1. AZ IKARUS VÉRVONALA 130 ÉVES

Uhry Imre 1895-ben alapította a Kovács- és Kocsigyártó Üzemét. Az évszám arról is nevezetes, hogy ekkor készült Karl Benz első, nyolc személyes omnibusza.  De ebben az évben Hatschek Béla optikus-műszerész Budapesten vásárolta meg a  Benz Velo típusú, egy lóerős belső égésű motorral hajtott járművét. Ő volt az ország első magyar autótulajdonosa.

Az 1920-as évektől készültek licenc alvázra járműfelépítmények, így autóbuszok is. Az 1930-as világválság után Uhri Testvérek Autókarosszéria és Járműgyár néven működött, amely Mátyásföldre tette át telephelyét. 1948-ban itt gyártották a Tr 5-ös, MÁVAG LO 5000-es alvázra épített autóbuszt. A gyárat 1949-ben összevonták az Ikarus Gép- és Fémáru Rt.-vel és megalakult az  IKARUS Karosszéria- és Járműgyár 1949. február 8-án.

2. AZ ELSŐ MAGYAR OMNIBUSZ

Az első magyar omnibusz 1909-ben Aradon a Marta gyárban készült. A maga idejében az épület talán a legszebb magyar ipari létesítmény volt. Biztató hír, hogy az épületet Arad városa felújítja, valamint elkészítik az omnibusz replikáját.

Megbízható forrás hiányában a Marta buszról nincs hiteles műszaki és gyártási információ.

MARTA busz, KÉP MARTA GYÁR

3. AZ ELSŐ MAGYAR AUTÓBUSZ IKARUS MÁRKAJELZÉSSEL

Az 1951-ben született 30-as típus volt az első, mely IKARUS márkanévvel debütált.    1957-ig gyártották és 3.175 példány készült. Csak azért ilyen „kevés”, mert a gyárban felsőbb utasításra többek között 30 ezer babakocsi is színesítette a termékösszetételt. Kétharmaduk a szomszédos országokban és Kínában talált gazdára a városi és távolsági változatokból. A 8,4 méteres autóbuszt Csepel D-413-as motor hajtotta 75 km/órás végsebességgel.

IK 30

4. AZ ELSŐ MAGYAR CSUKLÓS AUTÓBUSZ

Az országban alig volt autó, melynek a megvételét egy időben magánszemélyeknek engedélyezték. A megnövekedett utazási igények kiszolgálását a szóló buszok után kapcsolt, forgalomból kivont buszokból kialakított utánfutóval oldották meg az 50-es években. Az első magyar csuklós autóbusz öszvér megoldás volt, mert az Ikarus 60-as és a TR 5 típusú buszokból építette össze a FAÜ 1960-ban.

A típus Lassú Gábor, Rózsa László és Színi Béla kiváló mérnökök és munkatársaik szorgalmát dicséri. A csapat munkaidő után, gyakran hétvégén is dolgozott. Újdonság volt a csuklós szerkezet, amelyhez Színi Béla harmonikáját „felnagyítva” építették be egy rakodódömper forgózsámolyának felhasználásával. A skiccek menet közben születtek, melyet a szakmunkások valósítottak meg. A gyártás öt hónapja alatt számtalan kihívást kellett megoldani. A mérnökök fejenként 230 ezer Ft jutalomban részesültek, ami elegendő volt egy lakás és egy autó megvásárlására.

Érdekes módon az IKARUS „lépéshátrányba” került, mert a következő átalakítást is a FAÜ munkatársai készítették a 620-as típus felhasználásával. 1961-ben egy négytengelyes FAÜ IC 622, majd 1962-ben elkészült a háromtengelyes FAÜ IC 620-as típusjelű változat is. A csuklósokat selejt buszokból építették.

IK ITC 601 FAÜ

IK ITC 620 FAÜ

5. AZ ELSŐ SOROZATBAN GYÁRTOTT IKARUS CSUKLÓS AUTÓBUSZ

Az IKARUS 180-as típust 1963-ban kezdték sorozatban gyártani. A csuklósokból 7.823 példány készült. A csendesebb utastér a padló alatti motornak köszönhető, a szervokormány a vezetés komfortját szolgálta. 1968-ban a Csepel D614-es 6 hengeres motort a Rába-MAN D.2156 HM 6U fekvő elrendezésű motor váltotta. A konstrukció és a gyártási tapasztalatok továbbfejlesztése alapozta meg a 200-as világra szóló sikerét.  

IK 180

6. AZ UTOLSÓ IKARUS ELKÜLÖNÍTETT KALAUZ FÜLKÉVEL

Régen még a kalauznak elkülönített kiszolgáló pultja volt, a kényszermegoldás csökkentette a férőhelyek számát. A 180-as típus volt az utolsó, melyben ilyen megoldást láthatunk.

IK Kalauz fülke

Írásunk második részét itt olvashatja.