2017-től kezdve erősen megsorozta a kisebb városi crossoverek piacát a Volkswagen-csoport. Noha alapvetően mindegyik ilyen modelljük alatt az MQB A0 kisautó padlólemezük dolgozik, ami például a Polo alatt is, a valóságban három teljesen különböző koncepciót valósítottak meg. A megfizethető modellek, amilyen az Arona és a Kamiq, hagyományosabb sziluettet és belső elrendezést kapnak, a Taigo egy szinte kombiként működő brazil fejlesztés, ahol a tér kihasználás mindennél fontosabb, végül pedig ott van a T-Cross, ami egy kisebb, ám magasabb építés. És majdnem még ennél is kisebb lett - 2012-ben a Volkswagen Taigun koncepcióval még egy mérettel kisebb városi crossovert képzeltek el a németek.

Szóval a T-Cross jelenleg a Volkswagen crossover kínálatának legkisebb tagja a maga 4127 mm-es hosszával, ennek megfelelően már az elejétől kezdve igyekeztek bohókásabb külsőt adni neki – már, amennyire ez belefér a Volkswagennél. Osztott első fényszórók, kéttónusú fényezés és játék a C-oszlop dizájnelemeivel. 2018-as debütálásakor grammra megvolt minden a T-Crossban, ami akkor elvárható volt, ráadásul a csoporttársainál jobban összeszerelt, összeszedettebben vezethető autó volt. Tavaly pedig eljött az idő, hogy átessen első ráncfelvarrásán, és végleg eldobja dízel hajtásláncát, ugyanakkor egyelőre a villanyosítás is elkerülte.

Szakavatott szemnek kell lenni, hogy észrevegyük a különbséget a facelift előtti és utáni modellek között, de dobták a cuki, gömbölyű menetfényt, feljebb húzták az alsó légbeömlőt, és a hűtőrácson keresztül összekötötték a fényszóró ívét. A leglátványosabb változás a hátsó lámpában történt, ami mostantól apró fényszárnyakkal rajzol ki egy-egy X-et mindkét oldalon. Először kap mátrix LED fényszórókat, és három új szín is csatlakozott a kínálathoz, köztük a tesztautó látványos sárgája, ami ráadásul a felármentes színe – ez a Peugeot óta divat a szegmensben.

Míg a korábban említett Arona és Kamiq földúton érződött felszabadítóan lazának, addig a T-Cross a budapesti kátyús utakkal birkózik meg kényelmesebben. Kényelmes a beülés, és már elsőre érződik a magától értetődő Volkswagen ergonómia. Minden kézre esik a kezelő szervektől, a kijelzőn át a könyöklőig. Előttünk a jól ismert digitális műszercsoport, mellette az immáron akár 9,2-colos infotainment rendszer. Mindkettőnek szuper a felbontása, a fedélzeti rendszert olyan könnyű használni, mint egy okostelefont. Kellemesen letisztultak az anyagok, már a T-Cross kormányát is puha bőr/műbőr fedi, ami eleve hozzátesz az utazás komfortjához, és némileg a sportos R-Line hangulathoz is.

Annak ellenére, hogy a crossover kínálat aljáról érkezik, nem érezni érdemi különbséget az utastér anyagai tekintetében. 385 literes csomagtartója is remek érték a szegmensben, miközben hátul is hatalmas fej- és lábtér maradt. Ügyesen használták a teret. Jelenlegi konfigurátora szerint 8,9 millióról indít a Volkswagen T-Cross, amiből instant lejöhet akár 700.000 forint kedvezmény. Nálam azonban a sportosnak szánt R-Line kivitel járt, abból is az 1,5 literes, 150 lovas TSI motorral szerelt, ami egy ekkora, 1,3 tonnás crossovernek igazi „big blocknak” érződött. Nem csak városban, de autópályán is bőségesnek érződött az a 150 lóerő, okozott meglepetéseket mindkét oldalon, hogy mekkorát képes lépni ez az apróság.

Mivel ez a motor négyhengeres, így nyilván a zajszintje is jóval alacsonyabb, de eleve remek a kabin hangszigetelése. Sajnos a 7-fokozatú DSG-vel továbbra sem alkotnak jó párost, így a hangsúlyos turbólyukat vagy éppen a kétféle vitorlázási módot nem mindig tudta gyorsan lereagálni a duplakuplungos automata. A nagymotoros R-Line csúcsváltozat nyilván jóval drágább, 11,7 millió forint, de cserébe tényleg egy kategóriával komolyabb kényelmet és felszereltséget kapunk. Kényelmes sportülésekkel, tágas és praktikus utastérrel, kiváló menetkomforttal és erős motorral. Nálam végül 6,7 literes fogyasztásban állapodott meg, ami egyenlő arányban városi és autópályás használat során jött ki.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!