Az uniós bizottság véleménye szerint az új kibocsátási teszteljárások hozzájárulnak a bizalom helyreállításához az új személygépkocsik iránt, ugyanis a levegőszennyezés egyik fő okát jelentő nitrogén-monoxid- és szállópor-kibocsátást megbízhatóbban, valós vezetési körülmények között fogják mérni.

Ez a vizsgálat az új, reálisabb laboratóriumi vizsgálati eljárás (WLTP) kiegészítése, amely az összes kibocsátásra kiterjed, ideértve a szén-dioxid, az nitrogén-monoxid és egyéb légszennyező anyagok kibocsátását is, valamint az üzemanyag-fogyasztást. Mindkét vizsgálat 2017 szeptemberétől kötelező az új személygépjármű-modellek esetében, majd 2018-2019-ben fokozatosan az összes új személygépkocsira vonatkozóan.

A tagállamoknak péntektől több szennyezőanyagra, többek között a nitrogén-dioxidra be kell tartaniuk a szennyezési határértékeket, és levegőminőségi terveket kell készíteniük azon zónákra vagy agglomerációkra,  ahol a határértékeket túllépik.

A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság 2016. januári rendeletjavaslata elfogadását követően biztosítani fogja a járművizsgálatok függetlenségét és minőségük javulását, a már forgalomban lévő autók felügyeletének szigorítását, valamint bevezeti a rendszerbe az uniós felügyeletet.

Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó európai stratégia célja a közlekedési rendszer hatékonyságának növelése, az alacsony kibocsátású alternatív energiaforrások bevezetésének felgyorsítása és a kibocsátásmentes járművekre való fokozatos átállás. A stratégia középpontjában a személygépkocsik és az autóbuszok alternatív, alacsony kibocsátással járó energiával való üzemeltetésének lehetőségei, a vasúti közlekedés villamosítása, valamint a bioüzemanyagokkal működtetett légi járművek, tehergépkocsik és autóbuszok állnak.

Mint közölték, az uniós bizottság azt tervezi, hogy 2017 novemberéig elfogad egy, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó cselekvési tervet annak érdekében, hogy elősegítse az ilyen típusú üzemanyagok lehető legszélesebb körű használatát Európában.(mti)