Forrás: iledefrance-mobilites.fr

A Párizstól keletre található Val-de-Marne megye rendelkezik mostantól Európa leghosszabb városi kabinos felvonójával. Az új közlekedési eszköz célja a klasszikus vasúti és metróhálózattal eddig rosszul ellátott elővárosi területek felzárkóztatása. Az utasok számára az utazási idő mindössze 18 percre csökken, szemben a korábbi 40 perces buszozással. Ez a 22 perces megtakarítás utanként jelentős javulást jelent az ingázók életminőségében.

Az infrastruktúrát úgy tervezték, hogy maximalizálja a hatékonyságot és a hozzáférhetőséget, ami elengedhetetlen szempont egy városi közszolgáltatásnál. A 105 kabin tíz-tíz utast tud fogadni, és alkalmas kerékpárok, babakocsik és kerekesszékek számára.

A felvonó öt állomása egy szinten van, videófelügyelettel és vészhelyzeti hívógombokkal felszerelve. A szolgáltatás hétköznap 5:30-tól 23:30-ig, szombaton és vasárnap pedig 00:30-ig tart nyitva.

A fővárosi régió illetékes hatóságai napi 11 ezer utasra számítanak. Ha ezek a becslések pontosak, évi 4-4,5 millió utassal a C1 a világ legforgalmasabb városi felvonói közé kerülhet.

A C1 138 millió euróba került, bár a kezdeti becslések 130 és 132 millió euró között ingadoztak. Ez az összeg a teljes projektre vonatkozik, a hatástanulmányoktól a kabinok legyártásáig, beleértve az öt állomás és a pillérek megépítését is.

A finanszírozás teljes mértékben közpénzből származik, s a regionális és az országos szervek közötti háromoldalú finanszírozáson alapul. A francia főváros körüli Île-de-France régió a költségek 49 százalékát, azaz körülbelül 67,6 millió eurót fedezett. Val-de-Marne megye 30 százalékkal, azaz mintegy 41,4 millió euróval járult hozzá, míg az állam és az Európai Unió a fennmaradó 21 százalékot, azaz mintegy 29 millió eurót biztosított.

Az üzemeltetést a régió tömegközlekedési vállalata, az Île-de-France Mobilités (IdFM) látja el. A C1-et a bérlettel rendelkezők felár nélkül használhatják, az egy utazásra szóló jegy ára megegyezik a busz- vagy a villamosjegy árával (2 euró), ami olcsóbb, mint a helyi gyorsvasúttal (RER) vagy a metróval (2,50 euró) történő közlekedés. A kedvező árazás célja, hogy a felvonót gyorsan beépítse a helyi közlekedési szokásokba.

A helyi közlekedés fejlesztésében gazdasági okokból esett a választás a kabinos felvonóra. A C1 4,5 km-es szakaszának 138 millió eurós költségét a felmerült alternatívákhoz képest érdemes vizsgálni. A Párizsba vezető 8-as metróvonal meghosszabbítása ugyanazon a területen kilométerenként közel 100 millió euróba került volna; azaz a teljes költség az elszigetelt elővárosok összekapcsolásához potenciálisan meghaladta volna az egymilliárd eurót. Szakértők becslése szerint egy városi kabinos felvonó költsége kétszer-háromszor alacsonyabb, mint egy villamosvonalé.

A C1 jelentősége azonban túlmutat a puszta pénzügyi dimenzión; alapvetően társadalmi és logisztikai. A kiszolgált települések, bár közel vannak Párizshoz (15 kilométerre), súlyosan hátrányos helyzetűnek számítanak az eddigi jelentős földrajzi korlátok miatt.

A vasúti pályaudvarok hiánya és több közúti tengely jelenléte lehetetlenné tette a hagyományos vasúthálózat bővítését. A felvonó pedig megoldást kínált az akadályok átrepülésével, anélkül, hogy drága hidak építésére vagy a meglévő infrastruktúra nagymértékű módosítására lett volna szükség. A C1 ezentúl közvetlenül összeköti az elszigetelt elővárosi negyedeket a párizsi 8-as metróvonallal.

Az ingázók számára a 22 perces megtakarítás az oda-vissza úton évente körülbelül 73 órás megtakarítást jelent egy rendszeres felhasználó számára. Ez a közlekedési módváltás (a buszról vagy autóról a felvonóra) kulcsfontosságú tényező a helyi torlódások várható csökkentéséhez.

A C1 a terület energiaátállási célkitűzéseinek is része. Elektromos árammal működve szén-dioxid-kibocsátása különösen kedvező. Kilométerenként és utasonként 10 gramm üvegházhatású gázt bocsát ki.

Ez a teljesítmény jelentősen felülmúlja a többi közlekedési módot, mint például a villamost (17 g), a metrót (23 g), a buszt (76 g) és a személygépkocsit (300 g). Alacsony hatása miatt a városi szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik fő eszköze.

A C1 nem egy új kísérlet, hanem Franciaország hetedik városi felvonója a bresti (2016), a toulouse-i (2022), a La Réunion szigeti Saint-Denis-i (2022) és a Korzika szigeti ajacciói (2025) mellett, valamint az inkább a turizmusra koncentráló felvonók (Grenoble és Toulon) után. Az első vonalak sikere garanciát jelent a döntéshozók számára a modell további fejlesztéséhez.

MTI

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!