Érezzük a problémát, az önkormányzat nyitott és cselekvésre szánta el magát – jelentette ki a polgármester a vállalkozók előtt, egyúttal arra kérte őket, ahogy eddig is, közösen, együtt gondolkodva próbálják megtalálni a megoldásokat. Borkai Zsolt hangsúlyozta, számít a vállalkozások javaslataira, támogatására, mert ezt a problémát az önkormányzat egyedül nem tudja kezelni.

Az Audi elszipkázza a munkaerőt - panaszolták a magyar vállalkozók, mások úgy vélekedtek, ha az Audi emeli a fizetéseket, követni kell a példáját.

Egyeztetéseket folytattunk a Nemzetgazdasági Minisztériumban, hogyan tudnánk Győrben a munkaerőhiányt enyhíteni – jelezte Borkai Zsolt, hogy gőzerővel dolgoznak a megoldáson, majd felvázolta a konkrét elképzeléseket.

Az önkormányzat a magyar állam segítségével 300 új bérlakás építését kezdené meg a közeljövőben. S bár a városban 4500 lakás van az önkormányzat tulajdonában, Debrecenben ez a szám a kétezret sem éri el, úgy tűnik, ez sem elégséges. Győrben a lakásárak sokkal magasabbak, mint a keleti országrészben. Így hiába adja el valaki a lakását Kelet-Magyarországon, abból Győrben nem tud ingatlant venni. A felépítendő bérlakásokba olyan szakemberek költözhetnének, akik Győrben vállalnak munkát.

Borkai Zsolt úgy vélekedett, az egyetem kollégiumának bővítése ugyancsak jó hatással lenne a győri lakáshelyzetre, azok a hallgatók, akik most albérletben laknak, kollégiumba kerülnének, s albérletek szabadulnának fel. Ahogy a bérlakásépítés, úgy a kollégiumbővítés is állami segítséget igényel.

A polgármester felvetette a munkásszállók építésének szükségességét. Azok, akik nem akarnak vagy a drága ingatlanárak miatt nem tudnak Győrbe költözni, munkásszállón laknának és hétvégére utaznának haza otthonukba. Ez azonban a cégek részvétele és szerepvállalása nélkül nem megy.

A Nemaknál is gond a szakképzett munkaerő hiánya. 

A vállalkozók felvették, hogy komoly költségeket ró rájuk az, hogy Győr száz kilométeres körzetéből szállítják munkába a dolgozókat. A kisebb vagy nagyobb buszok egy része pár emberrel közlekedik. A felvetésre reagálva Borkai Zsolt arra kérte az ipari park ügyvezető igazgatóját, Görög Tibort, hogy dolgozzák ki a koordináció részleteit, a járatok összehangolásával az önkormányzat kész segíteni a cégeket, hogy munkatársaikat költségtakarékosan tudják eljuttatni a munkahelyekre.

Konkrét polgármesteri ígéret volt az is, hogy az önkormányzat kész a Győrben dolgozók lakhatását támogatni, ha erre létre hoznak egy alapot, akkor már az idei költségvetésbe betervezik ennek forrását.

A konferencián Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora azt hangsúlyozta, Győr munkaerőimportra szorul, ez azonban nem megy örökké. Szerinte a cégeknek a magasabb technikai fejlesztés felé kellene elmozdulnia, s nem a további élő munkaerőt igénylő extenzív fejlesztés irányába.

Földesi Péter rektor struktúraváltást sürget, kevesebb élőmunka, több hozzáadott érték. 

Mikóczi Tamás, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara társelnöke elmondta, a három-négy évvel ezelőtti kísérlet, hogy Kelet-Magyarországról hozzanak munkaerőt Győrbe, nem hozott sikert. 160 emberből mindössze húszan telepedtek le a városban.

Az egyik győri cég ötven milliárd forintos beruházása kerül veszélybe, ha nem lesz munkaerő a városban – fogalmazott.

Az Audi régóta saját kézbe vette a szakképzést, hogy biztosítsa a munkaerőt. 

Major Ernő, a megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályvezetője azt emelte ki, hiába van pénz képzésekre, ha nincs jelentkező. Szerinte a külföldre ment fiatalokat haza kellene csábítani és a külföldre készülőket itthon tartani, ami az állam, az önkormányzat és a munkaadók összefogásával sikerülhet. Földesi Péter ezt azzal egészítette ki, fontos a pénz, de a fiatalok a jövőképet is igénylik.

A fiatalokat haza kell hozni, de a vállalkozásoknak a zsebükbe kell nyúlniuk – hangzott el a konferencián.