Pedro Sánchez kormánya már egy ideje gondolkodik a városi útdíjakról, mint a települési közlekedés szabályozásának egyik lehetőségéről. Úgy tűnik, a hosszú gondolkodás most döntéssé érlelődik, és a spanyol városok nem csak jogi eszközt kapnak a települések belvárosi forgalmának korlátozására, hanem még anyagilag is érdekeltté válnak benne.

Az alacsony szennyezőanyag-kibocsátású zónák (Low Emission Zone – LEZ) ügye heves viták középpontjában állt az utóbbi időben. Nem csupán Spanyolországban, hanem Európa-szerte. Az Ibériai-félsziget nagyobbik államában ezt a vitát terhelte meg a városokba történő fizetős behajtás ötlete. Mindkét ügy egy nagycsomagban, a fenntartható mobilitásról szóló törvény keretei között kerül majd a kormány, utána pedig a Parlament elé.

Az Európai Unió és a spanyol kormány eredetileg arról állapodott meg, hogy európai helyreállítási terv közút- és autópálya-fejlesztéseket indítanak. Ám az élet felülírta ezeket az elképzeléseket és a Sanchez-kormány kötelezettséget vállalt a vasúti teherszállítás fejlesztésére és egy új útadó bevezetésére a városi forgalom korlátozása érdekében.  

A törvényjavaslat lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy a városok LEZ-zónákat alakítsanak ki, illetve útdíjat vezessenek be a forgalom korlátozása érdekében. Az útdíjfizetési kötelezettség egyébként ezekre a zónákra is kiterjedne.

A törvényjavaslat „lehetővé teszi, de nem írja elő” a városi úthasználati díjat, így minden önkormányzat maga dönti el, alkalmazza-e a jogszabályt vagy sem. Az útdíjfizetés alól kizárólag a 100 százalékban elektromos járművek mentesülnének.

Európában már számtalan nagyvárosban alkalmazták vagy fontolgatják ezeknek az intézkedéseknek a bevezetését.

Milánó: 2008-tól létezik az „ökopassz”, 2012-ben pedig kialakították a belvárosi „C” zónát , ahol a sofőrök 7,5 eurót fizetnek azért, hogy hétköznap reggel 7:30-tól délután 19:30-ig behajthassanak a központba, kivéve azokat, akik hibrid vagy elektromos autóval, motorkerékpárral vagy segédmotoros kerékpárral közlekedik. Fontos tudni, hogy Milánóban a helybélieknek is fizetniük kell napi 3 eurót, ha a belvárosba benzines vagy dízel autóval akarnak behajtani.  További korlátozás, hogy teljesen kitiltották a városközpontból az 1996 előtti benzinüzemű és a 2005 előtti dízelmotoros járműveket.

Stockholm: A XXI. évszázad első évtizede óta dugó-díjat alkalmaznak a belvárosban. 2025-től azonban ez már nem lesz elég, mivel a svéd főváros központjában csak zéró emissziós járművek, hálózatról tölthető hibrid teherautóknak vagy kisteherautóknak, valamint a speciális járműveknek hajthatnak majd be. Kivételt tesznek azonban a fogyatékkal élőkkel, illetve vészhelyzetek esetében.  

Oslo: Igaz, hogy a norvég főváros nem érte el eredeti célját, miszerint 2019-től teljesen kitiltja a benzin- és dízelmotoros járműveket. A várost azonban dugódíj szempontjából három kategóriára osztották. A fizetés alól csak a hidrogénüzemű járművek mentesülnek, míg az elektromos, a belsőégésű és a hibrid járművek esetében arányos adót kell fizetni, a dízelmotoros járműveket érinti leginkább a 2,5 eurós általános útdíj, amely csúcsforgalomban eléri a 3 eurót.

London: Nagy-Britannia fővárosának központjában hétköznap 7 és 18 óra között, hétvégén 12 és 18 óra között napi 15 fontot kell fizetni az ott közlekedő dízel- és benzinmotoros járművek után. 2025 decemberétől az elektromos járművekért is fizetni kell. Kivételt képeznek a belvárosban lakók, akiknek 90%-os kedvezmény jár, valamint a mozgássérültek és a megkülönböztetett járművek.