Az előző rész végén ott hagytuk abba a beszélgetést, hogy milyen sok kárt okozhatunk azzal, ha rendszeresen hidegüzemben, extrém rövid, 1-2 kilométeres távokra használjuk az autónkat. Vajon megakadályozhatjuk, lassíthatjuk az ekkor bekövetkező kopást, vagy 1-2 kilométerre ne is indítsuk el az autót?

Valóban, ha lehet, kerüljük ezt a típusú használatot. A benzinmotorok esetében sem ideális, de a dízelmotort végképp nem a rövid, városi utakhoz találták ki. A dízel hosszú távú használat során tudja a legtöbbet nyújtani, ilyenkor keveset fogyaszt és a kopás is minimális. Viszont  gyakori rövid távú városi használat mellett minden előnyéről le kell mondanunk: a fogyasztása sem lesz igazán kedvező, szennyezi a levegőt  és a motor élettartama is lerövidül. Emellett az olaj állapota is gyorsan romlik.

Mégis ebben a percben is sok dízelalutó közlekedik a városban. Ezek szerint nem tolerálja az ilyen üzemet a motor?

Egyáltalán nem. A start/stop rendszerrel szerelt autók esetében a probléma még súlyosabb. A motor az élete során a legtöbb kopást a hidegindítások során szenvedi el. Ezt több fékpadi teszten is igazolták. Az eredmények azt mutatják, hogy a kopás kétharmada indításkor és közvetlenül utána következik be. Egy hidegen indított motornál kb. 15-20 mp az átolajozási idő, amíg minden kenési pontra eljut az olaj.

Ebből a szempontból különböznek a benzines és a dízel  motorok?

Nem, a motorokkenési rendszere hasonló. Üzemanyag-típustól függetlenül, ha valaki nem tudja kivárni hidegindítás után azt a 15-20 mp-et, az azonnali elindulással a lehető legtöbbet tesz a kopás érdekében. Az egyébként elvárható motorélettartam lerövidül, illetve az így keletkező problémákat csak nagyobb összegű ráfordítással lehet orvosolni.

A súlyos meghibásodások rendszeres olajvizsgálattal kideríthetők?

A rendszeres olajvizsgálat inkább arra jó, hogy már egy kezdődő meghibásodás jeleit észrevegyük. A trendekből idejekorán látható, ha valami hibásan működik vagy el fog romlani, így még kisebb költséggel javítható. Tervezhetőbbé válik a karbantartás, ha tudjuk, hogy rövidesen ki kell cserélni egy alkatrészt. Pl. egy kamion nem robban le valahol Európában, mert mondjuk már olajcserekor elvégezték a szükséges beavatkozást. Így megspórolható a mentés és a munkából kiesése költsége is.

Melyik az a fázis, ahol még visszafordítható a kopás? A kopott motor tüneti kezeléséhez alkalmazható a köztudatban gyógyírként ajánlott ’vastagabb’ olaj?

Sajnos a kopás nem visszafordítható, ezért igyekszünk azt csökkenteni megfelelő kenéssel.Kopottabb és régebbi konstrukciójú motorokhoz nagyobb viszkozitású (hétköznapi nyelven gyakran helytelenül sűrűnek mondott) olaj valóban előnyös. Nem lehet azonban elégszer hangsúlyozni, hogy mekkora a jelentősége annak, hogy csak a gyártói előírásnak specifikációnak megfelelő motorolajat töltsünk a motorba. Ez egyaránt vonatkozik a teljesítményszintre és a viszkozitásra is. Viszkozitás szempontjából problémát okozhat az is, ha túl kicsi vagy túl nagy viszkozitást választunk. A közlekedési olajoknál a SAE osztályozás használatos világszerte. A kisebb, W előtti szám azt jelenti, hogy alacsonyabb hőmérsékleten indítható a motor. Ebből a szempontból a 0W a legkedvezőbb, majd az 5W, 10W, 15W, 20W, egyre magasabb indíthatósági hőmérsékletekkel.

