A szóban forgó reklám egyértelműen nem dokumentumfilm a közúti közlekedésről. Fiktív, filmszerű világban játszódik, ahol a GR Yaris sofőrje bukósisakban és versenyoverálban áll meg egy kitalált gyorsétteremnél, hogy rendeljen magának egy kis harapnivalót. Amíg az étel készül, az autó ausztrál vadon murvás útjain, majd nedves aszfalton halad, és közben látványosan demonstrálja azt, amire tervezték: stabil, jól tapad és nagy tempó mellett is jól kontrollható. A történet végén aztán a GR Yaris a GR86 és a GR Corolla mellé áll – és egyértelmű vizuális üzenetet küld a Gazoo Racing világáról.

A hatóságok viszont mindebből mást olvastak ki. Egy bejelentés nyomán a reklámot kivonták a televíziós sugárzásból, arra hivatkozva, hogy „veszélyes vezetési magatartást sugallhat”. Az indoklás szerint, ha mindez közúton történne, az jogszabálysértő lenne.

A reklám minden részlete jelzi, hogy nem hétköznapi közlekedési helyzetet látunk. Profi a sofőr, eltúlzottak, szándékosan irreálisak a jelenetek. Meseszerű minden, mint az álmok – márpedig a GR Yaris álomautó. Ez nem útmutató a reggeli munkába járáshoz, hanem kreatív eszköz arra, hogy megmutassa: a GR Yaris távolról sem átlagos kisautó. A Toyota pontosan úgy reklámozta sportos modelljét, ahogyan elvárjuk: karaktert, hangulatot és élményt adott.

A betiltásra a Toyota reakciója higgadt volt, de világos. A márka hangsúlyozta, hogy a GR-modellek motorsportos gyökerekkel rendelkeznek, a reklám pedig ezt az örökséget kívánta megjeleníteni filmes formában. Nem buzdítanak felelőtlen vezetésre, nem relativizálják a közúti szabályokat – egyszerűen bemutatják, mire képes az autó akkor, amikor a körülmények ezt lehetővé teszik.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!