Ettől függetlenül már most is széles kínálat van elektromos kishaszonjárművekből. Persze első ránézésre nehéz elképzelni, hogy mi értelme lehet egy elektromos dobozos autónak, de az alacsony hatótáv ellenére is vannak érdeklődők. Elsősorban kiszállításra szoktak ilyesmit venni – minden bizonnyal sokaknak feltűnt már, hogy ugyanaz a sofőr hozza a csomagjait, ha gyakran rendel. A kerületek részeit a futárcégek felosztják sofőrjeik között, akik így egészen rövid távokat tesznek meg, miközben rengeteg csomagot kiszállítanak.

De mennyi is az a kevés hatótáv? A legtöbb két tonnás haszonjármű 200 kilométer körüli hatótávot ígér, ami elég lehet, ha csak a végső kiszállításra használják, de ennél többre nem igazán. Egyik városból a másikba, több 10 vagy akár több 100 kilométeres utakra továbbra is a dízel a megoldás.

2021-ben az Európában eladott kishaszonjárművek 90,5 százaléka volt dízel és mindössze 3,5 százalékot tettek ki az elektromos modellek. Ennek csak egyik oka a hatótáv, a másik inkább az árcédula.

Egy hagyományos Mercedes-Benz Sprinter dízelmotorral 10,7 millió forintnál kezdődik, egy elektromos verzió 23,4 millió forintnál, a legolcsóbb dízel Fiat Ducatoért 12,1 millió forintot kérnek, az elektromos verzió viszont nem érhető el 29,8 millió alatt.

Ezt a különbséget nem tudják visszahozni az elektromos autók alacsonyabb fenntartási költségei, különösen ha hozzászámoljuk a töltési infrastruktúra kiépíését, ami alapvető lépés egy cég telephelyén, ha elektromos autókra vált.

Ennek ellenére is sokan döntöttek már mellettük – az állami támogatások számos országban csökkentik a különbséget a dízel és az elektromos között, ráadásul PR szempontból is jó lépés manapság, ha a vállalat elektromos autókkal szállítja ki a termékeket.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!