Ott hagytuk abba csütörtökön, hogy a futómű alkatrészek kopása milyen hibajelenségeket generál. Jó lenne, ha legalább nagyjából mi is képesek lennénk behatárolni, hogy egy-egy rendellenes hang honnan jön. Futómű gyorsteszt következik.

Szedd alá!

Nem, nem parkolni fogunk, hanem mindkét irányban teljesen kitekerjük a kormányt, óvatosan gázt adunk és fülelünk. Ha tekerés közben csörög-csattog, akkor a kormánymű felé kell nézelődnünk. A végállásban felerősödő zúgás pedig a kormányrásegítés (szervó) hibáját vetíti előre. Amíg csak a hangot halljuk, túl nagy gond nincs. Ha idővel azt vesszük észre, hogy nehezedik a kormányzás a megszokotthoz képest, akkor ne várjuk ki, amíg teljesen elromlik, mielőbb nézessük át szakemberrel.

Pedig csukott szájjal olyan cuki volt... Nem csak mi, ők is imádják az autót...

Azoknál az autóknál, amelyek elsőkerék hajtásúak (és a kocsik háromnegyede ilyen), kanyarban előfordulhat, hogy ütemes kopogást hallunk valamelyik oldalról. A féltengelyek úgy vannak a kerékhez rögzítve, hogy a bekötési pontot harang alakú gumi alkatrésszel védik a portól és a nedvességtől. Ha ez a harang megsérül, könnyen elkoszolódik a féltengely bekötése, a por gyorsan koptatja az alkatrészeket (ezt a jelenséget berágódásnak is hívják), és emiatt nem lesz stabil a bekötés.

Akik olyan helyen élnek, ahol kisállatok nagyobb számban fordulnak elő, azoknak sokkal jobban kell figyelniük erre a jelenségre, mert a rágcsálók előszeretettel majszolgatják a gumi alkatrészeket. (Meg a kábeleket, meg a burkolatokat, de erről majd máskor.)

Jól láthatóak a levált fémdarabkák, amelyek akár állóra is fékezhetik a csapágyunkat

Megnyugtató, hogy egy ilyen kerül a helyére

Ha folyamatos zúgást hallunk, akkor a kerékcsapágyakra gyanakodhatunk. Idővel ezek is elhasználódnak, ha kanyarban erősödik a hang, vagy csak egy bizonyos sebességnél pl. 60-nál vagy 90-nél halljuk a rendellenes zúgást, akkor majdnem biztos, hogy a kerek forgását biztosító csapágyazás ment tönkre.

A legkisebb úthiba is hallható

A hazai közúti állapotokról külön weboldalt lehetne üzemeltetni, mindnyájan tisztában vagyunk az utak minőségével. Sajnos általános tapasztalat, hogy a „nyugati” útviszonyokra tervezett „nyugati” autók az itteni hepehupás szakaszokat elég nehezen viselik. Magyarul hamar kikopnak az alkatrészek és – ahogyan azt a múlt héten tanultuk – a futómű lógni kezd. Ha minden apró úthibára egy koppanás a válasz, akkor a leggyakrabban az úgy nevezett stabilizátor szilentek koptak el. Ez még a jobbik eset, mert cseréjük nem kerül horror összegbe. A lengőkarok meghibásodása már komolyabb összegbe kerülhet.

Egy szabad szemmel jól látható összeg

Van minek meghibásodnia...

Aki kivárásra játszik, nem biztos, hogy jól jár. A futómű alkatrészeinek lógása felgyorsítja a kopást. Az egymáson egyre nagyobb mértékben elmozduló alkatrészek a szomszédos daraboknak is megnövekedett igénybevételt adnak. Így egy kisebb – még olcsón orvosolható – hibából könnyen és gyorsan lehet olyan szervizszámlát csinálni, amelyen egy szabad szemmel is jól látható összeg szerepel. Fontos tehát, hogy ha már egy ideje futómű lógásra gyanakodunk, akkor még idejében menjünk szervizbe.

A szerelő nem állít be váratlanul!

Fontos beszélni még a futómű beállításáról. Az autók minden egyes kerekét egyenként állítják a megfelelő pozícióba. A különböző rémisztő szavakkal leírt beállítások (kerékösszetartás, kerékdőlés, utánfutás stb.) biztosítják a jármű egyenes futását, azt, hogy a kormány a kanyarból kijövet visszaálljon egyenesbe, de még azt is, hogy terhelés esetén is hasonlóképpen viselkedjen a kocsi, mint üresen. Ha „elmásznak” a beállítások, a kormányunk ferdén fog állni, míg a kocsi egyenesen megy, jobbra, vagy balra fog húzni, de lehet olyan jelenség is, amit észre sem veszünk, de abroncsaink gyorsan elkopnak, ráadásul nem is egyenletesen, hanem aszimmetrikusan. Egy kb. 10.000 forintos futóműbeállítással megelőzhető, hogy ki kelljen cserélni az egész garnitúrát.

Egyébként az itt leírt, füllel elvégezhető vizsgálatok jól jönnek használt autó vásárlás esetén is.

Meglepetések helyett

A műszaki vizsga előtt – amely négy évesnél öregebb személyautók esetében két évenként esedékes – jobb helyeken átvizsgálják a kocsit. Ha ott derül ki, hogy néhány futómű alkatrészt (vagy a féktárcsát, fékbetétet, bármit) cserélni kell, akkor egyrészt nem 2-3 órát töltünk a vizsgaállomáson, hanem az alkatrész beszerzéssel és a szereléssel eltöltött időt is be kell majd pótolnunk a munkahelyen, másrészt meglehet, hogy mélyen a zsebünkbe kell majd nyúlni, amire a legtöbben nem vagyunk felkészülve.

A jó műszaki állapot folyamatos fenntartása tehát nem csak a közlekedésbiztonság miatt fontos, de magunkat is sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg! Miénk a felelősség!