Az MTI-hez eljuttatott összefoglaló közlemény szerint a legdrágább, négyzetméterenként 313 dollár éves költségű Heathrow-t Hongkong és Szingapúr követi.Budapesten tavaly 5,2 százalékkal csökkentek a költségek az előző évhez képest, így itt évente 72 dollárba kerül egy négyzetméter logisztikai ingatlan bérlése.A magyar főváros mellett a legolcsóbb európai piacok közé tartozik Marseille, Antwerpen, Brüsszel és Lyon, 2017-ig várhatóan ezek maradnak a legköltséghatékonyabb városok.A közlemény idézi a magyar logisztikai piac egy másik szereplőjének, a CA IMMO ingatlanbefektetési társaságnak a véleményét is, eszerint Magyarország versenyképessége leginkább az európai szinten is alacsony költségszintjének tudható be.Az ingatlanbefektető úgy véli, hogy a jelenlegi 22,8 százalékos üresedési szintet és a Magyarországon tevékenykedő logisztikai szolgáltatók által bérelt, de a valóságban mégis kihasználatlanul álló üres területeket figyelembe véve, még nem éri meg további fejlesztéseket indítani a közeljövőben."Ha a bérleti díjak elérik legalább a prágai szintet, akkor fognak az ingatlanbefektetők komolyabban elgondolkozni, hogy Magyarországon ipari ingatlant vásároljanak" - idézi a közlemény Szalma Pétert, a CA IMMO bérbeadási menedzserét.Joó Domonkos, a DTZ üzletágvezetője szerint részletesebb összehasonlításban már nem egyértelműen kedvező Budapest pozíciója.A befektetők szempontjából kedvezőtlen az is, hogy a korábban magasabb bérleti díjjal kötött szerződések lejárta után a hosszabbítás már alacsonyabb bérleti díjon történik, így romlik az ingatlanok jövedelemtermelő képessége - olvasható a közleményben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint a beruházási hitelek esetében a hitelösszeg legalább 30 százalékát 2013. szeptember 30-ig kell folyósítani, az e feletti rész felhasználására pedig 2014. március 31-ig van lehetőség. A hitelszerződések megkötésére változatlanul 2013. augusztus 29-ig van lehetőség, az eredetileg kitűzött határidőnek megfelelően.Nagyban lehetne javítani a hitelkeretek kihasználásának hatékonyságán, ha a II. pillérben megmaradó kvótákat a bankok az I. pillérben is felhasználhatnák.     Az MNB igazgatósága arról is döntött, hogy az I. pillérben mutatkozó túlkereslet nagyobb arányú kielégítése és így a rendelkezésre álló keretösszeg hatékonyabb felhasználása érdekében a hitelintézetek a II. pillér keretében számukra allokált hitelkeret jelenleg még rendelkezésre álló részét felhasználhatják az I. pillér feltételei szerinti hitelek nyújtására is.A jegybanki közlemény emlékeztet arra, hogy a monetáris tanács 2013. április 4-i ülésén döntött a MNB növekedési hitelprogramjának  elindításáról, majd annak érdekében, hogy minél több kis- és középvállalkozás juthasson hitelhez a program keretében, május 28-i ülésén 50 százalékkal megemelte a keretösszeget a korábban meghatározotthoz képest.A program I. pillére keretében a beruházások, forgóeszközök és uniós támogatások finanszírozására felvehető hitelekre, illetve korábban ilyen célokra felvett hitelek kiváltására rendelkezésre álló keretösszeg így 425 milliárd forintra, míg a program II. pillére keretében a deviza alapú hitelek kiváltására felvehető hitelekre rendelkezésre álló keretösszeg 325 milliárd forintra emelkedett.Az MNB többször konzultált a programban részt vevő hitelintézetekkel és a vállalati szféra képviselőivel. Az MNB növekedési hitelprogramjával kapcsolatban jelentős az érdeklődés, különösen az I. pillér kapcsán, ahol több bank esetében a számukra allokált hitelösszeg többszörösére nyújtottak be hitelkérelmet a vállalkozások.Az előzetes felmérések szerint a II. pillérben azonban elképzelhető, hogy a tényleges kereslet kismértékben elmarad a rendelkezésre álló jegybanki hitelkerettől.A meghosszabbítást indokolja, hogy a hitelintézeti partnerektől és az üzleti szféra képviselőitől kapott visszajelzések szerint a program sikeres lebonyolítását segítené, ha több idő állna rendelkezésre a vállalkozások számára a folyósítási feltételek teljesítésére. Ugyancsak nagyban lehetne javítani a hitelkeretek kihasználásának hatékonyságán, ha a II. pillérben megmaradó kvótákat a bankok az I. pillérben is felhasználhatnák.     Az MNB igazgatósága emiatt döntött úgy, hogy a program eredeti időkeretének megtartása mellett egy hónappal, szeptember 30-ig meghosszabbítja a hitelek lehívására rendelkezésre álló időt - olvasható a jegybank közleményében.