A második szám az üzemi hőmérsékleti való viselkedést mutatja. A SAE 20, 30, 40, 50 és 60 osztályú olajok 100 °C-on mért viszkozitása sorrendben egyre magasabb. Erre vonatkozóan mindenképpen követni kell a motorgyártói előírást, mert ha üzemi hőmérsékleten túl vékony az olaj, a kenőfilm megszakadhat. Ennek gyors tönkremenetel a következménye. Különösen a főtengelycsapágynál kritikus a minimum viszkozitás megléte.

20 éves motorban javasolt-e teljesen szintetikus olaj? Indokolja bármi az ásványinál jobb olajat?

Sajnos valószínű, hogy a szintetikus olajok kedvezőbb tulajdonságait a régebbi motorokban nem lehet kihasználni. Nem tudjuk években pontosan meghúzni a határt, de egy muzeális autó motorjába alapvetően nem javaslunk rész-, vagy teljesen szintetikus motorolajat. Ennek oka a tömítésekkel való összeférhetőség. A szintetikus komponensek más tömítéseket igényelnek, mint az ásványolajok. Egy SAE 10W-40-es olaj már részben szintetikus alapolajjal készül, tehát használata problémákat okozhat. Logikusnak tűnik azt mondani, hogy használják a legnagyobb teljesítményszintű ásványi olajat a régebbi motorokba. Azonban ezzel is óvatosnak kell lenni. Az eltérő olajadalék-rendszerek is okazhatnak problémát. Összességében tehát, nem javasolt mást tölteni a motorba, mint amit a járműgyártó ajánl.

A legjobb minőségű motorolajat extrém kevés (1000 kilométer vagy az alatti) futás esetében is le kell cserélni évente, vagy ebben az esetben meghosszabbítható, kitolható az olajcsere ideje? Az egyik iskola szerint spórolhatunk azzal, ha nem cserélgetjük feleslegesen az olajat akkor, amikor még nem indokolt. Míg ezzel szemben a frissen betöltött olaj onnantól, hogy megtörtént az első indítás, már elindul az öregedés útján, amibe az állás is beleszámít. Tegyünk most igazságot!

Ez két különböző kérdés. Először is, ha keveset fut is a jármű, az előírt időszaki olajcsere (jellemzően 1-2 év) sajnos nem kerülhető el. A motorolajban az első indításkor elindulnak olyan öngerjesztő vegyi folyamatok, amik az öregedést gyorsítják. Ezek akkor is zajlanak, ha a motor áll. Savak keletkeznek, amelyek semlegesítése közben kimerülnek az olaj bázikus adalékai. Előbb-utóbb tehát a korrózió problémákat fog okozni.

A kérdés másik része az volt, hogy vajon kihasználjuk-e teljes mértékben a motorolaj erőforrásait, vagy elvesztegetjük annak jó részét. Ez nem csak a spórolás, de a környezeti terhelés csökkentése miatt is nagyon aktuális kérdés. A használt motorolajok vizsgálati eredményeiből azt látjuk, hogy sok esetben korai volt az olajcsere, az olaj még használható lett volna. De hogyan tudjuk meghatározni, hogy meddig? - Olajdiagnosztikával természetesen.

Egy 3-4 literes olajtöltetnél azonban ez nem gazdaságos, kövessük inkább a szervízkönyv (vagy ma már inkább a fedélzeti komputer) utasításait.

Az olajcsere-periódust egyébként nem az olajgyártó, hanem a jármű gyártója határozza meg. Ezzel együtt megadja, hogy milyen specifikációjú olajat kell használni. A motorolaj gyártója azt garantálja, hogy azt a teljesítményt, amit az olaj specifikációja megkövetel, biztosítani tudja a termék.

Akkor érdemesebb inkább egy jó középkategóriás olajat választani, és később szigorúan cserélni évente? Ezt a kérdést is felteszem az interjú harmadik, záró epizódjában, és természetesen jönnek még olyan kérdések is, amikkel laikusként is gyakran találkozunk, de az információdömpingben elvesznek a hiteles válaszok. Így bízom benne, hogy velem tart majd a következő alkalommal is.

Addig pedig kövessenek minket Facebook oldalunkon is!