legkevésbé környezetszennyező, akár a légi közlekedéshez, akár hagyományos belső égésű, akár az elektromos személyautókhoz hasonlítjuk. A legszennyezőbb a repülés, de nem minden esetben. Ha négy fő helyett csak a sofőr utazik az autóban, akkor már a benzines és gázolajjal működő autók számítanak a leginkább környezetszennyezőnek. Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!