Sokan igazságtalannak találják az összeget, de a 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendeletben valóban ez áll: “A mozgáskorlátozott várakozóhelyen való jogosulatlan várakozás helyszíni bírság összege 50 000 forint, a pénzbírság összege 100 000 forint.”

Itt a nyár, nyeregre fel! De vajon mennyire ismerjük pontosan a robogós szabályokat?

Sok városi úton találkozhatunk olyan sebességkorlátozó táblával, amely nemhogy szigorítaná a megengedett sebességértéket, hanem egyenesen arra buzdítja a járművezetőket, hogy gyorsabban is közlekedhetnek.

Bár Magyarországon csak négy városban van villamos közlekedés, mégis fontos lenne tisztázni hogyan és mikor szabad közlekedés közben igénybe venni a villamospályákat.

Létezik a KRESZ-ben, illetve az életben is egy jelzés, amelynek szabályban történő megfogalmazása nem pontosan tükrözi a jogalkotó szándékát. Pedig jó lenne ezt egységesen értelmezni, mind a közlekedőknek, mind pedig a jogalkalmazó köztereseknek és rendőröknek.

Sok levelet kapok, egyirányú úton történő szabályos parkolással kapcsolatban.

Sok levelet kapok amiatt, hogy különböző helyeken megbüntették a járdán tartózkodó járműveket. Általában ilyenkor azt az érvelést halljuk, hogy „ de nem is volt tiltó tábla…”.

A KRESZ a jobbra kanyarodással kapcsolatban két fontos dolgot emel ki. Az egyik a kanyarodás előtti elhelyezkedés – azaz besorolás -, a másik pedig magának a befordulásnak a végrehajtása.

Ha fellapozzuk a KRESZ-t, akkor akármennyire forgatjuk a lapjait, semmit nem találunk benne az elsőbbségről való lemondásról. Hogyan lehetséges ez? Lehet hogy, megdöbbentő lesz amit írok, de azért, mert nincs is benne a KRESZ-ben!

Ez a cikk azt próbálja egy példán keresztül bemutatni, hogy miért nem egyszerű a közlekedési szabályokat értelmezni.