Az autógyártók első eldöntendő kérdése, hogy milyen feszültségszinten működjön az elektromos rendszer. Az 50 V-os rendszerek előnye, hogy nem számítanak nagyfeszültségűnek, így jóval kevesebb előírás vonatkozik rájuk, mint a narancssárga szigeteléssel ellátott vezetékekkel szerelt rendszerekre. Hátrányuk viszont a kisebb teljesítmény, ezáltal kisebb rendszer-hatásfok. Az elektromotorok teljesítményének növelése kisebb tömegnevekedéssel jár, ha a feszültséget növeljük. A motor és a váltómű közé épített elektromotok viszonylag kis helyet foglalnak, de nagy teljesítménnyel tudnak fékezni és gyorsítani.

A ZF 8 fokozatú automata váltójába épített elektromos segédhajtás 350 V-os hálózati feszültségen üzemel, így 160 kW a teljesítménye, míg a CO2-kibocsátást több, mint 95 g/km-rel csökkenti a menetcikluson. A váltó különlegessége, hogy nem csak a motor, hanem a teljesítmény-elektronika is a házon belül kapott helyet, így kívülről csak a narancssárga vezetékek árulkodóak. 50 V-os feszültség esetén a motor alig 30 k teljesítményű lenne, a CO2-kibocssátás-csökkentés pedig alig 15 g/km-t. A mai CO2-csökkentést hajszoló világban ez nagy eredménynek számít. Mindemellett a teljesítményelektronika a váltóházba integrált, így nem foglal többlet helyet a motortérben.

A tisztán elektromos hajtás területén is sok újdonságot találni a kiállításokon. A Valeo-Siemens, melynek egyik gyára Veszprémben található, hamarosan szériagyártásban szereli a 300 kW teljesítmény feletti, 400 V-os hálózati feszültségű elektromos hajtásrendszerét, ami magában foglalja az elektromotort, a teljesítmény-elektronikát és a hajtóművet.

A kompakt méret miatt a legtöbb elektromos hajtáselrendezés keresztmotoros lehet, így nincs szükség kardántengelyre és a differenciálmű is integrálható az elektromotor és hajtómű egységbe.

Az kitűnik, hogy szerkezetileg a tisztán elektromos hajtáslánc a legegyszerűbb, a jelenlegi európai szabályozások szeirnt a legtisztább, és teljesítményben is felveszi a versenyt a belső égésű motorokkal. A kérdés csak az, hogy meddig tartható fenn az a szabályrendszer, ami zéró károsanyag-kibocsátással számol egy 2 tonnás jármű esetében, ami 4 másodperc alatt gyorsít 100 km/h sebességre.