1924-1937 között egy-egy évben világszerte 19-37 Nagydíj-rendezvényre került sor. Ezek között kiemelt helyet foglaltak el a Grandes Épreuves (Nagypróba) események, a Francia, az Olasz, az Európai, a Belga, a Brit, a Spanyol, a Német, a Monaco-i és a Svájci Nagydíj, továbbá a Tourist Trophy és az Indianapolis 500. A GP-versenyeken  gyári csapatok és privát résztvevők is indulhattak. Az 1930-as években több magyar versenyző is próbálkozott, ám közülük toronymagasan kiemelkedik Hartmann László.

Hartmann László édesapja gazdag festékkereskedő volt. Az ifjú Hartmann nem kapkodta el a dolgokat. Míg az aranyifjú arisztokraták már 18-20 évesen beültek egy Bugatti mögé, s nem ritkán sikeresen össze is törték az autót és/vagy magukat, Hartmann a kevésbé veszélyes bokszolással és birkózással foglalta el magát.

Ám a benzingőznek nem tudott ellenállni. Végül 27 évesen, 1928-ban a családi 4,5 literes Hupmobile túrakocsival elindult a Magyar Túraúton, illetve a Jánoshegyen, a Guggerhegyen és a Svábhegyen rendezett versenyeken. És ekkor valami megváltozhatott benne.



1929 elején benevezett a több országot átívelő Monte Carlo Rali-ra a hűséges Hupmobile-lal. Az egyik betétfutamon második helyezést ért el, s ezért tiszteletdíjat kapott. Februárban a franciaországi Grasse-ban rendezett hegyiversenyen a 3-5 literes kategóriában győzelmet ért el.

Ekkor kisebb szünet következett. Ám az év végén robbant a bomba: Hartmann megvásárolta Zichy Tivadar gróf Bugatti T35B versenyautóját. A 2,3 literes, nyolchengeres, kompresszoros motorral szerelt monoposto volt a 35-ös család legerősebb tagja, amellyel a kissé bohém Zichy több értékes győzelmet is aratott.

Hartmann az újonnan vásárolt Bugattival karácsony előtt állórajtos sebességi rekordot ért el. Ezzel ő lett a leggyorsabb magyar versenyző.

Hartmann a Zichy-féle Bugattival



Ezen kívül megvásárolta Heteés Sándor Bugatti T35A Course Imitation “Tecla” versenyautóját is. Ez egy, kisebb, másfél literes, négyhengeres motorral szerelt versenyautó volt. Ettől kezdve Hartmann több kategóriában is rajthoz állt.

Az 1930-as évadot a Riviérán kezdte. A kis Bugattival győzött a grasse-i és a raphaeli körverseny sportkocsi-kategóriájában. Az évad során jól szerepelt németországi és ausztriai versenyeken. A szezonzáró svábhegyi versenyen, amely először (és egyben utoljára) az Európai Hegyibajnokság egyik futama volt, kisodródott, s így nem szerzett pontot.

1932-ben újabb Bugattit szerzett be: Hans Lewy német cigerattegyáros, privát autóversenyző Bugatti T51-esét. A Bugatti T51 a T35 utóda volt, amelyben a 2,3 literes motor immár 160 lóerőre volt képes. Hartmann 1932-1935 között a különböző Bugattikkal számos hazai és nemzetközi versenyen aratott diadalt.

1933-ban a guggerhegyi versenyen



Az 1935-ös évad során azonban váltott, s egy kölcsönbe kapott Maserati 8CM-mel indult, amelyet sokan összetévesztenek a Festetics-féle Maseratival, mivel mindkettőt nemzeti színekre festették.

Hartmann a Tunéziai Nagydíjon hetedik lett, majd rajthoz állt az Avus, Eifel, Chimany és Comminges pályákon megrendezett futamokon. Utóbbin harmadik helyen futott be. Majd hazatért, s a Dobogókői Hegyiversenyen két kategóriában is első helyezést ért el. A gyóni Rekordnapon több sebesség csúcsot is beállított.

Tehetségére a Maserati gyár is felfigyelt, s 1936-ban több futamra is benevezték egy Maserati 6CM-mel. Hartmann ugyanezzel a monopostoval jelent meg az 1936-os Magyar Nagydíjon is, ahol hetedik helyen végzett. Ez utóbbi rendezvény alig egy héttel az Eifelrennen után került sorra, így az edzéseken Hartmann még a német verseny rajtszámát viselte.

Az 1935-ös dobogókői hegyiverseny közben (Forrás: Győr Város Levéltára)



Az 1937-es évadra a Maserati egy korábban Tazio Nuvolari által használt 6C/34-t adott neki, amelyet Hartmann piros-fehér-zöld színekre festett. Az Avus pályán tartott Német Nagydíjon Hartmann hatodik lett – csak a sokkal jobban megtámogatott gyári pilóták tudták legyőzni. Hartmann ekkor már befutott: a Maserati több futamon is félhivatalos csapattagként szerepeltette, s még fizetést is kapott a versenyzésért!

1938-ban a brit Motor Sport magazin címlapon szerpeletette Hartmannt



Azonban a Mercedes-Benz és az Auto Union „Ezüst Nyilaival” szemben nem sok esélye volt, ezért a hatalmas 6C/34 mellé beszerzett egy kisebb, másfél literes 4CM versenyautót is. Ráadásnak vett egy 2,5 literes motort, így hegyi versenyeken is versenyképes maradt.



Hartmann 1938. május 16-án a Tripoli Nagydíjon szenvedett halálos balesetet. Egy rajongói csoport egy könyvet tervez kiadni az életéről. Sikerült Kanadában megtalálniuk Hartmann leszármazottait, illetve külföldi archívumokból is számos értékes fényképet gyűjtöttek össze.

Hartmann sírja néhány éve