Mintegy 175 ezer autóipari dolgozó vett részt a szeptember 21-i németországi tiltakozásokon – közölte az IG Metall a megmozdulások után kiadott összesítésében. A szakszervezet szerint országszerte körülbelül 280 akciót tartottak: üzemi gyűléseken, demonstratív ebédszüneteken és gyárkapuk előtti rendezvényeken tiltakoztak a leépítések, üzembezárások és a termelés külföldre telepítése ellen.

A Volkswagen, a BMW, a Bosch és más nagyvállalatok munkavállalóit is megmozgató akciónap központi üzenete az volt: a német autóipar jövőjét beruházásokkal kell biztosítani. Az Audi ingolstadti üzeménél a szakszervezet beszámolója szerint ötezren gyűltek össze.

Christiane Benner, az IG Metall elnöke Wolfsburgban a vállalatvezetők felelősségét hangsúlyozta. Szerinte a munkavállalók olyan válság következményeit viselik, amelyet nem ők idéztek elő. Úgy fogalmazott: az elbocsátások önmagukban nem emelik ismét az élvonalba a német autóipart, ehhez innovációra, új termékekre és bátor beruházásokra van szükség.

Az MTI tudósítása szerint Benner a politikától kiszámítható beruházási környezetet, megfizethető energiát és a tisztességtelen versennyel szembeni fellépést sürgetett. A szakszervezet több németországi fejlesztést követel az akkumulátorgyártásban és az autonóm járműtechnológiákban, miközben ragaszkodik a 35 órás munkahéthez és a fokozatos nyugdíjba vonulás lehetőségéhez.

Ötvenezer újabb állás kerülhet veszélybe

A tiltakozásoknak különös súlyt ad a Volkswagen helyzete. A konszern szeptember elején elfogadott átalakítási terve további ötvenezer munkahely megszüntetésével számol világszerte. A vállalat időközben az idei eredményességi várakozását is rontotta: a Reuters szerint már legfeljebb egyszázalékos üzemi eredményhányadra számít, a VW márka vezetése pedig felgyorsítaná az átszervezést.

Az ágazatot egyszerre szorítja az ázsiai versenytársak térnyerése, az európai túlkapacitás, az amerikai vámok és a kínai üzlet gyengülése. A szakszervezetek mindehhez az elektromos átállás és a digitalizáció során elkövetett vezetői hibákat is hozzáteszik.

A munkaadói oldal azonban más hangsúlyokat emel ki. Hildegard Müller, a német autóipari szövetség, a VDA elnöke a tiltakozás előtt nagyobb változtatási hajlandóságot sürgetett a munkavállalói képviseletektől. Az n-tv által ismertetett álláspontja szerint a magas németországi munkaköltségek és a rövidebb munkaidő versenyhátrányt jelentenek; a hazai gyártás fennmaradása pedig nem magától értetődő.

A konfliktus így túlmutat az egyes leépítéseken: arról is szól, milyen feltételekkel maradhat Németország az autógyártás egyik meghatározó központja, és ki viselje az ehhez szükséges átalakulás terheit.