Január 4-től bárki törvényesen lecserélheti az autója lámpáiban használt halogén izzókat LED-re, miután megjelent az erről szóló rendelet. Az új autókban már jó ideje elterjedt technológia így a régebbi járművekbe is beépíthető, de fontos, hogy csak minősített fényforrásokat lehet használni. 

Az autók világítása hosszú utat járt be az elmúlt mintegy 130 évben a hagyományos lámpáktól a modern, intelligens fényrendszerekig. Lássuk lépésről lépésre a fejlődést!

Amikor a lámpa még lámpa volt

Az első autókra szerelt világítás olajjal vagy acetiléngázzal működött. Ez a megoldás nagyon hasonlított a mindennapokban is használt lámpákhoz, legfeljebb annyi volt a különbség, hogy egy fényvisszaverő tükörrel látták el az utat megvilágító fényforrást. Bár annak idején dicsérték ezeket a lámpákat. hogy milyen jól ellenállnak az időjárás viszontagságainak, a karbidlámpa akár robbanást is okozhatott. Sokáig nem volt alapfelszerelés az automobilokon, de jó ideig ez volt az elterjedt megoldás, amíg nem jött egy jobb és praktikusabb világítás helyette.

Elektromos fényszóró

Az első elektromos fényszórók még választható tartozékként jelentek meg az Electric Vehicle Company által gyártott Columbia nevű autón 1898-ban. De ez a megoldás csak később vált igazán működőképessé, amikor a Cadillac 1912-ben bemutatta a saját elektromos gyújtási- és világítási rendszerét a Model 30. De ez a fényforrás sem hozott igazi áttörést, mivel rövid élettartam és gyenge ellenállóképesség jellemezte.

Megjelenik a tompított fényszóró

Közben a sofőrök és a mérnökök azzal is szembesültek, hogy nem lehet minden helyzetben ugyanolyan erősségű fényt használni; a lámpák olykor elvakították a többi közlekedőt, és bizonyára balesetek is előfordultak. Így aztán 1915-ben a Guide Lamp Company bevezette a tompított fényszórókat. De ne gondolj olyan kényelmes megoldásra, mint napjainkban: a fényszórók állíthatók voltak ugyan, de ehhez ki kellett szállni a kocsiból, sőt, még a bekapcsoláshoz is. 

A problémát 1917-re orvosolta a Cadillac: az utastérből, egy kar segítségével lehetett bekapcsolni a világítást, a kormányoszlopon lévő másik karral, egy mechanikus rendszer segítségével pedig lejjebb lehetett engedni a lámpát – ez volt a tompított fényszóró kezdetleges változata. De nem ez volt az egyetlen megoldás, volt olyan autó is, amelyben egy pedállal lehetett a fényerőt szabályozni. 1924-ben az Osram bemutatta az első két izzószálas lámpát, amelyben külön szál felelt a távolsági és a tompított fényért, a vezető pedig szabadon válthatott a kettő között a forgalmi helyzettől függően. 

A zárt fényszórók korszaka

1939-re a General Electric kifejlesztette a zárt fényszórót, amely volfrám izzószál, lencse és ívelt tükör segítségével erősebb és fókuszáltabb fényt bocsátott ki. Ahogy a neve is mutatja, az egész egy zárt házban volt elhelyezve, és mivel egyik alkatrészt sem lehetett külön-külön cserélni, ha a fényszórók kiégtek, az egész egység cserére szorult. További problémát jelentett a magas energiafelhasználás, valamint az, hogy a forró izzószál gyakran sötét foltot hagyott az üvegen, ami csökkentette a fényerőt. 

Halogén áttörés

Idővel a hagyományos, izzószálas fényszórók már nem voltak alkalmasak az éjszakai vezetéshez, mivel halvány, sárgás fényt produkáltak. Az 1960-as években a Hella – az autóipari fényszórógyártás egyik ismert vállalata – halogén elemeket (jódot, brómot) adott izzólámpákhoz, aminek köszönhetően 50 százalékkal nőtt a fényerő és négyszeresére az élettartam. Arról nem is beszélve, hogy ezek a halogén izzók cserélhetőek voltak. Ezután hosszú időre a halogén fényszórók váltak általánossá Európában. 

Xenon, LED, lézer

A 90-es években megszületett a fényszórók új típusa, a xenon, amelyet, a BMW 7-es sorozat második generációjánál (E32) mutattak be 1991-ben. A halogén helyett xenon gázzal töltött világítás még erősebb fényt tud kibocsátani, tartósabb, élettartama is hosszabb, és az autó elindítása után pillanatokkal már eléri a teljes fényerőt. Hátránya, hogy a többi fényszórótípushoz képest több vakító fényt bocsát ki – amit különböző megoldásokkal igyekeznek kordában tartani –, valamint jóval drágább.

A következő lépés az autófényszórók fejlődésében a LED-es fényforrások megjelenése. Bár ezek a világító eszközök a mai autóiparban mindenütt ott vannak, a 2004-ben bemutatott Audi A8 volt az első autó, amelyben nappali menetfényként használták. Aztán 2006-ban a Lexus LS 600h-ban már LED-ekkel oldották meg a tompított fényszórókat, egy évvel később pedig a V10-es Audi R8 lett az első olyan autó, amely minden fényszórószekcióban LED-et használt. A LED-fényszórók élettartamban és fényerőben is jelentősen felülmúlják a halogént és a xenont, de árban is. Másik hátrányuk, hogy nem bocsátanak ki hőt, így hideg időben jegesedhetnek a fényszórók. 

Bár úgy hangozhat, mint egy James Bond-filmből származna, a lézeres fényszóró az autóipari világítástechnika legújabb vívmánya, amelyet sorozatgyártásban a BMW i8-ban mutattak be. Működési elve, hogy három dióda kék lézert irányít egy prizmába, amely egyetlen fénysugárrá egyesül, majd áthalad egy lencsén, ahol fehér fénnyé alakul. Amellett, hogy hatékonyabb a LED-nél, közel kétszer nagyobb látótávolságot képes biztosítani. További pozitívum, hogy a lézeres fénysugár a különböző vezetési körülménynek megfelelően változtatható (jobban, mint a LED), megvilágíthatja az akadályokat, gyalogosokat, ami növeli a közlekedésbiztonságot.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!