Terv szerint vagyunk, úgy jöttünk ma ki az első két gyorsra, hogy nem mindenáron akarunk nyerni. Gondoltuk, hogy egy picit veszítünk az előnyünkből, de szerintem az az öt másodperc a több mint 30 kilométeren belefér. Élvezni szeretnénk a versenyzést! A Ranga László úton az egyik jobbos kanyarban megcsúsztunk picit a féktávon, de a korlátnak nem mentünk neki, nem történt semmi komoly dolog – nyilatkozta a pilóta, Herczig Norbert. A tegnapi nap műszaki problémákkal telt a Hadik András, Kertész Krisztián duónak, ám ma tiszta lappal indult és meg is nyerte az első árpádtetői szakaszt, maga mögé utasítva a Herczig, Bacigál és a Ranga, Szőke kettőst is. – Minden rendben volt, jó időket autóztunk. Sajnálom, hogy tegnap műszaki problémáink voltak, és lemaradtunk Norbiék mögött. Úgy gondolom, hogy harcban lehettünk volna az első helyért. Most már csak arra koncentrálunk, hogy minél több ponttal mehessünk haza. Néhol még elóvatoskodták ugyan a gyorsot, de a verseny leghosszabb szakaszán a pécsi Ranga Péter, Szőke Tamás páros diadalmaskodott, 1,1 másodperccel volt gyorsabb Hadik előtt és majd öt másodperccel az élen álló Herczig előtt. Vinczéék műszaki gondja és Turánék kiesése után elérhető közelségbe került a dobogó. – Az első gyorson kicsit jobb időeredményre számítottam, mert nagyon jól jöttünk, egy-két helyen voltunk óvatosabbak, ahol azt hittem, csúszni fog a pálya. A másodikat megnyertük Hadikék előtt, de az erdőben még sok helyen nedves folt van, picit veszélyes volt. A beállítás most jó, jól is gumiztunk, próbálunk a következő körben is gyorsot nyerni. Küzdelmes nap után, de a dobogó legalsó fokán zárta a Vincze, Bazsó kettős a szombati napot, ám a problémák a verseny második napján sem kerülik el őket. Váltógondokkal küzdenek, és csak halvány remény van rá, hogy befejezik a versenyt. –  Rossz a váltóelektronikánk, bent maradt negyedikben a váltó. A városban etapon majdnem fel is kellett adnunk, de nagy nehezen sikerült üresbe, majd másodikba váltani, így jöttünk be a szervizparkba. Remélem sikerül megoldani a problémát, tegnap is nagyon sokat küzdöttünk, most már jó lenne ezt a két gyorsot befejezni. Idő előtt ért véget ugyanakkor a verseny a Turán Frigyes, Bagaméri László páros számára, amely a vasárnapi első Kemping–Árpádtető szakasz után még az abszolút 5. helyen állt. A következő, orfűi körgyorson viszont előbb megfogtak egy lassítót, majd a Fiesta kalandos úton a szalagkorlátot is elkapta, ami közben megsérül a hűtő, a csapat így nem tudta folytatni a küzdelmet.

A Forbes által összeállított, a világ kétezer legnagyobb vállalatát számba vevő listán a Toyota, messze a legnagyobb autógyártóként, a tízedik helyen szerepel. Érdekességként érdemes kiemelni, hogy a listán a Toyotát megelőző vállalatok közül az első nyolc bank vagy pénzügyi intézmény, a kilencedik pedig az Apple. A listán szereplő következő autógyártó a Daimler, amelyet a 28. helyen jegyez a Forbes. A mértékadó magazin kétezer vállalatot számba vevő listája alapján Ishtyaq Habib nemzetközi elemző elkészített egy a világ száz legnyereségesebb vállalatát bemutató interaktív ábrát, ahol a nagy körök az egyes vállalatok éves bevételét, a bennük lévő középső színes körök pedig az elért éves profitot mutatják, amelynek segítségével jól vizualizálható az egyes iparágakra jellemző profitráta is.  A világ száz legnyereségesebb vállalata közé mindössze tíz autógyártó jutott be, közülük magasan a Toyota érte el a legnagyobb profitot, mintegy 17 milliárd dollárt 2016-ban, ezzel a környezetbarát modelljeiről és autóinak legendás megbízhatóságáról ismert japán autógyártó tavaly a világ 11. legnagyobb profitját termelő vállalatnak bizonyult. A TOP 10 legnyereségesebb autógyártó egyébiránt együttesen 1552 milliárd dollár bevétel mellett 69 milliárd dollár profitot ért el, azaz az iparági profitabilitás elég alacsony, átlagosan 4,4%. A Toyota amely a TOP10 autógyártó összbevételének 16%-át, és megtermelt profitjának 25%-át érte el egymaga, ennél magasabb, 6,8%-os