Igen, jól olvasta mindenki: a jelenlegi modellpalettát vizsgálva - és a Touraeg búcsújának köszönhetően - már a Tayron számít a német gyártó legnagyobb városi terepjárójának. 

Ha jól számolom, ez már a negyedik 4,4 méter körüli kompakt crossover az európai piacon, ami az MEB padlólemezre épít, és akkor a kupékat még nem is számoltam ide. Vajon sikerül kitűnnie ebből a tömegből az Elroqnak?

Elsőre egy kicsit elegánsabb dizájnt és összeszedettebb anyaghasználatot vártam el egy felső-középkategóriás kombitól, végül mégis levett a lábamról a Seal 6 Touring, amiben minden megvan, hogy a BYD egyik húzóterméke legyen Európában.

Ha 25-30 év teljes kihagyás után egy nyugdíjas autós újságíró könnyen ráérez egy két és fél mázsás, 150 lóerős motorra, az a gép dicsérete, nem az emberé. Ha megszelídíteni nem is, megülni azért sikerült a Harley-Davidson Pan America 1250 ST modelljét.

Itthon elsők között vezettük a kínai márka nagydarab SUV-jét.

Minden pocikáján érződik, hogy a Sealion 5-öst nem az európai piacra szánták eredetileg. De számít ez, ha közben olcsón kapjuk meg a világ egyik legmodernebb hajtásláncát egy szoba méretű autóban?

Kevés robogó mondhatja el magáról, hogy több mint négy évtizede meghatározó szereplője a városi közlekedésnek. A Honda SH sorozata pontosan ilyen, a SH150i pedig remek példája annak, hogyan lehet egy robogó egyszerre praktikus, kényelmes és élvezetes. Nem hivalkodó, nem a végsebességével akar...

Egyértelműen a legjobb kínai autó, amit eddig teszteltem, pedig a plug-in hybrid Atto 2 csak a BYD kínálatának alsóbb feléről érkezik. Akkor mi lehet a helyzet ennél feljebb…?

A hosszabb távokra használt utazóautóknál ma is van még létjogosúltsága a dízel erőforrásnak, ezt jól bizonyítja a Volkswagen Passat, amely már csak kombi karosszériával és automata váltóval kapható.  Tesztünkön nagyon meggyőző volt.

Igazi saját utas francia prémium autó lett a DS No.8, ami tisztán elektromosként is kiváló hosszútávú utazótárs, ha el tudunk nézni neki néhány bosszantóbb részletet.