Egyértelmű javuló trendet mutat a fogyasztói bizalom a három közép-kelet-európai (CE3) országban, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban - állapítja meg az elemzés. Különösen a magyar fogyasztók mutatnak erősödő költekezési hajlandóságot - mutat rá. A fogyasztói bizalom javulása leginkább Magyarországon és a Cseh Köztársaságban érzékelhető, míg Lengyelországban a lakosság valamivel kevésbé bízik a gyors fellendülésben. Összességében azonban megállapítható, hogy a CE3 országcsoportban általános meggyőződéssé vált, hogy "túljutottunk a nehezén", és

    mindhárom országban a következő tizenkét hónapban várt jövedelemnövekedés szolgál alapul a lakosság erősödő optimizmusának.

    A lakosság jövőt illető aggodalmai enyhülnek a térségben, különösen Magyarországon, ahol a munkanélküliség alakulásával szembeni várakozásokat számszerűsítő index 2012 novembere óta folyamatosan csökken, mindössze 8 pont választja el előző három mélypontjától, illetve 20 pont a 2002-es abszolút mélyponttól. Az index alakulása arra utal, hogy a magyar kormánynak a hosszú távú munkanélküliség felszámolására tett erőfeszítései meghozták első eredményeiket, bár a magánszférában foglalkoztatottak számának növekedésében ez még nem tükröződik vissza - állapítja meg a BofA-Merrill Lynch Global Research tanulmánya.

    Lengyelország és a Cseh Köztársaság kilátásaival szemben az elemzés jóval visszafogottabb hangot üt meg

mint Magyarországgal szemben, tekintettel arra, hogy foglalkoztatás-kockázati indexeik még lényegesen meghaladják a 2009-2010-es évek mélypontjait, és jóval felette állnak a 2006-2007-es gazdasági fellendülés idején tartott szintnél. A foglakoztatási kockázatok jövőbeni megítélését számszerűsítő index javulását tükrözi vissza a "lakosság által tervezett nagy beszerzések" indexének emelkedése is, amely elsősorban Magyarországon ugrott meg számottevő mértékben, míg a két másik országban csak viszonylag szerény mértékben emelkedett.

    Az elemzés hangsúlyozza, hogy a felvázolt trendek alátámasztják a BofA szakértőinek Magyarország kilátásairól alkotott és a piaci konszenzust meghaladó megítélésének helyességét, miszerint

     az idei 0,4 százalékról jövőre már 2,6 százalékra emelkedhet a GDP-növekedés üteme annak köszönhetően, hogy Magyarországon megállt a belföldi kereslet zsugorodása.

    A BofA GDP-növekedési prognózisa felülmúlja a magyar kormány által az áprilisi konvergenciaprogramban rögzített jövő évi 2 százalékos növekedési előrejelzést és a Reuters által a napokban elemzők körében végzett felmérés 1,5 százalékos medián eredményét is.

    A BofA a Cseh Köztársaságban is jobb GDP-növekedési eredményekre számít az elemzők többségénél: az idei 0,7 százalékos csökkenés után 2014-ben 2,0 százalékos növekedést jelez előre, szemben az idei évre 0,9 százalékos visszaesést és jövőre 1,8 százalékos növekedést kilátásba helyező piaci konszenzussal. Lengyelországgal szemben a BofA elemzői megőrizték a korábbi hónapokra jellemző óvatos optimizmusukat, arra hivatkozva, hogy a lakosság és az üzleti szféra egyaránt szemmel láthatóan kevés hajlandóságot mutat a felzárkózásra a globális fellendüléshez, ehelyett inkább pénzügyi helyzetének stabilizálására összpontosít. A BofA az idei évre 0,9 százalékos, 2014-re pedig 2,0 százalékos lengyel GDP-növekedést jelez előre, szemben az 1,1, illetve 2,5 százalékos piaci konszenzussal.