A GfK Hungária ezer fő megkérdezésével végzett kutatása rámutatott, hogy miközben a lakosság nettó pénzügyi vagyona stabil növekedést mutat 2011 óta a KSH szerint, a banki megtakarítások aránya továbbra is nagyon alacsony, a vagyoni egyenlőtlenség tovább erősödött az elmúlt egy évben is.A megtakarítókat vizsgálva kitűnik, hogy az átlagnál magasabb arányban vannak közöttük a felsőfokú végzettségűek, körükben 40 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással. Szintén nagyobb arányban képeznek megtakarításokat a lakosságon belül az 50 évnél idősebbek, a Budapesten vagy nagyvárosban élők, és a magas jövedelműek - jegyzi meg az elemzés.A GfK összegzése szerint a megtakarítási szokások változását több tényező együttesen alakítja, annak mértéke és szerkezete függ a jövedelmi lehetőségektől, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is. A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése, a banki kamatok csökkenése, a közvetett és közvetlen adók növekedése sok családban okozott komoly bizonytalanságot, amelyet a rezsiköltségek csökkentése, vagy az adózásban bekövetkező egyes kedvezmények sem tudtak ellensúlyozni.Némi optimizmusra adhat okot a piackutató intézet szerint, hogy a fogyasztás tárgyú megtakarítási célok fontossága némileg emelkedett a megtakarítással rendelkezők körében. A fogyasztói bizalom növekedésére utal az utazási vagy üdülési célú megtakarítások növekedése, és minimálisan növekedett az autóvásárlás céljából megtakarítók aránya is.A kutatás szerint a váratlan kiadásokra való felkészülés továbbra is a legfontosabb a szempont Magyarországon a megtakarításra. A gyerekek jövőjére vagy a nyugodt nyugdíjas évek biztosítására továbbra is kevesebben tudnak spórolni, de a célok fontossága kismértékben növekedett 2011 óta - tartalmazza a GfK összegzése.

Plattner célja, hogy a földgázüzemű Citigo volánja mögött, nem egészen 100 eurónyi üzemanyaggal jusson el a svéd fővárosig, Stockholmig, mindvégig a lehető legtakarékosabban és leginkább környezetkímélő módon közlekedve a rendkívül gazdaságos Škoda Citigo modellel.Rekordkísérletből már volt jó néhány, Alaszkától a Tűzföldig vagy éppen 13 alpesi hágót megjárva mindössze 24 óra alatt – Gerhard Plattner szinte mindent véghezvitt már, amit csak az autósok elképzelhetnek. Most újabb gazdaságossági rekord kihívása előtt áll: kilenc európai ország és bő 2700 kilométer egy hét alatt, nem több, mint csupán száz eurónyi üzemanyaggal a földgázüzemű Škoda kisautóval. „Számomra elsősorban az jelent különös vonzerőt, hogy első hallásra lehetetlennek tűnő dolgokat hajtsak végre a takarékos autózás terén, de természetesen a csodálatos út is csábít. Minden eshetőségre jól felkészülten indulok útnak” – jelentette ki Plattner az előtte álló feladatról.Olaszországból Skandináviába tartva a rekorder vezető Ausztria és Magyarország mellett a Škoda Citigo CNG „szülőhelyét” is érinti. A Škoda palettájának nagysikerû legkisebb tagja ugyanis Szlovákiában, Pozsonyban készül, ahonnan 2011 vége óta immár 55.400 példányt szállítottak ki belőlük. A tisztán földgázhajtású túra ezután a cseh fővároson, Prágán át a Škoda székhelye, Mladá Boleslav, majd Lengyelországon át Németországba, Berlin felé folytatódik. A rekordkísérlet Dánia érintésével végül a következő pénteken, azaz augusztus 2-án zárul a svéd fővárosban, Stockholmban, látványosan igazolva, hogy a Škoda Citigo földgáz-technikája nem csupán hatékony, hanem kimondottan költségtakarékos is egyben.Különleges üzemanyag-takarékossági túrái és fogyasztási rekordjai során Plattner sok ezer kilométert autózott már a világ legkülönbözőbb részein. A Guinness Rekordok Könyve „a világ legsokoldalúbb autóvezetőjeként” említi Plattnert, aki a Škoda számára már több gazdaságossági rekordot is felállított a cseh sikermárka termékeivel. A Škoda teljes modellpalettáját igen kedvező üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek jellemzik. 2005-ben Plattner egy Škoda Fabia volánja mögött nagyjából 18 ezer kilométert tett meg Európában, összesen 31 országot érintve – s mindössze ezer eurónyi üzemanyaggal. 2011 májusában a Škoda Fabia GreenLine egyetlen tanknyi üzemanyagával autózott el Ausztriából egészen Dániáig, s vissza. Az összesen 2.006 kilométeres útra végül 2,21 literes átlagfogyasztás adódott 100 kilométerenként.A Škoda Citigo CNG modellel most újabb gazdaságossági rekord felállítását tûzte ki célul az osztrák vezető, amely során a lehető legkevesebb földgázzal kíván elautózni Vicenzából Stockholmba. S hogy mi motivál valakit ilyen különleges rekordokban? „Azt szeretném megmutatni, hogy nemcsak ideális körülmények között és lezárt tesztpályán lehet egy-egy autó takarékos. A megfelelő közlekedéssel egy Škoda még akár télen is a szabvány szerinti átlagfogyasztása alatt használható” – hangsúlyozta Plattner.A Citigo CNG változat bevezetését az importőr a hazai CNG kúthálózat fejlesztésétől teszi függővé.