profitabilitással dolgozik, ennél hatékonyabb csak a BMW csoport volt 7,7%-al, az ő összesített profitjuk ugyanakkor mindössze 8 milliárd dollár, azaz kevesebb, mint fele a Toyota által elértnek. A Toyota teljes vagyonát a Forbes 412 milliárd dollárra teszi, ezzel második a 459 milliárd dollár összvagyonú Volkswagen mögött, utóbbi ugyanakkor tavaly mindössze 6 milliárd dollár nyereséget termelt 240 milliárd bevétel (azaz 2,5%-os profitabilitás mellett). A Toyota ugyanakkor nem csupán a világ legnyereségesebb autógyártója, a Forbes a piaci értékét is messze a legnagyobbra, 172 milliárd dollárra becsüli, ami azt jelenti, hogy a második legértékesebb Daimler, a harmadik legértékesebb GM és a negyedik legértékesebb BMW együtt ér nagyságrendileg annyit, mint a hibrid technológiát jegyző japán autógyártó. Beszédes az is, hogy a második legnyereségesebb Daimler és harmadik legnyereségesebb GM együtt termel annyi profitot, mint a Toyota egymaga, ha pedig a tízes lista aljáról indulunk, a Fiat Chrysler, a Honda, a Nissan Motor, a Ford Motor és a SAIC Motor együttes profitja kell ahhoz, hogy megfogják a Toyotát. Utóbbi egyébiránt a tízes lista egyetlen kínai tagja, mára már a világ hatodik legnyereségesebb autógyártója. Ishtyaq Habib elemző egyébiránt elemzéséhez tovább szűkítette a listát, és a világ 50 legnyereségesebb vállalatának vizsgálatakor további érdekességekre figyelhetünk fel. A világ 50 legnyereségesebb vállalata tavaly összesen 724 milliárd dollár profitot termelt 5089 milliárd dolláros összbevétel mellett, azaz az átlagos profitabilitás 14,2%-os, ami több, mint háromszorosa az autóipar átlagos profitabilitásának. Az összprofit 44,3%-t a pénzügyi szektor termelte, amelynek átlagos profitabilitása 19%. A második legnagyobb szereplő a szintén 19%-os átlagos profitabilitással működő IT szektor, amely az össznyereség 22,1%-t vitte el. A harmadik a 8,1%-ot vivő telekommunikációs szektor, amely 11%-os átlagos profitabilitással működik, míg a negyedik helyen az összprofit 5,4%-át jegyző gyógyszeripar áll, ahol kiugróan magas, 41%-os a profitráta. Az autóipar a teljes nyereség mindössze 4,8%-ával csupán az ötödik helyre fért be. A pénzügyi szektor egyébiránt 19, az IT szektor 10, a telekommunikációs szektor 5, a gyógyszer- és autóipar pedig 3-3 vállalattal képviselteti magát az ötvenes listán. A legmagasabb profitrátával, 74%-al egyébiránt a listán csupán egyetlen vállalattal szereplő dohányipar büszkélkedhet. Ugyan nem ennyire kimagasló, de  16%-ot elérő filmipar és a 15%-os profitabilitást felmutató fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok sem panaszkodhatnak. Az autóiparnál alacsonyabb megtérülést, 4%-os profitrátát csupán a kiskereskedelem hoz a TOP50 legnyereségesebb vállalat vizsgálata során (a TOP50-ben egyébiránt az autóipar nem 4,4%-al, hanem 6%-al szerepel, nem rontják le az eredményét ugyanis a TOP100-ba már beférő kevésbé hatékony szereplők.) További érdekesség, hogy a világ TOP50 legnagyobb nyereséget termelő vállalata között immáron 11 kínai szereplő is megjelenik, akik az összbevétel 21%-át (1011 milliárd dollár), ugyanakkor az összprofit 30%-át (214 milliárd dollár) jegyzik, átlagos profitabilitásuk pedig 21%. Abban, hogy ilyen nagy arányban részesednek a profitból, meghatározó szerepe van annak, hogy jellemzően a legprofitábilisabb szektorok közé tartozó pénzügyi és telekommunikációs szektort képviselik.

Egy bolgár állampolgárságú férfi egy autószállító tréler vezetőjeként 2017. október 14-én 17 óra 45 perckor akarta elhagyni az országot Csanádpalotánál. A trélerrel három járművet szállított, köztük egy rendszám nélküli fekete Mini Countryman John Cooper Works típusú autót. Ennek ellenőrzésekor a rendőrök megállapították, hogy az alvázszámát matricával ragasztották le, és az eredeti alvázszám alapján az autóra a holland hatóságok körözést adtak ki. A férfi ellen egyedi azonosító jel meghamisítása miatt indult büntetőeljárás. A csaknem 8 millió forint értékű járművet a magyar rendőrök lefoglalták.

