A magyar autópiac

A hazai motorizáció első világháború utáni állapotáról néhány statisztika segítségével alkothatunk egészen precíz képet.

E fenti adatsornál valamivel többet mutat „A világ személyautóállománya 1925. január 1-én” című táblázat, amely az amerikai Commerce Reports 1925. évi február 2-i számában jelent meg. E táblázatból a személygépkocsi-parkból válogattunk:

Értelmezzük kicsit a táblázatot. A fenti számok azt jelentik, hogy 1000 emberre 130 autó jutott Amerikában, 11 Franciaországban, 9 Dániában, 2,47 Németországban és Magyarországon.alig 0,047

Azaz a hazai autópiac elképesztően csenevész volt. Minden a hazai automobilizmussal foglalkozó korabeli hurráoptimizmust tükröző írást érdemes ezen a prizmán keresztül szemlélni. Az egyetlen számbavehető hazai autógyár, a Magyar Általános Gépgyár sorsa 1925-re megpecsételődött. Az amerikai követség munkatársa 1925. elején készített egy tanulmányt a magyar autópiacról, amelyből kiderül, hogy „egy MÁG eladási ára jelenleg 110,000,000 korona, azaz nagyjából US$ 1470. Ezt egy olyan ötszemélyes nyitott túrakocsiért kérik el, amely Amerikában kb. 900 dollárba erülne, azaz úgy tűnik, hogy ha nem lennének védővámok akkor nem tudna versenyezni a külföldi márkákkal”. Ráadásul miután meglátogatta a MÁG gyárat és értesült arról, hogy 1923 nyarától 1924 nyaráig 150 db autó készült arra a következtetésre jutott, hogy „valószerűtlen, hogy ez az iparág valaha fejlődjön. Az, hogy nem volt képes növelni a termelést és a megfelelő védelmet élvezve gazdag termést learatni egyértelműen azt mutatja, hogy ez az iparág nem életképes”.

Mindezekkel együtt a hazai gépjárműkereskedelem újból fejlődésnek indult. Ekkor még ritka kivételektől eltekintve általában arról volt szó, hogy néhány fiatal összeállt, szereztek maguknak egy szponzort, elmentek a Párizsi Autókiállításra, „és onnan alvázakat – chassis-kat – hoztak haza. Puszta ládán ülve vezették a kocsikat esőben, hóban Párizstól Budapestig” írta visszaemlékezésében Granasztói Pál építészmérnök, akinek bátyja egykor részt vett ilyen üzletekben. Erről a korszakról bővebben a Meseautótól a Merkurig című hazai gépjármű-kereskedelem történeti cikksorozatunk 3. részében írtunk.

Az 1925-ös Autókiállítás

A városligeti Iparcsarnk bejárata az 1925-ös Autókiállítás idején. Fotó: Schüller László

A Királyi Magyar Automobil Club 25 éves jubileumára számos különféle rendezvénnyel készült. Ezek közül kiemelkedik az 1925. május 23-június 3 között a Magyar Automobilkereskedők Országos Egyletével közösen szervezett V. Nemzetközi Automobil Kiállítás, amelyre a városligeti Iparcsarnokban került sor.

„Úgy Clubunk, mint a magyar automobilipar és kereskedelem hihetetlen energiája, óriási áldozatkészsége teremtette meg Magyarország számára ezt a nagyjelentőségű demonstrációt és, hogy megszülethetett, az kétségtelen bizonyítéka annak az igazságnak, - s ezt végre-valahára hivatalosan is belátják az egész vonalon –, hogy az automobilizmus ma már nem luxus” – áll a KMAC 1925. évről szóló beszámolójában. Ehhez képest az amerikai követség munkatársa által korábban már említett összeállításból kiderül, hogy „eddig a gépkocsik fő vásárlói a nagy vagyonú emberek voltak, mint például a spekulánsok, tőzsdei brókerek, gyártók stb. Közülük sokan a nemzeti valuta gyors leértékelődését kihasználva hatalmas vagyonra tettek szert, és így megengedhették maguknak az autó luxusát. Mások befektetésként vásároltak gépeket, azzal a gondolattal, hogy az értékcsökkenés ebben kisebb lesz, mint más formában. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Magyarországon egészen a közelmúltig az autókat vagy a sport vagy a luxus szempontjából vásárolták”.

