Tavaly összesen 61 baleset történt vasúti átjáróban, ez mintegy 30 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A balesetek közül nyolc volt halálos, ami kilenc áldozattal járt, és hat baleset végződött súlyos sérüléssel, 17 sérülttel. 

Ám a tavalyi kedvező baleseti mutatók után sajnos nagyon rosszul indult az 2024-es év: januárban kétszer annyi baleset történt vasúti átjárókban, mint a tavalyi év első hónapjában. Ezért a MÁV felhívta a figyelmet a körültekintő közlekedésre és a KRESZ-szabályok betartására. A vasúttársaság szerint az elmúlt 15 évben vasúti átjáróban nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset, a bajt minden esetben a közlekedők figyelmetlensége vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta. De pontosan milyen szabályok vonatkoznak a vasúti átkelőkre és hogyan közlekedjünk biztonságosan? Íme a legfontosabb tudnivalók. 

Alapvető szabályok

A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, és ez természetesen nem csak gépjárművek vezetőire, hanem a kerékpárosokra és a gyalogosokra, is vonatkozik. Sőt, a tilos jelzés a megkülönböztető jelzéssel haladó mentő, rendőr vagy tűzoltó számára is megálljt parancsol. 

Biztosított vasúti átjárón csak akkor szabad áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad. Fontos tudni azt is, hogy vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni. És ami nyilvánvaló, de azért leírjuk: a vasúti átjáróban megállni tilos! 

A legtöbb balesetet az okozza, hogy sokan úgy gondolják, még átérnek a vonat előtt, és a lecsukódó sorompókat látva megállás helyett inkább beletaposnak a gázba. Emiatt évente több száz sorompót törnek le a gondatlan járművezetők. 

Előfordulhat olyan helyzet, amikor a szembe sütő nap elvakítja a járművezetőt, aki így nehezebben veheti észre a fénysorompó jelzését. Az is lehetséges, hogy a fénysorompóra tűz a nap, és amiatt nem látszik jól, milyen fény világít. Minden ilyen esetben, amikor a sofőr nem száz százalékig biztos abban, hogy mit mutat a fénysorompó, le kell lassítani – ha szükséges, akár meg is állni –, és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat. Arról is mindig meg kell győződnünk, hogy el tudjuk-e hagyni az átjárót. Csak akkor hajtsunk be a vasúti átjáróba, ha a kihaladás is biztonságosan megoldható, ezért kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban.  

A vasúti átjárók főbb típusai

• Fénysorompóval biztosított vasúti átjáró. A villogó fehér fény nem azt jelenti, hogy nem jön a vonat, csak azt mutatja, hogy a berendezés működik. Ilyenkor át lehet haladni, de ajánlott körülnézni. Ha két piros fény világít felváltva, akkor vonat közeledik, tilos az áthaladás! Amennyiben se fehér, se piros fény nem villog, akkor a fénysorompó meghibásodott. Ilyenkor csak megállás után, fokozott körültekintés után szabad a síneken áthajtani. 

• Fény- és félsorompóval biztosított vasúti átjáró. Az úttest felét lezáró sorompó fizikai akadályt jelent, de az elindulást és a megállást nem a sorompó mutatja, hanem a fényjelző. Piros jelzés után tehát nem akkor indulunk, amikor felment a félsorompó – pláne nem akkor, amikor már elférünk alatta –, hanem csak amikor a fényjelző fehéren kezd villogni. Mozgó sorompó alatt áthaladni tilos és balesetveszélyes. 
• Sorompóval biztosított vasúti átjáró. Ez a legbiztonságosabb megoldás, mivel a sorompó ilyenkor az út teljes szélességét lezárja, és az autósok, közlekedők előtt olyan akadályt képez, amit nem tudnak kikerülni. Ha a két oldalon egymástól viszonylag messze vannak a sorompók, különösen veszélyes lehet, ha sofőr úgy gondolja, hogy még éppen átér a mozgó sorompó alatt, mert könnyen a vasúti átjáró területén ragadhat. 
• Biztosítatlan vasúti átjáró. Se fényjelzés, se sorompó nincs, de ezzel a változattal találkozunk a legritkábban, mert kis forgalmú utakon fordulhat elő. Csak akkor szabad ráhajtani, ha a vezető meggyőződött arról, hogy egyik irányból sem jön vonat, és a folyamatos áthaladásra lehetőség van. Lehet stoptábla is előtte, ilyenkor a tábla vonalában meg kell állni. 

Az áthaladás sebessége

A vasúti átjárón csak folyamatosan – megállás nélkül –, legalább 5 kilométer/óra átlagsebességgel szabad áthaladni. Régebben felső sebességhatárt is előírt a KRESZ a vasúti átjárók előtt: lakott területen belül legfeljebb 30, lakott területen kívül maximum 40 kilométer/órás sebességgel lehetett áthajtani. Sokan nem tudják, de ez a szabály megszűnt – az pedig érdekes kérdés, hogy az esetleges nagyobb áthaladó tempó hogyan befolyásolja a baleseti kockázatot. 

Itt a vonat! (Fotó: MÁV)

A magyarországi vasútvonalak hossza nagyjából 7500 kilométer, ezen mintegy 5400 vasúti átjáró található – vagyis átlagosan 1,4 kilométerenként van egy átjáró. A teljes vasúti hálózaton naponta körülbelül háromezer vonat közlekedik. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!