Másodjára jár nálam a vadiúj Peugeot 3008, úgyhogy ebben a körben nem térek ki az olyan első élményes részletekre, hogy mennyire futurisztikus, mégis franciás a formavilág, vagy mennyire megkapó az ultramodern utastér, illetve arra se, hogy épp ott nem sikerült fejleszteni az új generációt, ahol arra a legnagyobb szükség volt: a futóművében. Érzésre továbbra inkább is egy nagyon erős faceliftnek hat, mintsem új generációnak. Inkább arra helyezném a hangsúlyt, hogy mennyire más az összhatás, ha nem tisztán elektromos hajtással próbáljuk a Peugeot kompakt SUV-ját, hanem háromengeres lágy hibridként, mindössze 3 kilométerrel az órájában.

Még velünk, autós újságírókkal is ritkán fordul elő, hogy egy ennyire új autót kaparintsunk meg, igazából mi járassuk be azt, úgyhogy most tényleg ismeretlen múlt nélküli, tiszta képet kaphattam arról, hogy milyen, amikor valakinek frissen szállítják le a vadiúj Peugeot 3008-asát. Milyen az, amikor új fényében csillog az alapáras Obsession kék fényezés és még ujjlenyomat mentesek a zongoralakkok, amikből azért jutott elég az utastérbe. Nagyon menő az is, ahogy sikerült integrálni az Android Auto térképét a digitális műszercsoportra. Ez apróságoknak tűnik, de az ilyen részletektől lesz összeszedett, minőségi hatású egy termék.

Már az első méterek után érződött, hogy a lágy hibrid sokkal könnyedebb, gyorsabb, összeszedettebb, mint az elektromos változat, pedig általában ez pont fordítva szokott lenni. Azért sokat számít az a féltonna különbség a két tesztautó között, és akkor még a kisebbik akkumulátorhoz hasonlítom. Fordulékonyabb, fürgébb a Hybrid, de még fontosabb, hogy jobban reagálnak a pedálok is: főleg a kétlépcsős fék hiánya hatott rendkívül üdítően. Ha fékezel, hát fékez, ha gázt adsz, hát gázt ad. A 6-fokozatú duplakuplungos automata is csak a jobbkezes utcákban tud összeakadni és fura hangokat adni, egyébként észrevétlenül teszi a dolgát.

Nem is gondolná az ember, hogy mennyire tud passzolni egy 1,2-literes, 136 lóerős, háromhengeres motor egy ekkora, 4,5 méteres városi terepjáróba, ami a 48-voltos villanyos rásegítéssel már 145 lóerős. A mai szigorú korszak furcsa, fél-elektrifikált szülöttje, de ettől még van értelme. Ha el tudunk vonatkoztatni a köbcenti hiányától, ez egy remek kombináció. Egyrészt nagyon könnyű, másrészt ez az erő bőségesen elég a hétköznapi furikázáshoz, még, ha nem is egy erőbajnok motorról beszélünk. Ami mégis megdöbbentett, hogy mennyire összeszedett és hatékony a rendszer.

Már akkor gyanús volt, hogy áthatóbb a villanyosítás, mint az az adatokból látszik, amikor meghallottam, hogy milyen hangos a villanymotor. Tulajdonképpen már motorindításkor sípol, de olyan igazi, szétveszített, verseny villanyhajtásszerűen. Talán tanultak a Le Mans Hypercar programból? Ki tudja, de az biztos, hogy az egyik leghatékonyabb mild hybrid, amiben valaha ültem. Ügyes pedálkezeléssel könnyedén elképzelhető, hogy kizárólag villannyal induljunk el a lámpától és utána akár 1 vagy több kilométert megtegyünk villanyról, pláne Eco módban, ami mintha még erőltetné is, hogy addig használja a villanyt, amíg le ne merül a mindössze 0,43 kWh nettó kapacitású lítium-ion akksi.

Rendkívül hatékonyan gurul ki (vitorlázik), és tényleg erőteljesebb gyorsítás kell ahhoz, hogy újra berúgja a benzinmotort, mígnem a lámpához lassításkor is hamar leállítsa, és csak a visszatermelésre dolgozzon. Többet haladt villanyról, mint azt elsőre, vagy a korábbi tapasztalatok alapján vártam, ennek megfelelően 6,2 liter/100 km-es átlagokat produkált városban, míg azon kívül akár ez alá is le lehetett vinni egy kis ügyeskedéssel. Jelenlegi árlistája szerint akár 12,7 millió forintért is megkaparintható a lágy hibrid 3008 kedvezményesen, ami a jobban felszerelt és egy kategóriával kisebb városi crossoverek árszintje, szóval elég jó boltnak tűnik. Ráadásul használtautó beszámítás esetén további egy millióval csökkenthetjük az árat.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!