A korabeli tudósításokból kiderült, hogy „a kiállítás fő-helyét a Magomobil foglalja el. Minden fajtájú kocsit állított ki ez a magyar gyár és autói ugy konstrukció, mint megbízhatóság szempontjából felveszik a versenyt bármely külföldi kiskocsival”. Sajnálatos, hogy csak fekete-fehér fényképek és híradófelvételek maradtak ránk, hiszen a kiállított gépjárművek igen színpompásak voltak: „Látunk egy svábhegyi versenykocsi-tipusu kétüléses kocsit, áramvonalu, elefántcsontszínű karosszériával, amely elsősorban sportemberek érdeklődésére tarthat számot. Mellette egy érdekes szerkezetű runabout látható betakarható hátsó ülésekkel, amely betakarás után sportkocsiszerű benyomást tesz. A runaboutnak nápolyi sárgaszinű, fekete szélvonallal és fekete bőrözéssel ellátott karosszériája van. Az amerikai befolyásnak tulajdonítható e kocsin a napvédő, az oldalsó és hátsó szélvédőüvegek alkalmazása. Igen tetszetős két all-weather karosszériás kocsi, amelyek közül az egyik sötétkék, a másik libertykék színűre van lakkozva. Egy világos kávébarna nyitott túrakocsi, ugyanoly színű bőrözéssel eredeti benyomást tesz. Rendkívül előkelően hat egy sötétkék csukott limousine, sötétkék posztópárnázással. Mellette egy kis üzleti szállítókocsi áll tetszetős természetes színű faszekrénnyel. ízléses színösszeállítású sötétbordó coupé, fekete sárhányókkal és felsőrésszel, továbbá egy sötétkék nyitott túrakocsi világos záróvonallal. Egy meggypiros phaeton, Piltzer-rendszerü, faváznélküli acéllemez-karosszériával van ellátva, amelynek előnye, hogy nagy könnyűsége mellett, könnyen szétszedhető és javítható”.

Sétáljunk tovább! „A bejárattól jobbra a Reimann-cég Renault, Delage, Rába és egy kis typusu Rolls-Royce kocsival fogadja az érdeklődőket. Szemben az amerikai Buick-kocsik láthatók. Egyik közülük 55.5 fokos lejtőre van szabadon állitva. A fékpróba nagy érdeklődést keltett. Igen kedves kiállítási tárgy egy Michelin ballonokkal felszerelt motorhajtásu gyermek-kocsi. Közvetlen mellette a nagy kompressziós Mercédesek láthatók”.

A Királyi Magyar Automobil Club tiszteletbeli tagja, Horthy Miklós kormányzó is meglátogatta a kiállítást. A korabeli tudósítások segítségével kövessük nyomon sétájának egy részét: „Megszemléli a remekbe készült Renault alvázat, amelyet már a legutóbbi párisi Salon-on is megcsodált a világ automobilközönsége. Különösen felkelti figyelmét a gyönyörű Kölber karosszériával szervírozott hatalmas Rába személyautó… Majd a Frohner és Pásztélyi Automobil Rt által gyártott és kiállított motorcsónakot tekinti meg. Dr Frohner Román és Pásztélyi András igazgatóktól behatóan érdeklődik a gyár teljesítőképességi iránt és örömét örömét fejezi ki, hogy a magyar iparban már ilyen szép és jól átgondolt konstrukciójú motorcsónakokat gyártanak.

A Hungária Automobilgyár Rt standja Citroënekkel

A Steinitz Ernő cég kiállítási helyén Steinitz Ernő cégfőnök bemutatja a legmodernebb Alfa Romeo (kocsikat és a formás vonalú Diatto gépeket. A kormányzó behatóan érdeklődik a gyár teljesítőképessége iránt, s megjegyzi, hogy ez a gyár az utóbbi időben igen nagy versenyeredményeket ért el. Steinitz igazgatótól örömmel hallja az Alfa Romeo és Diatto kocsik magyarországi népszerűsödését…

[Majd] a Metropole Garage kiállítási helyére vonul, ahol Freund Vilmos igazgató fogadja. Megszemléli a finomvonalú Itala és Berliet kocsikat, Motosacoche kerékpárokat, majd hosszasabban időzik a Schiele és Bruchsaler cég kiállítására, amely érdekes s modern autófelszerelési cikkeket állított ki. .. A Magyar Automobil Gyár Rt a következő állomás. A hatalmas kiállítási hely valóságos tárháza a remekbe készült kis- és nagytípusú Fiat automobiloknak… A sorban a Scott motorkerékpárokra kerül a sor. A Tourist Trophy győztes gép ott áll az első helyen porosan és sárosan, ahogy elhagyta a zugligeti utat. Mellette Hild Károly, a Tourist Trophy győztese”.

A Laurin&Klement Rt standján a magyar autókereskedés egyik úttörője, Herskovits Ignác fogadta a látogatókat.

Természetesen az gépkocsi-alkatrészeket árusító cégek is képviseltették magukat.

 

A közel két hetes rendezvény alatt 35 autót, 29 motorkerékpár és 15 traktort sikerült értékesíteni. A szaklapok ezt szédítő sikernek könyvelték el.

Az Autókiállítás csupán egy volt a KMAC jubileumi rendezvényei közül. A különleges svábhegyi versenyről sorozatunk következő részében lesz szó.