A BMW Active Hybrid elektromos kerékpárt a mérnökök a hagyományos pedálrendszer mellett egy minden részletében továbbfejlesztett, gépesített hajtáslánccal is felszerelték, amely a korábban bemutatott változatokhoz képest immáron jelentősen nagyobb erejű elektromos rásegítésre képes. Az elektromos motort a hajtó minden kerékpározási szituációban igény szerint aktiválhatja és a rásegítés mértékét is a hajtás sajátosságaihoz igazíthatja. A Brose rendkívül fejlett erőforrása 250 wattos teljesítményre és maximum 90 Nm forgatónyomaték leadására képes, így dinamikával és agilitással ruházza fel a kerékpárt. Az elektromos motor energiaellátásáról – akár több mint 100 kilométeren keresztül – egy 504 wattórás, nagy teljesítményű akkumulátor gondoskodik, amely kivehető, feltöltés után pedig tökéletesen a vázszerkezetbe illeszthető. A kerékpáros egy apró kijelzőn állíthatja be az elektromos hajtásrásegítés mértékét; a +50%-os támogatást kínáló ECO és a +275%-os rásegítés nyújtó TURBO módok között négy különböző teljesítményszint aktiválható, egészen 25 km/órás sebességig. Az okostelefonok mikro USB-aljzaton és Bluetooth-kapcsolaton keresztül is csatlakoztathatók a kerékpárhoz. Tökéletesen integrált elektromos hajtáslánc az elegánsan sportos megjelenésért Innovatív alkatrészeivel és magabiztos formanyelvével a BMW Active Hybrid elektromos kerékpár már első ránézésre lebilincseli az aktív életmódot kedvelő rajongókat. Az elektromos motor és a nagy teljesítményű akkumulátor tökéletesen illeszkedik az alumíniumból készült, hidroformált vázszerkezetbe, amellyel a kerékpár elegánsan sportos sziluettjét nyomatékosítja. A hamisítatlan BMW-s megjelenésről ezúttal is a bajor prémiummárka kerékpárvázainak jellegzetes „Bikanyak”-kialakítása gondoskodik, amely energiát és innovációt sugároz, miközben a Frozen Black mélyfekete és Arctic Silver halványezüst árnyalatú fényezések az exkluzivitást hirdetik. A BMW Active Hybrid elektromos kerékpár sárvédői ugyancsak a legapróbb részleteket is átható innováció látványos bizonyítékai. Az alumíniumból készült hátsó sárvédőbe integrált LED-es lámpa nem csupán a kerékpározás biztonságát, de az újdonság hamisítatlan stílusát is fokozza. Kényelmes tekerés az „eZone” nyeregtechnológiának köszönhetően Az utánozhatatlan, egyszersmind biztonságos élmény érdekében az elektromos kerékpárok rendkívül fejlett nyerget igényelnek, a kivételesen megbízható kerékpárnyergeket gyártó Selle Royale éppen ezért összefogott a BMW Group leányvállalataként működő, dizájntervezésre szakosodott Designworks műhellyel, hogy közösen elkészítsék a világ első, kifejezetten elektromos kerékpárokhoz kifejlesztett nyergét. Az „eZone” névre keresztelt technológia (amely idén szeptembertől már kereskedelmi forgalomban is elérhető) egy több részre osztott, kifinomult üléskoncepció alapjaira épül, az elektromos kerékpárok hajtási sajátosságai és az ülési anatómia szempontjai szerint. A rövid orr, a hátsó rész emelkedő ülőfelülete és a dinamikus oldalszárnyak együtt stabil üléspozíciót garantálnak, miközben az elektromos kerékpárok jellegzetes gyorsulása és fékezése közben még tovább segítik az egyensúlyozást. A forradalmi „eZone” nyeregtechnológia tökéletes kényelméről a Selle Royale, a Designworks, a 3D Skingel és a Royal Gel együttműködéséből megszületett háromzónás bélés gondoskodik. A nyereg alsó felének üvegszálas markolata eközben a könnyebb hordozhatóságot segíti elő, hiszen a gépesített hajtáslánc többletsúlya miatt az elektromos kerékpárok rendre nehezebbek hagyományos, szimpla pedálrendszerrel felszerelt társaiknál. A BMW Active Hybrid elektromos kerékpár már megrendelhető a BMW kijelölt márkakereskedéseiben, az ajánlott kiskereskedelmi ára 3 400 euró.